Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

ö. 1908. március 1 54. szám. 9 a, ami lényegesen át. Touchard hoz- glepte s csak mí- 'erészeti miniszter mlgálatban van és ány határozatához, ndott. om.i 8. —. ■lin, február 29. "étervárról táv- ‘ tudósítója: Jó r Sztolypin teg- ert a cár kihall- igazi orosz nép- hogy a minisz- kérvényét. cs, február 29. „Neue Freie 51: A cár ma relnök lemon­,r, február 29. ;ég azt a hirt no olasz ujság- rval, hanem ve­lő olasz újság í elitéit érdeké­get ért. rs, február 29. sl mutatkoztak kormányzónak, zlöbeszédet in- szenátus kész- nnüködjék az és a nyugalom x>rnok fök'or- ögadtatást éa di kivámságát, Q adott jogok- 'osz birodalom ' a birodalom­mi által biz- ezolgálja 6a- hogy eemmi- zármazni, ha február 29. óban ismétel- kről és ilyen os beruházá- . valóságnak, tényleg fog­áéi, erre a en évenkint z. LÓ­seiest nyi- kat a tűz­etése ezen megújítás* ' a lapot I ára fiába íb m »fill. fill* fill* fill. 1 ha egy i félévrs hat idei ivatal. Petőfi utcái. * Egészen sikerült tréfák mennek végbe a fővárosi utcák elkereeztelesével. Amióta divat­ba jött, hogy az országos ós alkalmi ki valósá­gok ti ak utcanév dukál' és amióta ezt a kérdést a közmunkatanács rendezi, jobban már fel sem forgathatták volna a pesti és budai utcaneve­ket, mint ahogy vannak. De a tréfának még nincs egészen vége. A kiforgatásnak lesznek még folytatásai és vannak már következmé­nyei. Egy fővárosi bizottsági tag a március 15-iki események hatvanadik évfordulójának1 emlékére azt a kérést intézte a fővároshoz, hogy a Koronaherceg-utcát, hol a Pillvax ho­nol, nevezze el Petőfi-utcának, a Váci-utcát pedig Jókai-utcának. Ezek ugyanis előkelő utcák. Vasárnap délelőttönként, ha végig ro­bogsz rajtuk, irodalmi polgártárs, ami csak tollas kalapokban szemedbe verődik, megér testvérek között is legalább kétszázezer és egy­néhány koronákat. Laktopánok, selymek, toa­lettek és ékszerek olyan viselőivel, kik az egerektől millióig menő hazai pénzek képvise­lői ; eldorádó fiák és édenkerti részvénytulaj­donosok, kiknek minden úgy jé, ahosv van, hogyne tennék előkelővé az utcát? Illatban úszik az utca, térség, mezőny és vonal merre ők járnak és 6h pénztelenek, óh éh tífuszotok, meri még valaki mondani, hogy ezek nem elő­kelők. Egy van! Petőfi és Jókai tehát idevalók, ezt mondja az írás. Csakhogy Petőfi-utca már van és Jókai-utca is van. Az el'őbbi kitorkollik az Andrássy-utra, a másik pedig a hetedik ke­rület külső övein, a Hermina-mezőn húzódik végig, a Gyarmat-utcától az Erzsébet királyi’é- utig. A közmunkatanács, mely az ilyen felség- adományozások jogát gyakorolja, a megtörtént tényeken legfölebb áthelyezéssel segíthet. A hatodik és hetedik kerületből fent megnevezett utcáikat előlépteti ugyanis belvárosiakká s szá­zadosi rangból ezredesibe teszi őket. Három év múlva aztán kihelyezi Budára, vagy Újpestre, ahogy a divat járja s hoz helyettök újakat, mert igy megy ez már négy-öt év éta Ebből a böleseségből olyan zavarod ások keletkeznek aztán, hogy aki könyvvel a kezében tanulta meg az igazodást Budapesten, azt sem tudja, hogy máról-holnapra miféle meglepetésekre virrad fel. Az az indítvány, melyet a főváros­hoz a Petőfi- és Jókai-utcák áthelyezése ügyé­ben most adott he az az illető bizottsági tag, a már meglevő bonyodalmat még egvgyel bo- nyiltja. Hogy a Koronaherceg-, Kossuth La­jos-, Egyetem-tér, régi Városház-tér és a Nem­zeti Muzeum körüli kerti tér milyen neveket kapjanak, arra nézve magának Petőfinek meg­volt ugyanis a kifejezett akarata, ö javasolta nevezetesen, hogy a márciusi eseményeik emlé­kére a mai Kossuth Lajos-utca Szabadsajtom utcának, a Koronaherceg-utca Diadalnak, vagy Szabadságnak, az Egyetem-tér Szabadság-tér­nek, a régi Városház-tér Március 15-ike térnek és a Muzeum előtti térség, hol a Talpra ma­gyart elszavalta, Eskütérnek neveztessék. Aa ő indítványa alapján nevezték el a Pillvaxot is Szabadság-kávéháznak, majd Forradalmi csar­noknak és a Heckenast—Landerer-féle nyom­da helyét, illetőleg a mai Kosouth Lajos-utca 3-ik számú házát S zaba dsaj tó-udvarnak. A forradalom leveretéseig ezzel az elnevezéssel éltek a kijelölt utcáik, csak az abszolutizmus alatt kapták vissza régi nevöket német fordí­tásban. Petőfi nevére a „Pesti Divatlap“ aján­lott utcát, a mai Dohány-utcát, hol 1849-ben Petőfi és neje lakott, azonkívül más írói neve­ltet, melyek azonban abbamaradtak Win- dischgraetz 1849. január elsejei pesti bevonu­lása folytán. Az lett volna tehát az észszerű és termé­szetes dolog, hogy ha a közmunkatanács vala­mi rendszer alapján nevezi el az utcákat, te­kintettel legyen a velők összefüggő vonatkozá­sokra éa hagyományokra. Ha Petőfi azt akar­ta és egy népgyiilcs el is fogadta, hogy bizo­nyos utcák a márciusi eseményekkel kapcso­latban nyerjenek elnevezést, stilszerü ós kegye- letes dolog lett volna az utcanevek megállapí­tásánál a precedensekre tekintettel lenni. Es mikor Petőfi nméről kersztelíe el a mai Pe-

Next

/
Thumbnails
Contents