Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz
A nemzet szerint ólján közösség, mely minden más egyesülést vagy szövetkezést inasába foglalhat és ebben rejlik az ő egyetemes jelleg, mely minden más szövetkezés fölé emeli. A nemzetnek azért j ell »minden oldalú szervezetnek« lennie mert az emberiségi eszmében, vagyis a humanitásban rejlő összes feladatok megoldásara hivatkozik. Csak része ugyan az emberiségnek, de olyan csodálatos része, mely az egész emberiségi eszmét a maga egyéni média szerint tük- rözteti. Ha az emberisógi eszme nem egyénülne meg a nemzetekben, akkor humanitás nem létezhetnék. Csak nemzeti egyéniségek versenye, hogy mindenik legtökéletesebben fejezze ki az általános emberi eszmét, biztosíthatja a fejlődést, haladást. A viiáguemzet és világállam fogalma éretlen ábránd, mert nem jelent egyebet, mint az emberiség balála. Mint a hogy bolygó rendszerünk halála volna az, ha a bolysók a napba rohannának, úgy az emberiségi eszme fen- maradása is azt követeli, hogy a nemzetek, mint bolygók forogjanak körülte a nélkül, ho^y egyéniségüket feladnák. Képzelhető, hogy a nemzetek mind egy általános világszövetséget kötnének, de ezt is csak azért tennék, hogy mindenik a maga egyéniségének minél teljesebb kifejtését biztosítsa. Az újkori müvelödéstör- ténelemmel bizonyítja, hogy minden haladásunkat tudományban, művészetben a nemzeti egyéniségek amaz ideális versenyének köszönhetjük, mel>nél fogva mindenik legteljesebben akarja megoldani az általános emberi feladatokat. Az ó kor nem ismerte még a nemzeti eszmének az emberiségi eszmével való válhatatlan kapcsolatát: ez; az egységet csak a renaissance és általában az uj-kor szelleme revelálta és ebben rejlik az újkori szellemnek egyik felsöbbsége az ókori fölött. Rák^czy, Széchenyi, Kossuth képviselik legtökéle- tesebbtn az újkori nemzetfogalmat és ha valamely nyutoti nemzet fiai lettek volna, hogy mi is a nemzeti gondolatnak igazi tartalma. Az eiös hazafias meggyőződéstől áthatott tanulmány mély hatást tett. A szerzőt megéljenezték. Pékár Gyula ezután A legrutabb gárdista czimü novelláját mutatta be. A hosszü novella tetszett a közönségnek. Koróda Pál lépett ezután a felolvasó asztalhoz. Az udvari bál czimü hosszabb költeményét mutatta be. Végül Lampérth Géza olvasta fel négy versét. Délben egy órakor lakoma volt a Continental szállóban. xm f.
