Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz
6 MAG YAK. ALX.ABL Budapest, 1907. január 8. A Petőfi-Társaság korán elköltözött másodelnöke, a tüzeslelkü Bartók Lajos ideiében indult meg az országos mozgalom a Petőfi-ház létesítése érdekében. Szana Tamás, a Társaság nagyérdemű titkára, kit nagy sajnálatunkra ezúttal keil első Ízben nagygyűlésünkön nélkülöznünk, 1901-ben a Petőfi-Társaság huszonöt esztendős fennállása alkalmából szerkesztett jelentésében a következőket irta e tervre vonatkozólag: »Budapestnek már van Goethe-szobáia, de nincs Vörösmarty, nincs Arany és nincs Petőfi-szobája, mely e nagyoknak örök dicsőségét hirdetné az utókor előtt.« Továbbá : »Elődeink, sajátságos közönyösséggel, nagyjaink emléktárgyainak megőrzéséről nem gondoskodtak; mi, hála az égnek, még elég korán érkeztünk arra, hogy a nagyok sorából is kiemelkedő Petőfi Sándornak ereklyéit a pusztulástól megmenthessük. Emel]ük tehát hajlékot a megbecsülhetetlen értékű emlékeknek, hogy kegyelettel zarándokoloassanak el azokhoz a késői utódok, kiknek szemében a mi Petőfi Sándorunk már nem is a költők költője, hanem a nemzeti mithosz fénynyel övezett leventéje lesz.« A mozgalom, melyet Bartók Lajos az őt jellemző hévvel indított meg, rövid időn belül megtermelte a maga gyümölcseit. A közönség adományaiból közel 46.000 korona gyűlt össze a Petőfi- ház javára. Bartók Lajos nem érhette meg kedves tervének megvalósulását. A Petőfi-ház felépítésének munkája, minden gondjával és gyönyörűségével együtt az utódokra maradt. Egy irótársunktól, B r <5 d y Sándortól eredt a terv, amelyet a Petőfi-Társaság a magáévá tett és amelynek köszönhetjük, hogy rövid időn belül megnyílnak a Petőfi-ház kapui. A terv szerint a Társaság tulajdonául messzerzi Feszty Árpád festőművésznek a Bajza-utea 21. szám alatt levő müteremházát. A ház falait fölavatta jövendő rendeltetésükre Petőfi lelki ikertestvére, Jókai Mór, aki egv évtizeden át lakolt a ház első emeletén. A Bajza utcai kis palotában akarunk oltárt emelni Petőfi kultuszának. A kertben az ő kedves alföldi fái és virágai fognak nyiladozni. Több szobrászunk és festőnk már is felajánlotta, hogy s'.ilszerü müvé-zi ékitésekkel fogiák ellátni a házkülsejét és belsejét. Rekonstruálni fog]uk a kiskőrösi szülőház mestergeiendás szobáját. Á kegyele- tes látogató látni fogja az egyszerű ágyat, melyben a legédesebb szerelmi dalok költője született és látni fogja a szegényes íróasztalt, melyen halhatatlan müveit irta. A kápláragás és a képírás számos terméke fog>a bizonyítani, hogy a Pe őfi-kultusz minő termékenyítő hatással volt az utókorra. Össze fogjuk gyűjteni és kegyelettel meg fogjuk őrizni az összes ipari cikkeket, melyek valamelyes vonatkozásban vannak Petőfi szelleméhez. A legnaivabbabat és legnyersebbeket is, mert hiszen azok is kedves gyümölcsei egy nemzet hervadhatatlan szeretetének. Petőfi-könvvlárunk és kéziratgyojteményünk pedig bő forrása lesz az irodalomtörténet búvárainak. A Petőfi múzeumot a ház földszintjén akarjuk elhelyezni. Az emeleten, hol nemr giben még a költőkirály Jókai Mór élt és szövögette nagy csendességben aranycsillogásu meséit, idővel helyet találhat a Jókai-muzeum. Kegyeletünkhöz méltónak találjuk az ötlelet, hogy a két nagy szellem, kik tündöklő pályájuk elején egy tető alatt tanyáztak, megdicsőülésük után ismét egy tető alatt fogadják az utókor hódolatát, Vázlalos előadásban ez a Petőfí-ház terve. Meg fogjuk valósítani ezt a tervet, bár nagyon is jól tud]uk, hogy nehéz küzdelmeink lesznek, mig ránk virrad végre a boldog nap, amelyen megnyi’hatjuk a Petőfi-ház kapuit a magyar közönség előtt, Jól tudjuk, hogy Társaságunk anyagi eszközei elégtelenek a terv megvalósításához. És mégis be efogunk a munkába, a saját hitünkbe és kitariásunkba vetett bizalommal, miként őseink is bele. mertek fogni évszázadokig épülő óriási gótikus csodatemplomok építésébe. A magyar kormány és a magyar székesfőváros tanácsa — megjegyzem, mind a két fórum meleg rokonszenvvel fogadta tervünket — csak annyiban fog minket segíteni, hogy megszerezhessük a házat. A muzeum berendezése és lentartása a magyar nemzet joga és feladata lesz, miként a ház maga is a nemzet háza lesz. Mi, írók egyébként neu szoktuk meg, hogy segítséget kérjünk a nagyközönségtől. Az állam és a társadalom sokat áldoz a képzőművészetért, a zenéért és a színművészeiért, a szépirodalom azonban, amelvnek hagy nemzeti és kulturális jelentősége el- vitathatlan, ősi természeténél fogva szabadon szárnyal, magában virul vagy sorvad. Ezúttal azonban kérni fogunk. Emlékeztetni fogjuk a magyar nemzetet, hogv volt idő, midőn Magyarország jóformán csak a szépirodalmában, Petőfi verseiben és Jókai regényeiben élt. Irodalmunknak ez a két havas csúcsa volt a magyarság megvívhat atlan fellegvára, honnan kiindulva, később ismét elfoglalhatta az országot. Emlékeztetni fogjuk rá az országot, hogy Petőfi és Jókai voltak a mai nemzetség szivének nevelői. Emlékeztetni fogjuk rá a férfiakat, hogy Petőfi irta a legtüzesebb bonfidalokat és a magyar nőket, hogy Petőíi ina a legédesebb szerelmi énekeket. Ifjúkorunk álmaiba beleszövődtek Petőíi dalai és Jókai regényhősei. Ezekre az édes, aranyködös álmokra emlékezve és emlékeztetve, fogjuk megteremteni a Petőíi-házat. Hogy a nemzet meg fogja hallani szavunkat, abban egy pillanatig se kételkedjünk. Hiszen bizonyos, hogy ezúttal is, mint minden hazafias és kulturális munkában, hűséges és fáradhatatlan szövetségesünk lesz a magyar irodalom érctorku testvére : a magyar sajtó. Mint biztató jelet említem, hogy bár meg sem indítottuk a gyűjtést, máris rovásra vehetjük az első nagylelkű adakozó nevét. Nem tagadhatom meg magamtól az élvezetet, hogy nyilvánosságra ne hozzam a nevét. Ormódy Vilmos főrendiházi tag évi négyszáz koronával kíván hozzájárulni kedvelt költője házának lentartásához. Tisztelt Társaság 1 Az uj irodalmi esztendőben nagy munka várakozik ránk. Végezni fogjuk a munkát abban a tudatban, hogy kötelességet teljesítünk nemcsak elődeinkkel, de utódainkkal szemben is. Ezek után megnyitom a Petőfi-Társaság harmincegyedik nagygyűlését. A megnyitó beszéd nagy hatást telt s a közönség percekig tapsolt a Társaság illusztris elnökének. Ezután Zempléni Árpád másodtitkár terjesztette elő jelentését. Elsőbben meleg szavakkal emlékezett meg a beteg Szína Tamásról, akt lemondván a főtitkári állásról, a legnagyobb kitüntetésben részesült, amit a Társaság nyújthat: tiszteleti tagja lelt a Petőíi-TársaSágnak. Az eliiunyt tatoknak : György Aladárnak és Jeszenszky Danónak kegyeletes elparentálása után a jelentés megemlékezik az imént választott uj tagokról : Ferenczy Ferencről és Tömörkény Istvánról. Majd felsorolja azokat az ünnepségeket, amelyeken a Társaság részt- vett, különösen a Rákóczi hamvaihoz való zarán- doklásáról és ennek kapcsán arról, hogy a társaság Thaly Kálmánt tiszteleti tagjává választotta. Végül a Petőfi-ház létesítéséiől szól és hálásán emlékezik meg azokról, akik a Petőfire vonatkozó ereklyéket gyűjtötték és a társaság rendelkezésére bocsátolták. Ezek között e ső helyen áll Kóry Gyula, aki Petőfi összes tartózkodási helyeit bejárta s rendkívül becses emlékekkel gazdagította a társaság ereklyetárát. Értékes emlék árgvakat küldtek még : Kalmár József, dr. Kardos Samu, Gsöreglr Gvúla és mások. A titkár egyúttal felkéri a nagyközönséget, hogy ha tudomására jutna egy-egy Petőfi-em ék létezése, értesítse róla a társaságot. A titkári jelentés tudomásul vétele után megkezdődtek a felolvasások. Szabóné Nogál Janka; „A háló“ cimü humoros novelláját S z á v a y Gyula mutatta be. Modern meséje ez a napfényen sütkérező légynek, amely, mialatt elérhetetlen édességek felé tö'ekszik, belekerül egy közönséges há!óba. Soós tanár urat, mialatt elérhetetlen kedveséről á modozik, elfogja a házikisasszonya. De megnyugszik. Mert hiszen az illúziók elvesztése a — boldogság! A kedves, vidám modorban irt novellát zajos tetszás kisérte. P ó s a Lajos »Este í e 1 é« címen néhány szép, melankolikus, borongós versét olvas a fel. Valamennyiben az elmúlásról elmélkedik. Legjobban tetszett az a kőkeménye, amelyben azt kéri az Istentől, bogy a halál szeretett hitvesével érje őt. A hallgatóság lelkesen éljenezte a költőt. Komoly filozófiai munka következett ezután. P a 1 á g y i Menyhért, a külföldön is elismert kiváló bő cselő »A nemzeti gondolat« címen társadalom- bölcseleti rendszerének alapelvét fejtegette. A nemzet szerinte olyan közösség, mely minden más emberi egyesülést vagy szövetkezést magába foglalhat és ebben rejlik az ő egyetemes jellege, mely minden más szövetkezés fölé emeli. Ä nemzetnek azért kell »minden oldalú szervezetnek« lennie, mert az em- beriségi eszmében, vagus a humanitásban rejlő összes MadatoK megoldására vállalkozik. Csak része ugyan az emberiségnek, de olyan csodálatos része, mely az egész emberiségi eszmét a maga egyéni módja szerint tükröz éti. Ha az embeúségi eszme nem egyénülne meg nemzetekben, akkor humanitás nem létezhetnék. Csak nemveti egyéniségek versenye, hogy mindenik legtökéletesebben fejezze ki az általános emberi eszmét, biztosíthatja a fejlődést, haladást. A világnemzet és világállam fogalma éretlen ábránd, mert nem jelent egyebet, mint az emberiség halálát. Mint ahogy bolygó-rendszerünk halála volna ez, ha a bolygók a napba rohannának, úgy az emberiségi eszme fenmaradása is azt követeti, hosiy a nemzetek, mint bolygók forogjanak körülte, anélkül, hogy egyéniségüket feladnák. Képzelhető, hogy a nemzetek mind egy általános világszövetséget kötnének, de ezt is csak azért tennék, hogy mindenik a maga egyéniségének minél teljesebb kifejtését biztosítsa. Az újkori művelődéstörténetemmel bizonyítja, hogy minden haladásunkat tudományban, művészeiben a nemzeti egyéniségek amaz ideális versenyének köszönhetjük, me.ynél fogva mindenik legteljesebben akarja megoldani az általános emberi feladatokat. Az ókor nem ismerte még a nemzeti eszmének az emberisógi eszmével való válhatatlah kapcsolatát ; ezt az egységet csak a renaissance és általában az újkor szelleme revelálta és ebben rejlik az újkori szellemnek egyik íelsőbbsége az ókori fölött. Rákóczi, Széchenyi, Kossuth képviselik legtökéletesebben az újkori nemzettogalmat és ha valamely nyugati nemzet fiai lettek volna, akkor tőlük tanulná az egész emberiség, hogy mi is a nemzeti gondolatnak igazi tartalma. Az erős hazafias meggyőződéstől áthatott tanulmány mély hatást tett. A szerzőt megéljenezték. Pékár Gyula : »A legrutabb gárdista« cimü novelláját mutatta be. — Meséje Mária Terézia korából való. A királyné schönbrunni gárdáját a leg- daliásabb magyar legényekből válogatták össze. Ti- zenketten voltak. Tizenegy köztük ideális szépségű ifjú, a tizenkettetik azonban, Marót hy Gábor, rut volt. Rútsága annál jobban fájt neki, mert belebolondult Bécs legszebb leányába; Colorado Amalie-be. Versenytársa a gárdaTegszebb ifja, Barcsay Ábrisvolt.Szerelmibánatában Maróthy már már készült elhagyni Bécset, amikor a királynő — egy tréfás estély alkalmából szelleme-ségeért őt tüntette ki a — széps gdijjal. Ezentúl Bécs szépei kezdtek érdeklődni Maróthy iránt. Nem is találták már olyan nagyon csúnyának, sőt a szépséges Amelie idővel egész csinosnak találta, olyannyira, hogy néki nyújtotta a kezét. A novella nagyon tetszett s írójának zajos tapsokat hozott. K o r o d a Pál lépett ezután a felolvasó asztalhoz. „Az udvari bál“ cimü hosszabb költeményét mutatta be. A fejedelem száműzi a nemességet, mert az ő jogainak rovására nemzeti jogokat követel. A nemesség helyett a népet karol iá fel. De terve rosz- szul üt ki, mert a köznép hajba kap egvmás közt. Tűzvész támad, s a királyi palota, ahol a nép vezérei lakmároztak, porrá ég. A költemény tetszést aratott. Végül Ijampérth Gáza olvasta fel négy bájos versét. Leginkább tetszett a »Magyar Quarneroc cimü, amely arról szól, hogv Fiúméban lelkesen ün» népük az olasz-magyar barátságot. S mig odafönn tovább ömlött a szó Népről, hazáról, nagy hévvel és garral: Lenn búgva indult a Cun >rd-hajó Amerikába — négyezer magyarral! A költeményeket zajosan megtapsolták. Délben egy órakor lakoma volt a Continental- szállóban. HÍREK. —■ A király a Ráth György-múzeumban. Áz Országos Ráth György.Muzeumot holnap, kedden déli egy órakor nyitja meg ünnepélyesen a király. A megnyitáson csekély számú, meghívott közönség fog megjelenni, kiknek névsorát — mint a „Hircsarnok“ jelenti, — Apponyi Albert gtóf vallás és közoktatásügyi miniszter személyesen állította össze. A múzeumot szerdán délelőtt 11 órakor mutatják be a sajtó képvise.őinek. Csütörtök délelőtt 10 órától este 6-ig meghívott közönség számára áll nyitva. A nagy közönség számára az Országos Ráth György Muzeum csak az 1907. évi költségvetés szentesítése után nyílik meg, miután a költségvetés gondoskodik a muzeum személyzetéről. Addig is kivételesen meglehet tekinteni a múzeumot minden kedden, csütörtökön és szombaton délelőtt 10 órától délután 4-ig az Országos Iparművészeti Muzeum igazgatója által kiállítóit belépőjeggyel. — Kossuth Ferenc felgyógyult. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter egészsége teljesen helyreállott, ugv hogy háziorvosa, dr. Müller Kálmán egyetemi tanár engedelmével tegnap már el is hagy. háttá szobáját. A kereskedelemügyi miniszter kocsin a miniszterelnökségi palotába hajtatott, hol részt vett a minisztertanácson. Reggelizés elölt fél pohár Schmidtliauer-féle rádió activ ____________________ __________________ H asználata valóöl áldás gyomothajqsQfenak ás székssorulásban szenvedőiméit.. fepfaato Mtt&Mtttt ti* ás HflflJ ttlfMdWi KOMitóf* lr0Cíii*íÍ¥!7 8z elrontott gyomrot 2—3 óra React mil a|att teljesen rendbe hozza.
