Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Ha e pantheonban külön oltára van márczius tizenötödikének, akkor ez oltár keretéből Petőfi Sándor átható, tüzes szeme tekint le reánk. Márczius tizenötödike az ő ünnepe és általa az irodalomé. Az ő személyében testesült meg a már- eziusi ifjú tipusa és ideálja. Korának egész izgatott tettvágya, áldozatkészsége, halálos elszántsága és magasan szárnyaló fantáziája benne találta meg pompás és tökéletes kifejezését. Ezért Petőfi nekünk jóval több, mint nemzeti költőnk, ő a sors nagy kiválasztottja, kinek szivében és agyában egy egész nemzet érzelmi és gondolatvilága forrong. Ereiben az egész ifjú Magyarország tüze lobog, lantján megszólal maga a magyar föld pora. Soha még költő nem volt annyira egy a fajával, mint Petőfi Sándor. Annyira egy volt a magyarsággal, hogy ma is, ha bejárjuk a leg- magyarabb vidéket, a nagy Alföldet, az arany- kalászszal ékes rónatáj fölött Petőfi költészetének örök szimfóniája cseng a szivünkben. Bövid és tündöklő pályafutása pedig nem egyéb, mint a nemzeti - megífíödáT gyönyörű ésr tragikus szimbóluma. Az 1818—19-ild szabadságharcz úgy hat reánk, mintha Petőfi egy felséges költeménye volna, Petőfi élete pedig ugyancsak egy felséges Petőfi-vers benyomását teszi.

Azt mondtam, hogy márczius 15-ikén a gondolat győzött az erő fölött. Ez a győzelem döntőbb és hatásában állandóbb volt, mint bármely győzelem, melyet magyar fegyver valaha aratott. Tekintsünk vissza nemzetünk viharos múltjára. Minden, amit karddal-kopjával vívtak ki eleink, elveszett. A kincsek, melyeket az ellenségen pródáltak, a várak és tartományok, melyeket hódítottak, elvesztek. Mert az erő ellensége a nagyobb erő. De a gondolatnál nincsen nagyobb erő és azért minden, amit tollal hódítottak őseink, ma is még a nemzet kincse.

Nemzeti hadseregeink kihullatták kezükből a kardot; az irodalom azonban fényesre köszörült fegyvert adott a nemzet kezébe, melylyel megvédheti magát: a modern magyar nyelvét. A Máriás lobogókat elszedhette tőlünk az ellenség, de költőink kibontották a fajszeretet trikolórját, melyet millió szurony sem vehet el tőlünk többé. Erős váraink rommá lettek, de a magyar nemzeti kultúra oly erőssége a nemzeti különállásának, melyből semmiféle hóditó nem verheti ki többet. íme, a gondolat győzelme a fegyverek ereje fölött. Ennek a diadalmas gondolatnak akar hajlékot, templomot és nevelő-iskolát építeni a Petőfi-Társaság, midőn Petőfi-ház alapításán fáradozik. Hogy valóvá válhasson álmunk, mint kérvényesek léptünk a magyar közönség színe elé. Büszke örömmel tapasztaltuk, hogy szózatunk először is a magyar nők s a magyar ifjúság szivében talált visszhangra. És ez természetes is, hiszen Petőfi a szerelem s a szabadság költője volt.