Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Budapest, május 27.

A nyári szünet előtt vasárnap délelőtt tartotta utolsó felolvasó ülését a Petőfi-Társaság. Az elnöki széket Herczeg Ferencz foglalta el, s az első felolvasó dr. Várady Antal volt, a ki Petőfi színész- életéből mondott el egyet-mást, érdekes élvezetes előadás keretében.

Petőfi 1842-ben lépett a színpadra, a melyhez való vágyódása folyton kisértette. Fölkereste Szabó székesfehérvári színigazgatót, a kihez Szuper Károly vezette egy zimankós, késő őszi délután.

A mikor belépett az igazgatóhoz, ez Szuper felé fordulva, kérdezte:

— Beteg ez az ur?

— Csak megviselte a nyomor! — válaszolta Szuper.

Petőfit bántotta ez a beszéd és nyers, szinte parancsoló hangon mondta a direktornak:

— Fölvesz az ur vagy nem ?

A rideg hang hatott.

— Persze, hogy fölveszem!

így lett színész Petőfi. Gázsit alig-alig látott s hogy egy kis mellékkeresetre tegyen szert, szinla- pokat hordott. Később Kecskemétre került de ott sem volt sikere. Erre Pozsonyba vándorolt s a diétán tartott beszédeket másolta. A színpad utáni vágy azonban nem sokáig hagyta nyugodni s Deb- reczenbe, majd Erdélybe ment. Itt megbetegedett, láz gyötörte, s néhány héttel utóbb betegen szinte lerogyott Pákh Albert debreczeni lakásába.

— Hozzád jöttem kedves Albertem, mondá, hogyha meghalok, legyen, aki eltemettessen.

Később Pestre jött és itt teljesen az irodalomnak élt. Utoljára 1844-ben lépett fel Egressy Gábor jutalomjátékán Géresi nótárius szerepében. Aszin- lapon, mint műkedvelő szerepelt.

A felolvasást zajos tapssal honorálta a közönség.

Utána Tömörkény István tartotta meg székfoglalóját Mezei dolgok czimen. Felolvasásában, amely a természet szépségeinek ecsetelésével hódított, a réti embert vázolta, ezt a társadalmon kívül élő, csavargó, elhagyatott embert, aki ma itt, holnap ott bukkan fel, nincs háza, nincs lakása, de van érző, meleg szive. Irtózik a társadalomtól s csak a természet ölén érzi jól magát. A gyönyörű képekkel bővelkedő előadást lelkesen megtapsolta a közönség, mig Herczeg Ferencz elnök meleg szavakkal köszöntötte a tagok sorában, a magyar néplélek melegszívű költőjét.

Ezután Zempléni Árpád másodtitkár mutatta be a Vigyázó pályázaton megdicsért öt költeményt.

Az első Bujdossy Miksa „Benső zene“ czimü mély értelmű szimbolikus dala, melynek egyik megkapó srtófája ez:

Petőfi Társaság ülése.

r