Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

\ _ A Petőfi-Xársaság. A tegnapi gyűlést érdekes tárgysora, roppant hallgatósága egyként a Rá- képzi-ünneplés méltó előtagjává avatta. Az, Akadémia fölolvasó-jermében óriási közönség szorongott. Az elnöki asztalnál Herczeg Ferencz elnök, Endrődi Sándor alelnök, Szana Tamás első titkár és Jakab Ödön második titkár ült. Megnyitót Endrődi Sándor mondott, a kurucz-dalok ihletett költője, a kurucz-korszak rajongó rekonstruálója. Beszédje apoteózisa volt a nagy fejedelem tiszta önzetlenségének, minden áldozatra kész honsze- retetének, makula nélkül való jellemének. Ahogy a taps Endrődi beszéde nyomán elült, Zempléni Árpád szavalta el Petőfi gyönyörű költeményét hazánk szentjéről, a Rákóczit. Az első fölolvasó Pékár Gyula volt, aki a maga kalandos képzeletét követve, Rákóczi Ferenczet Francziaországban kereste föl. Pékár fölolvasá­sának novellisztikus része, a fejedelem lengyel- országi tartózkodásának, viharos tengeri utjának elbeszélése és a versaillesi vigalmak rajza látha­tólag érdekelte a közönséget, bár kegyeletében kissé bántva érezte magát némely módfelett intim megjegyzéstől, amelyek a fejedelem feleségére stb. vonatkoztak. A következő fölolvasó Lampérth Géza „Rá­kóczi hazatér“ czimii költeményét mutatja be. Most Szávay Gyula olvasta föl alkalmi szín­müvét, melynek a „Regéczi kis harang“ a czime. A zárószó Herczeg Ferenczet illette. A kitűnő iró sötét, pesszimisztikus igékkel fordult nemze­téhez. Ha ez a föld érezni tudna, úgymond, meg­döbbenne Rákóczi közeledésén. S ha bennünk megvolna az érzés igazsága és mélysége, akkor zajos ünneplés helyett mi is magunkba szálla­nánk. Mert Rákóczi küzdelmének és bukásának szomorú tanulsága van. Nem a német győzte le, hanem honosaink önzéso és gyávasága vetett neki gáncsot. Nem az ellenség ült bele váraiba, hanem a saját véreinek árulása és haszonlesése. És száműzésének ideje alatt is nem a német- gyűlölet tette a szivét keserűvé, hanem a ma­gyarság gyávasága és közönyössége, melylyel sorsa fordultába oly hamar beletörődött. Azért ez az ünnep legyen a magábaszállás, a töredel­mes megbánás és a történelem tanulságain való elmélyedés alkalma.

Next

/
Thumbnails
Contents