Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
A társaság tagja nem látja liasznát tagságának, a társaság azonban igenis áldozatokat követel tagjaitól, a közös munka érdekében. Idősebb és elismert íróink a nevük fényével erőt adnak egyesülésünknek, az ifjak «6 újak munkaerejüket bocsátják a közös eél szolgálatába. Ha tellát a társaság valakit tagjává választ, az nem azt jelenti, bogy őt tartja az élő Írók között a legkiilönbnek, hanem hogy alkalmasnak tartja öt speciális céljainak előmozdítására. Szeretném megállapítani, hogy a társaság munkásságában, az alapszabályok által engedett la- titudön belül, újabban bizonyos változás megy végbe. Míg a társaság a múltban minden erejét a felolvasó üléseknek és a szépirodalom népszerüsitésének szentelte, addig a jelenben fokozott erővel munkálkodik a Petőfi-huUusz föllcnditésén. Való és könnyen bizonyítható dolog, hogy ez a kultusz a költő halála óta soha sem virágzott annyira, mint éppen napjainkban. Soha sem adtak ki annyi Petőfire vonatkozó munkát, mint ma. A költő első müveit sohasem vásárolták és olvasták annyira, mint ma. Petőfi költészetét már-már az a veszedelem fenyegette, mely sok irodalmi tekintély közös átka: a közönség olvasatlanul is hisz bennük. Most újra olvassák, a modern kor szemüvegén át és Petőfi örök ifjúsága fényes diadalt ül a sziveken. Fölemlíthetném, hogy első festőink és szobrászaink alkotásai bizonyitják a Petőfi-kultusz föllendülését. Első szavaló művészeink Petőfi verseivel siratnak sikert. Költőinket, szinmüiróinkat,, zeneszerzőinket napról-rnapra inspirálja Petőfi örökéletü szelleme. Annyira közismert tény, hogy nem vétünk a szerénység kötelessége ellen, ha kimondjuk, hogy a Petőfi-kultusz váratlan és pompás reneszánsza első sorban a Petőfi-Társaság munkásságának eredménye. Ezt a kultuszt betetézni és állandósítani fogja a Társaság nagy alkotása, a Petőfi-ház. Mindezek után ki merem mondani: a Petőfi- Társaság oly munkát végez irodalmi és nemzeti, életünkben, mely fontos és hasznos. A Társaság fönnállása tehát szükséges. Tisztelettel köszöntőm a társaság tagjait és vendégeit és megnyitom a Petőfi- Társaság XXXIII. nagygyűlését. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Varadi Antal főtitkár mutatta be jelentését, a melybdn kiemelte, hogy az elmúlt esztendő diadalmas év a Petőfi-Társaság életében. Mert a Petőfi- kultusz talán egy esztendőben sem haladt oly hatalmas lépéssel előre, mint tavaly. A társaság kegyelete közös sirha helyezte el Petőfi hozzátartozóit s a sir- bant fölé művészi kezek fognak pompás szobormüvet emelni. A jelentés ezután kegyelettel emlékezik meg a társaság halottjairól: Szana Tamásról, Melczl Hugóról és Bodon Józsefről. A kidültek helyébe uj erők kerültek; valamennyien jeles és érdemes mun- j kásái a magyar irodalomnak.