Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
A Petőfi-Társaság ma tartotta meg nagygyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, amelyet zsúfolásig megtöltött az érdeklődő hallgatóság. A kultuszminisztert Molnár Viktor államtitkár képviselte. A Magyar Tudományos Akadémiát Berzevicy Albert elnök és Heinrich Gusztáv főtitkár. A Kisfa- ludy-Társaság számos tagja is megjelent a nagygyűlésen, Vargha Gyula főtitkárral az élén. A megnyitó beszédet Herceg Ferenc mondotta, fejtegetve benne az irók társaságban való tömörülésének jelentőségét. A nagygyűlésről a következő tudósítás szól: (A nagygyűlés.) A Petőfi-Társaság mai nagygyűlését H e r c z e g Ferenc elnök nyitotta meg. Elsősorban azt a kérdést vetette fel, hogy van-e létjogosultsága a Petőfi-Társaság fennállásának? — Az irodalmi társulatok elvi kicsinylől — úgymond — ab ovo egy téves felfogásból indulnak ki. Abból a feltevésből, hogy az irodalmi társaság elsősorban írókat, másodsorban irodalmat akar teremteni. Aki erre az önkényes nézőpontra helyezkedik, az persze könnyű szerrel bebizonyítja, hogy minden irodalmi egyesülés üres játék. De ez az álláspont önkényes, hamis és a legtöbb esetben rosszhiszemű is. A Petőfi-Társaság és tudtommal egyik irodalmi társaság sem predentálta soha, hogy Írókat, vagy irodalmat akar csinálni. Társaságunk alapszabályainak második pontja igy Írja körül a célt: „A Petőfi-kultusz ápolása, a magyar szépirodalom és szépmütan fejlesztése és terjesztése“. A társaság bizonyos számú iró önkéntes egyesülése, közös munkák fejlesztésére. Ez a munka nem az írás, — mert ismétlem: a társas költészet fogalma abszurd! — hanem az irodalom útjainak egyengetése. Tehát — ha szabad ezt a kifejezést használnom — irodalomtechnikai munka. A társaság tagja nem látja hasznát tagságának, a társaság azonban igenis áldozatokat követel tagjaitól, a közös munka érdekében. Idősebb és elismert Íróink a nevük fényével erőt adnak egyesülésünknek, az ifjak és újak munkaerejüket bocsátják a közös cél szolgálatába. Ha tehát a társaság valakit tagjává választ, az nem azt jelenti, hogy öt tartja az élő irók között a legkülönbnek, hanem hogy alkalmasnak tartja őt speciális céljainak előmozdítására. Szeretném megállapítani, hogy A Petöfi-társaság nagygyűlése.
