Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

I

A Petőfi-társaságiból.

A Petőfi-társaságnak mai felolvasó ülése sok élvezetest nyújtott. Gazdag és változatos programmja mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét, mely ezúttal is nagyobbára az irodalomért lelkesülő hölgyek sorából került ki.

Az ülésen Komócsy József elnökölt, aki sietett bejelenteni, hogy a társaság Lónyay Menyhért gróf temetésén képviseltette magát. Lónyay nagy pártfogója volt a társaságnak, s a többek közt ő volt az, a ki az akadémiát megnyitotta a Petőfi-társaságnak. — Kegyelettel emlékezett meg a társaság Petőfi szüleiről is, és halottak napján diszes koszorút tett le sírjukra.

Aigner Imre r. tagnak is volt jelenteni valója. A társaság elhunyt disztagjának, Frankenburg Adolfnak özvegye a társaság részére egy albumot küldött be neki, melyet az elhunytnak hagyatéka közt talált. Az album tulajdonképen kéziratgyüjtemény. Frankenburg nagy gonddal gyűjtötte a hírneves barátaitól kapott leveleket s azokat egy albummá foglalta össze. Vannak itt levelek Jókaitól, Tóth Kálmántól, Kemény Zsigmondiéi, Kecskemét,y Auréltól, Fáik Miksától, Xantustól, Vámbérytől, Toldy Istvántól, b. Eötvös Józseftől, Lévaytól, Gregusstól, Horvát Boldizsártól s számos másoktól. Vannak ezenkívül az albumban beirott lapok is. így az első lapon van Petőfi Sándornak »Olvastad ugy-e bár a bibliában« czi- mü sajátkezüleg irt verse. Az albumba Írtak továbbá Egressy Gábor, Szigligeti, Irinyi József, Pompéry János s többen. Jókaitól a következő sorok olvashatók benne 1847-ből: »Egy szer meg kell halni, egyezernél többször pedig úgy sem kell. Ez az én filozófiám. Jobb a születés órájánál a halál órája«.

Ezt mintegy folytatja Pákh a következő sorokkal: »Fővárosi újdonság. (Ozim, mely alatt mindenfélét lehet elmondani, főkép ha a czenzura hozzá nem fér). Egyébiránt halál a vége mindennek. S azért nevetem a nagy képeket s hosszú pofákat. Igazi bosszú képnek csak az örökkévalóság illik be, s nem nevetni való bolond-e, a ki az örökkévalóság képzelhetlen nagyságú rőfjét illeszti parányi porhüvelyéhez? Va- nitatum vanitas! Kölcsey sirdombján éppen oly pie- tástalan czigánykereket hány az utókor, mint a két szomszédén, Nagy Péter és Kis Pál uramén. S ért-e már nagy kép valaha czélhoz a világon ? Dicsőség nincs, mely eléggé fényes lett volna s Napoleon is Szt. Ilonában végződék. Szabadság ? ! Harmincz fran- czia revoluczió után is ábrándos bolondnak fogják kikiáltani Eousseaut. Elégültség csak a szótárban van az E. betű alatt.