Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

1908. október 23. MAGYAR HIRLAS» 5 Delegácz ós világ* A hadügyi költségvetést tárgyalják. A bakának, ki az irományokat hozta, azt mondta a feljebbvalója, hogy’ leülhet és vár­jon. A baka félénken letelepedett a folyosó piros pamlagára. Most bevonul Schönaich báró. a közös hadügyminiszter, Hoffmann tábornok és egy’ egész delegácziós katonai különítmény. A hadügyminiszter Wekerlével konferál, majd a, Sághv kezébe kerül. így áll az ajtó mellett, amely elválasztja a teremtől, halo a költsé­gek felől határozni fognak Az ajtó felett ara nyozott czirádák vannak, középütt kétfelé nyúló szalaggal. Az ilyen szalagra valamely jelmondatot szoktak vésni. Ez még üres. •— Mit kellene erre írni? — tűnődik a tábornok. A delegátusok kitalálják a gondolatot és készen vannak az eszmével. Ezt kell fel­írni: — Kérjetek és megadatik, * Erős csengetés. Tegnaptól máig az el­nöki csewgetyüt kicserélték. Az eddigi szo­lid hangú helyett lármásabbat és szigorúb­bat hozatott az elnök Mivelhogy tegnap „hiába ordítoztok!“ megjegyzés is hallat­szott egyfelől és a borvátok másfelől a pa­dokat iitögették: a kicsi elegáns csengőt el kellett vinni ós stilszerübbet rendelni. És nulla dies sine . . . Lyuba A napi­rend előtt a horvát Babics-Gyalszky Lyuba interpellácziót jelentett be. Az ügy simán ment, mert az elnök felolvastatta az inter- pelláczió magyar szövegét s ehez a szónok csak egyetlen mondatnyi magyarázatot fű­zött. Az interpelláczió horvátországi dolgok­ról, az államellenes propagandák résztvevői­nek ügyéről szólott, mintha ezeket igaz­ságtalanul üldöznék. Hoffmann tábornok nyomban válaszolt, kimutatva, hogy mily távol van e kérdéstől a hadsereg illeté­kessége. — A délvidéki mozgalom tisztán bűn­ügyi eljárás tárgyát képezi. A definiczió tetszett a delegátusoknak, akik helyeselték és a választ tudomásul yették. — Hála Istennek a horváton túlestünk w" véli Gáli Sándor. — Következik — szól az elnök — a kö­zös hadügyi költségvetés tárgyalása. A baka künt a pamlagon elmélázva né­zegette a gyülekezést, sok sarzsit látott és va­lahányszor jött egy, mindig fel állett és sza­lutált. De aztán a sarzsik valamennyien be­mentek, nem kellett többet szalutálná. Együk negyedóra a másik ntán múlott szalutálás nélkül. A baka már csak czivileket látott. * Okoliosányi László ismerteti a hadügyi költségvetést, főképpen az előző évivel ha­sonlítva össze, mert hát arra kellett ügyelni, hogy nagyobb eltérések ne legyenek, 14.046,762 korona a rendes szükséglet emel­kedése, az indokolásban többek közt benne van: 1. A tiszti fizetések emelése. 2. A legénység helyzetének javítása. A tiszti fizetések felemelésének okául ökolicsányi leginkább a megélhetési viszo­nyok drágulását említette. — Idővel az összes viszonyok megdrá- j gulnak — mondá méla sóhajjal Ságh Manó, aki a terembe bejöve a padok szóién meg­állóit. A vitatkozás csendesen indult. Szemere Miklós igen figyelemreméltó szép beszédet mondott, tárgyalva a repülőgép jelentőségét is. Aztán Szabó István következett, majd Bakonyi Samu, aki a hadügyi kérdésekben való magyar álláspontból levonta a követ­keztetést, hogy: — Az eddigi tapasztalatok megmutat­ják, hogy hol lehet keresni ós hol lehet meg­találni a dinasztia és a trón támaszait. A színre belépett Barabás Béla, egy aktatáskát hozva magával, szembement vele Schönaich s az emelvény mellett találkoztak. A hadügyminiszter melegen megrázta a ke­zét, Barabás felment a pódiumra, az elnök mellé ült és bólintással intett helyeslést Ba­konyinak. Tuskán Gergely és Vinkovics Bozsó megint találtak horvát szempontokat a ka­tonai dolgokban is. És aztán megint más beszédek jöttek, érdekesek, szakszerűek. A folyosón állandó mozgalmasság volt. Fináncz kapaczitások tanácskoztak Koru- felddel. Hosszú sétákat rendezett Wekerle az őt kereső politikusokkal, a középső folyosó tói a kupolacsarnokig. Átvonult Eaneh Pál báró a horvát bán. Itt jön Fülepp Kálmán főpolgármester. A teremből kijön Burján báró közös pénzügyminiszter: — Egy kicsit sétálnom kell — mondta. De aztán nem sétál egy perczet sem, ha­nem megáll és több mint egy óráig disku-. rálgat Zboray Miklóssal. A hosszas beszélge­tés feltűnést kelt s ezért megkérdezik felőle a néppárti Zborayt. — Afelől tudakozódtam — feleli tréfá-’ san — hogy miképpen lehetne majd a nép­pártot szervezni Boszniában. Déltájban az urak közül néhánvan el­mennek. — Egy perezre megyek — mondja Har­kányi Frigyes báró — aztán visszajövök — Egy perezre? — kérdezik. — No igen — feleli Harkányi báró — úgy vagyok vele, mint a zongora mester, aki azt mondja: „Várjon tiz perezig, mert el kell mennem egy órát adni.“ A hadügyi vita tovább folyik csende­sen . . . S a pamlagon a baka szeme lehu- nyódik, a feje előre billen . . . Elaludt. * A bosszú zöld asztal mellett ebédre szóló meghívókat osztogatnak. Most Dessewffy Aurél gróf a főrendiházi elnök hívja ebédre a delegáczió tagjait. — ügy-e örvendesz a meghívónak? — kérdezik Zborayt. — Igen. Hogyne! Molnár -Tán«s sseiftS'.ebáu.vó tekintettel nézett rá, — Hiába. — folytatja Zboray — Én Molnár Jánost is azért pártolom, mert nála jó vacsorákat lehet kapni. — Pedig a néppárt programújában bent kellene lennie az aszkétaságnak — vélte a publiczista Radó. — No, ha benne lenne, akkor ugyan ke­vés tagja maradna a néppártnak — mondta ki a szentencziát a szomszédja És igy kergette egyik ötlet a másikat, igy ütköztek össze vélemények ós ellenvéle­mények, mig a hadügyi vita előrehaladt és az idő is előrehaladt. Délután fél két óra tájban lefelé ment a lépcsőkön Burián báró közös pénzügymi­niszter és szembetalálkozott Ashrentbál báró külügyminiszterrel, aki felfelé jött. — Nos, hogy mennek a dolgok? — kód- dezi Aekrenthá] báró. — Nagyon simán — fe'eli Burián báró — s azt hiszem nemsokára készen leszünk. — Hát akkor délután három órakor ta­lálkozunk — búcsúzik a külügymiuészter. Ahogy felérkezett a külügyminiszter a folyosóra, tekintete ráesett a bakára, aki a pamlagon most már mélyen aludt, Aehrenthál báró mosolygott: — A baka alszik, tehát a hadiigy rend­ben van ... és igaza van Banánnak . A dolgok simán mennek, ftptíSMescK € __"* f eWífotaeE a fciaáóhiv’atalbsa: j | V. tor* Säthary-uicza 3. sza», ' I falamist míadso birdetfsl trodábao Is * * § < áehSoytaisdéHtiSE­A ke e i kérdés. — Távirati tudósifásek. — Konferenczia előtt. Konstantinápoly, október 22. A mai minisztertanács folyamán az an­gol nagy-követ megjelent a portán és beszélt a nagyvezirrel. Egy miniszter kijelentése szerint a mai minisztertanács nem hozott végleges döntést a konferenczia programm- tervezetére adandó válaszának dolgában. A porta álláspontjának megvitatása még nines befejezve. Egy másik miniszter kijelentette, bogy- a konferenczia létrejövetele kétséges, miután Ausztria-Magyarország csak Török, országgal való előzetes tárgyalás után haj­landó azon részt venni. Megegyezés Ausztria-Magyarország és a porta között. Pétervár, október 22. (A Magyar Hvriap tudósitójától.) Ide­érkezett megbízható jelentések szerint a tárgya­lások Ausztria-Magyarország és Törökország között kedvező eredménymyel kecsegtetnek. Az orosz külügyminisztériumban a tárgyalások kedvező menetét hallgatólag veszik tudomásul. Fáris, október 22. (A Magyar Ilirlap tudósítójának táv­irata.) A Newyorlc Héráidnak táviratozzak Konstantinápolyból, hogy a tárgyalások Ausz­tria-Magyarország és porta között JBosznia-Her- czegovina annexiósának elismerése ügyében tegnap megakadtak. Pallavicini őrgróf kon­stantinápolyi osztrák-magyar nagykövet a *kon- ferenczián azt kívánta, hogy Törökország vonja vissza tiltakozását az annexió tárgyában és ismerje el a fait accomplit. Ezzel szemben az osztrák-magyar monarchia kötelezné magát, hogy a konferenczián képviselné a porta köve­teléseit. Kiamil pasa nagyvezir és Tevfik pasa külügyminiszter azt válaszolták, hogy ez az indítvány elfogadhatatlan és ők csak az otto- mán birodalom integritásának elvi alapján tár­gyalhatnak, ilyen indítvány nyal szemben pe­dig nem vehetnek részt a további tárgyalásoké­ban. Pallavicini őrgróf csalódottan távozott el, mert még szombaton arról biztosította konstan­tinápolyi kollégáit, hogy a tárgyalások feltét­lenül kedvező eredményre fognak vezetni, Anglia titkos mesterkedései, Berlin, október 22. (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Kon­stantinápolyból táviratozza a Vos6Ísche Zei­tung tudósítója, hogy minden attól függ, váj­jon sikerül-e az angol politikának Törökorszá­got eltériteni attól a szándékától, hogy közvet­len tárgyalás utján rendezze a boszniai és a bulgár kérdést. Az annexió ügyében a tárgyalá­sok már tegnap majdnem a befejezés stádiumá­ban voltak. Az ifjutörök komité köreiből azt közük, hogy Ausztria-Magyarországgal szem­ben Törökország azon az elvi állásponton áll, hogy a monarchia vállalja magára a Bosznia- Herczegovinára eső török államadósságot abban! az összeg-ben, amely fennállott az okkupáczió idején. A mai minisztertanács határozataitól függ. vájjon egyáltalán létrejöhet-e a nemzet- közi konferenczia. Tegnap óta háborúról be­szélni sem lehet. Szerbia követelései. London, október 22. (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A Times belgrádi tudósítója táviratozza' Illetékes helyen közölték velem, hogy Szer* bia rendíthetetlenül ragaszkodik álláspontjához és követeli territoriális kárpótlását. Bosznia déli része Szerbiái illeti, Herczegovina déli vidékei pedig Montenegróhoz csatolandók, A szerb uép kívánságai. Berlin, október 22. Milovanovics szerb külügyminiszter a - Lokalanzeiger munkatársa előtt kijelentette, hogy a szerb nép kívánságai abban állanak, hogy jogos igényeit elismerjék és a szerb állam és nemzet ekszisztencziájának biztosítására s legyitalisabb érdekei tekintetében garaneziá&at

Next

/
Thumbnails
Contents