Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
hála és köszönet babérleveleit azoknak, akiket illet; és figyelmeztessük a nemzetet ma még beváltatlan, de mielőbb teljesitendő, szentséges kötelességeire ! Van-e, aki a mai ünnepélyen részt vett, akinek szemében ne gyöngyözött volna az édes-bus érzéseknek rengő harmata ? És bizonyos, hogy akik nem voltak jelen, de akik olvasni fogják a mai temetkezés csodásán megkapó képeit, azoknak szivét is egy felséges érzemény fogja átmelegiteni ; egy érzemény, melyben több az öröm, a büszkeség, mint a bánat és a gyász ! Nem temetkezés volt a mai ünnep, hanem az örökkévaló léteinek virág- fakadása ! Hiszszük továbbá, hogy kiszámit- hatlanul becsesek és főiemelők lesznek a mai ünnepségeknek benső hatásai az ország határain belül és kívül egyaránt. Mélyen érző szív dobog annak a nemzetnek a keblében, amely nemzet a hamvak egyesítésének költőien szép gondolatát oly szeretettel foganatosítja, mint tette a magyar nemzet. Aki látta továbbá ma azt a gyönyörű jelenetet, mikor a tanuló ifjúság, gyermeki ányok a nemzeti szinü szalaggal átkötött babérágaknak egész bokrát hullatták a nyitott sírba, az tisztában volt azzal, hogy Petőfi költészete még csak most indul el az igazi hóditó útjára. Mondjunk köszönetét a Petőfi-tár- sas ágnak is. Övé az érdem, hogy a gondolat tetté vált. Övé az érdem, hogy a nemzetet, a mindennapi élet verejtékes munkája közben is figyelmeztette kötelességeire.
