Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
Deczember, * Hol a boldogság mostanábanf Barátságos, meleg szobában A költő téli dalát szitálom, amikor rólad emlékezem, óh Deczember. Zúzmaráé, hideg lehelletü, havas öreg: te vagy az emberek legjobb barátja. Te összehozod őket a kandalló mellett, amelynek fel van szítva melege. To együtt tartod őket a tűzhely körül; mert oda- künn köd borul az utczára, szél fuj a sikátorokon, havas eső esik. A család, ha egész esztendőben három utat jár is: ilyenkor összekerül s a barátságos, meleg- szobában az élet terveit szövögeti. Az „unalmas téli esték“ csak a régi könyvekben szerepelnek. A ma embere nem tudja, mi az unalom. Lázas életet élünk. A magunk százegy dolgán kivid érdekel bennünket minden, ami a nagy világon történik; minden eseményt számon tartunk, mindenről tudunk, vagy legalább is tudni akarunk. Xis ezért nemcsak a kandalló az, amely fölszitott melegével barátságossá teszi szobánkat, hanem a legállandóbb, a leghübb, a legigazabb házi- barát is: az újság. Az újság, amely inforrnál; az újság, amely hírül hozza a nagy események minden részletét; amelyet ezivszorongva várnak most minden kis faluban, minden nagy városban: mindenütt, ahol gondolkodó emberek élnek. Az újságolvasás nem lukgzue, nem fényűzés, hanem napi szükséglet. Szükséglete a szegény embernek éppen úgy, mint a jómódúnak, vagy a gazdagnak és alig van ma már ház, ahová legalább egv napilap ne járna. A Magyar Hírlap tudatában volt ennek mindenkor és ezért ie volt mindig az az igyekezete, hogy jó újságot adjon a közönségnek. Jó újságot, amely megbízható informácziói- han. hiteles minden adatában, körültekintő és jól értesült riportjaiban; eleven, érdekes minden rovatában. Ilyen volt a Magyar Hírlap tizen nyolez éven át; ilyen, marad ezentúl is, Lg — figyel-
