Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz
Fei Mi iiereili Blip. * * ,, f? Olyan meseszövő nép, mint a magyar, kevés van a világon. A nhgy veszteségeit sugárszőttes legendákban sírja el. Mesében, nótában van örök feltámadása azoknak, akik érté nagyot miveitek. De hőseink és vértanúink hosz- szu nemzetségében egy sincsen, akit annyiszor idézett volna a nép emlékezete, ahányszor Petőfi Sándort idézte. Valami konok kegyelettel hitte, hogy a nagy költő nem halt meg, hogy valahonnan előkerült. Évtizedekig ez volt a nép legédesebb ábrándja és erről szőtte legszebb legendáit. A legendák nem hazudnak. Annyi örökkévaló szépség van a Petőfi költészetében, hogy szinte természetszerűleg tiltja el magától az örökre való elmúlás gondolatát. A magyar nép mesekigondoló álmodozásában el tudta képzelni az elképzelhetetlent, a csodaszerü megújhodást, a testi feltámadást és más efféle rajongást, csak arra nem gondolt, amire pedig gondolhotott volna, hogy az a nagy kincs, ami ránk maradt a költő után, talán nem teljes egészen, talán van valahol egy-két drága gyöngy, ami eltemetkezett valami elfeledett lim-lom között és amit ki kellene kutatni, mert. jussa van a nemzetnek hozzá. És ime épen ez a csoda történt. Egy érdemes iró-embemek köszönheti a nemzet, hogy két gyönyörű Petőfi-verssel gazdagodott meg. Két vers nem sok, de két jó vers, az már valami és ha a két vers Petőfié, akkor többet ér, mint egy egész bibliotéka, különösen, ha ujmódi. Kéry Gyula, aki egy évtized óta gyűjti törhetlen rajongással és ritka hozzáértéssel Petőfi relikviáit, egy senkitől sem ismert, sen. kitől se keresett hagyaték holmijai között találta meg Petőfinek két költeményét és ugyancsak ez talált egy több oldalra terjedő kéziratot, amelyet Petőfi előszónak irt költeményei gyűjteményes kiadásához. Kevés költeménye van Petőfinek, amelyben az ő nagy egyénisége úgy nyilatkozott volna meg, mint abban, amelyet barátjának Teleki Sándornak irt. A költemény igy hangzik :
