Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

fel, a melyben röviden vázolta, hogy mit tett a társaság a halhatatlan lírikus terjesztése és kellő tisztelete ügyében. Széptani fejtegetések által müveit értelmezték,az életére vonatkozó adatokat összegyűjtötték; kis-kőrösi szülőházának átvételekor a társaság elnöke — Jókai Mór — tolmácsolta érzelműket; a nagy költő szülői hamvainak állandó’nyughelyet adtak. Erre áttér a lefolyt évben tartott előadásokra, a társulat kiadványaira és az újonnan választott tagokra.

E hivatalos beszédek után P u 1 s z k y Ferencz foglalta el nagy éljenzések közt a felolvasó asztalt, hogy kellemes modorában a »filozofikus« XVIIL század szelleméről szóljon. Hatalmas vonásokban festette az állami, irodalmi, bölcsészeti és társadalmi élet terén megindult nagy mozgalmakat.

A XVII. század XIV. Lajos és I. Lipót halálával véget ért. A következő században a hitetlenség terjedt s szédelgés fogta el az embereket. Kalandos jellemű fejedelmek ülnek a trónuson ; szerencsétlen pretendensek lépnek fel; hatalmas, de nyugtalan miniszterek vezetik az államügyeket; uj birodalmak származnak, mig régiek a térképről letűnnek. A régi politikai határkövek meg vanuak ingatva, a dinasztiák változnak.

A tudomány terén is megváltozik a régi irány. Leibnitz és Newton uj elmétekre alapítják a természettudományokat; Voltaire, Rousseau és Raynal minden tekintélyt megdöntenek. A műveltebb osztályoknál ez rokonszenvre talál. Bölcselkedő fejedelmek ülnek a trónuson és minisztereik az uj iránynak hódolnak. Linné uj alapokra fekteti a növénytant; Cavendish és Lavoisier a vegytant alapítják meg. Mindezen törekvések festése után az előadó különösen II. József uralkodásának jellemzéséről szólt s a legérdekesebb történeti vázlatot hallottuk hazánk akkori állapotairól. Még egy futó pillantás I. Ferencz korára s az érdekes előadás végén voltunk.

Szabó Endre »Hogy elfeledjük, a mit ál- modánkt czimmel olvasott fel költeményt, melyben a koboldok játéka az emberi szív nemesebb érzelmeivel van festve, de ah I a szép világ, melyet rajzolnak, csak álom; az ember felébred s a reális való veszi körül.

B o d o n József elbeszélését »Dal a szép leányról« Margitay Dezső olvasta fel. Sok nő szemében könyeket láttunk e megható rajz felolvasásánál, a mely egy szép leány szomorú történetét adja, a kit elcsábítottak, pedig szülei egyedüli vigasza volt. Mint »szép rom« tér vissza a szülői házba; atyja már sírba szállt; anyja nem akarja befogadni. A »lélek« kezdi beszédét vele s a leány nemso kára halott. Anyja fedi he szemeit.