Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
A Petőfi-társaság ma délelőtt felolvasó ülést tartott az akadémiában. A saison előrehaladottsága daczára nagy közönség jött össze hallgatóságnak s tagok is szép számmal voltak jelen. Elsőnek Szabó Endre olvasta fel Lau- ka Gusztáv rajzát: »Báloknegyven év előtt.« E rajz szűk keretében a sokérdemü szerző apró megjegyzésekben, ötletekben csaknem korrajzát nyújtja a negyvenes évek magyar társadalmának. A közönség zajos tapsolással nyilvánította tetszését. Hasonló jó fogadtatásban részesült Reviczky Gyula »Utóhangok« czimü szép költeménye is, mejyet Torkos László olvasott föl. Névy László Ábrányi Emil Don Juan fordításából olvasott föl egy sikerült részletet, K o m ó c s y József, az ülés elnöke pedig Síkor Margit kisasszonytól, ki mint vendég mutatta be magát a társaság előtt, egy elbeszélést. A czime: »Mire jó a hetedik szentség.« A falu bolondjának, a Kálmán fiúnak a történetét beszéli el, több helyütt a valódi élet igaz vonásainak megkapó kifejezésével. A Kálmán fiú házasodni akar, mert nincs, a ki mosson rá, gondját viselje. Elmondja kívánságát jó öreg papjának is, s azzal dicséri előtte a boldog »hajadont«, szive választottját, hogy legutóbb is a szomszéd asz- szony gyerekét szoptatta, olyan jó szive van. Á pap lebeszéli a házasságról s Kálmán végre is negyven tavaszt megért, süket, vén leánynyal evez be a házas életbe, a ki híven viseli gondját s a kit évek múlva is a szeretet édes szavaival halmoz el Kálmán. Ritka asszony, a kivel meg van a férje elégedve, de mikor ez nem érti szegény. — A felolvasó ülés után zárt ülés volt. S z a n a Tamás titkár bejelentő, hogy a társaság vándor-gyűlését el kell halasztani, mert Jókai Mór, ki ott akarna lenni az ülésen, csakis később tehetné azt. Elhatározták tehát, hogy az idei vándorgyűlést Szegeden szeptember hó folyamán fogják megtartani. Ez ügy kapcsán felolvasta a titkár Ábrái Károly, hódmezővásárhelyi város polgármesterének hozzá intézett levelét, melyben a város közgyűlésének megbízásából a társaságot a szegedi vándorgyűlés alkalmából meghívja Hódmezővásárhelyre, hogy — úgymond — ez ős magyar város lakosainak alkalom nyujtassék az irodalom munkásai iránt tiszteletét és vendégszeretetét tanúsíthatni. A társaság e meghívásnak eleget fog tenni, még pedig olykép, hogy a szegedi vándorgyűlés programmjával felolvasást rendeznek Hód-Mező-Vásárhelyt is. A zárt ülés azután még elhatározta, hogy Szana Tamás titkárnak, az őt ért családi gyász alkalmából, jegyzőkönyvében fejezi ki részvétét.