Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz

tói s »Az életből« elbeszélések Bodon Józseftől látott j napvilágot. Kvassay Ede egykötetü regénye, »A vármegye szava«, 8 gróf Teleki Sándor kisebb elbeszélései, rajzai »Természet után« czimmel pár nap múlva kerülnek ki a sajtó alól. E müvekkel már harmincz- ötre szaporodott a társaságunk által közrebocsátott kötetek száma, nem értve ide a tár saság jelenlegi közlönyét, melynek eddig megjelent számai szintén két izmos kötetet képeznek.

Alapítványaink, habár lassan, de szintén szaporodnak. Pozsony város lelkes közönsége a lefolyt év- ! ben 500 forinttal lépett alapítóinknak sorába; Szám- ; mer Imre, Szent-Andrásy Lajos, B. Yay Miklós és i Bánkházy Acs Károly urak pedig 100—100 forinttal j lettek társaságunknak alapitó tagjaivá.

Vagyonunk állása ekkép újabb kilenczszáz forintnyi örvendetes gyarapodást mutat. El nem mulaszthatjuk, hogy érte a magyar szépirodalom lelkes barátainak újólag is ki ne fejezzük köszönetünket.

Adataim eddig csak a Petöfi-társaság gyarapodásáról szólották. Szomorú kötelesség késztet, hogy a veszteségre is rámutassak. A múlt év fiatal társaságunktól is kívánt áldozatot: Fest Imrét, Petőfi egyik legbuzgóbh ismertetőjét és fordítóját szólítva ki az élők sorából.

Pest Imre irodalmi érdemeit éltében csak kevesen méltányolták, sőt a közönség nagy részének jóformán tudomása sem volt arról a buzgalomról,melyet közéletünk e kiváló alakja az irodalom terén kifejtett. Pedig ez a tevékenység méltán megérdemli a figyelmet. Fest Imre ifjúsága csaknem egyidőre esett Petőfi tüneményszerü föllépésével s a lelkes ifjú, ki már az anyai tejjel magába szívta a hazai irodalom szerete- tét, eleitől fogva egyik legrajongóbb tisztelője volt a legnagyobb magyar lirikus lángelméjének.

Fest a legelsők közt szerepel, kik forditgatni kezdték költeményeit s lángszellemét rokonszenves sorok kíséretében mutatták be a német közönségnek. Rajongása, tisztelete akkor sem csökkent a költő iránt, midőn életpályája a tevékenységnek más terére szólította s csaknem utolsó napjáig ernyedetlen szorgalommal dolgozott Petőfi fordításán, mely, talán egykét darab hijával, teljesnek mondható. Társaságunk ez üdvös tevékenységéért sorozta őt, mindjárt megalakulásakor tagjai közé, s ezért fájlalja most őszinte részvéttel elhunytál.

ügy a Fest Imre helyét, mint a Kertbeny Károly által már két év előtt üresen hagyottat, a múlt hó végén tartott tagválasztó-ülésben töltötte be társaságunk, megválasztva a hosszas hallgatás után mindnyájuok örömére újólag megszólaló. D ó c z i Lajost s a sokoldalú és tevékeny Jakab Ödönt rendes tagokul. Valamivel előbb iktattuk tiszteleti tagjaink közé: Frankenburg Adolfot, Petőfi egyik legrégibb barátját s irodalmunk érdemekben gazdag veteránját.

Üdvözlöm őket társaságunk nevében, mint uj társakat a munkában, melyet lelkesedéssel, odaadással végezni hazafias kötelességünk volt és lesz is mindenkor.

A felolvasások

A tetszéssel fogadott titkári jelentés után Bercsényi Béla olvasta fel nagy hatással B e n i c z k y- né-Bajza Lónké »Az első vihar« czimü elbeszélését. A közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta az elbeszélést,

A következő tárgy Tolna ivLajosnak »B. Eötvös József mint regényíró« czimü tanulmánya volt, melyet Komócsy József olvasott föl. Értekező előtt föltűnő, hogy a nagy gondolkozó számos és fényes sikerei daczára sem tudott iskolát és irányt teremteni. Keresi ennek okait s az irodalomtörténetből több regényírónál mutatja ki a tulajdonságokat, melyek müveik fenmaradását és tartós sikerét biztosították. Hosz- szasan időzik Dickensnél, kinek csaknem minden alakjánál kimutatja azt a nagy közvetlenséget és erős megfigyelést, melylyel a nagy angol regényíró rajzolta alakjait. Elitélőleg szól azokról a regényirókról, kik tárgyaikat és alakjaikat messze időkből és idegen[föld- ről veszik s nem a körülöttük pezsgő életet rajzolják. De elitélőleg szól a modern naturalizmusról is, mely tárgyát az élet legköznapiabb jeleneteiből veszi s a sárban keresi fel alakjait.

Eötvös Józsefnek sok érzéke van az élet jelenségei iránt, melyeket regényeiben rajzol; szerző kevés hatásuknak okát abban látja, hogy Eötvös kissé magasabbra hágott, mint a honnan szavát jól meghallottuk volna. Tanításai, intései, óvásai, nyugtalan, izgatott vigasztalásai, Tolnai szerint, olyasformák a legtöbbször, mint egy széles folyam túlsó partjáról felénk kiáltozó ember figyelmeztetései. Tolnai legjobban fel- melegszik akkor, ha Eötvös emberszeretetét ecseteli. Elmondja, hogy mily mély hatással voltak kedélyére az emberiség szenvedései s mily költőileg tudott ezeknek kifejezést adni. Elmondja, mint emel szót Eötvös legelőször a zsidóság érdekében s [mint hatotta meg

RSHanannaBMBBBHBaiMBBBBBaR

elhagyják a sülyedő hajót s midőn uj választássá került a dolog, a kormányzóságtól elesett.

így lépett azután vissza, szegényen, mint a templom egere, a magánéletbe. Hogy családját eltarthassa, nemsokára bútoraira került a sor s darabszámra adta el bútorait s végül adósságokkal terhelt házát is eladta. Végül a szó szoros értelmében az utczára volt kitaszítva az, aki kevéssel ezelőtt még csillogott az ékszerektől s fogatai voltak.

Kis idő múlva Mózes teljesen arra a sovány jövedelemre volt szorítkozva, melyet mint egy kolumbiai játékbarlang tulajdonosa szerzett. E mellett meg- kisérlette, de bizony kevés eredménynyel, magán mint politikai ügynök segiteni. Megválasztották ugyan még hü négerei sumterkerületi bíróvá, de Chamberlain, az akkori kormányzó, a választást nem szentesítette. Az 1876-iki választásokig, mely Hayes elnökké választásával végződött, Mózes a politikai élet színpadáról eltűnt. A választások megkezdésével kísérletet tett ugyan Charlestonban képviselőjelöltül fellépni, de párthivekre nem talált.

Ezután egy ideig egyik köztársasági hírlapnál volt alkalmazva s jól kezdett forgolódni, de e foglalkozás nagyon is fáradságos volt reá nézve. Ezt is ab- banhagyta s elhagyta Dél-Karolinát s New-Yorkot boldogitá jelenlétével, kalandos módon tengetve életét. Miután atyja elhunyt, alázattal tért vissza Dél- Karolinába, hogy családjánál s barátjainál segélyért könyörögjön. Anyja eladott egy kis jószágot nehány száz dollárért, s az összeget átadta neki. Mózes Ígéretet tőn, hogy Texasba megy uj életet kezdeni. Alig hagyta el övéit, midőn azok ésszrevették, hogy az ösz- szes ékszerek, melyeket anyja s neje vagyonuk maradványaiból megmentettek, eltűntek. Nyomát New- Yorkban találták fel, midőn azonban el akarták fogni, Mózes a legtöbb elrablóit tárgyat visszaadta. Övéi futni hagyták. Nemsokára neje is elvált tőle s innét kezdve az egykori kormányzó mindig mélyebben sü- lyedt a posványba s szegénységbe, a nyomorba és szégyenbe, melyek a nagy főváros sötét és szűk városrészeit mételyezik meg.

Természetes, hogy nem mindegyik politikai kalandor megy tönkre ily elijesztő módon, de Franklin Mózes mégis tipikus jelensége marad a nagy állam- szövetség politikai életének s életének lefolyása sötét árnyékot vet ama zavarokra s előttünk csaknem megfoghatatlan viszonyokra, melyek az Oczeánon túli ifjú állam bajait képezik.

a szegénység Irlandban; de midőn ezt teszi, feltűnő előtte, hogy Eötvöst mindenkor az összes emberiség nyomora hatotta meg. S mig a nagy költők rendesen saját hazájuk szenvedéseit érezték át, Eötvös tudott érezni az egész emberiségért

Ez az oka aztán, hogy tisztán speczifikus magyar regényíróvá, ki mély nyomokat hagyott volna maga után, nem válhatott.

Ezután Bercsényi Béla olvasta fel ífj. Ábrányi Kornél »A király s a költő« czimü költeményét. A király együtt ül a költővel. A királynak fáj a múlandóság, mely egykor megszüntetendi az ő uralmát is. De ha már meg kell egyszer halnia, legyen fejedelmi a sirja, temessék el vele hatalmi jelvényeit is, kardját, koronáját s mindazt, a mi életében kedves volt neki:

Egy magas szlrtre, mely sok földet lát,

Hol pihenésre ülnek a sasok ;

Hová a villám olykor ha lecsap Tüzes csapóját köszörüli csak.

Hová köd és gőz fel nem hat soha,

Ha meghalok, temessetek oda !..

Aztán kérdezi a költőtől, hogy mit kíván ?

8 a költő szólt: Ha meghalok, aram,

Kivánok nyájas völgyet sírhelyül,

Mit átszel zugó erdei folyam,

Hová madárraj szomját oltni gyűl,

És játszi zajjal vidám dalra kel,

Szellőkkel feleselve szelíden ;

Hol vándor is, ha ott jár, énekel,

Síromra ül, s merengve megpihen I

8 kiket szerettem, s kiknek fájni fog,

Ha jő az óra, melyben meghalok, —

Azoknak én, bár sirom eltemet,

Itt hagyom dalaimban szívemet!

Legyen nekik az élet hosszú, szép,

Áldásit a sors köztük oszsza szét!

Lovam parancsszót ne halljon soha,

Sólymom repüljön szabadon, tova !

S kit legjobban szerettem s a kinek Ajkáról dalaimat csókolám,

Halálomat ő se sirassa meg,

S mig én várom, higyje : ő vár reám !

Ne tudja, hol van sírom s csak mivel Véletlenül arra jár, keresse fel :

Leljen virágot rajta, tépje le,

S csak sejtse, hogy szívem volt gyökere.

A szép költeményt a közönség zajosan megtapsolta.

Jókai Mór éljenzések közt lépett a felolvasó asztalhoz és felolvasta »Barak Hageb asszonyai« czimü elbeszélését. Ezeknek az asszonyoknak a száma kerek 365 volt s igy jutott minden napra egy. Hogy a szökő évben mit c-inálL Barak Hageb, azt senki sem tudja. Természetes dolog, hogy ezek az asszonyok tenger pénzébe kerültek Barak Hagebnek, aminek következtében aztán kegyetlenül [sarczolta népét. A nagyvezir egyszer komolyan figyelmeztette az uralkodót, hogy már mire tartja ezt a sok asszony né{

>et, de Barak Hageb bölcsen védekezett, ügy elszám- álta ő asszonyainak kitűnő erényeit, bogy a nagyvezir megretirált s felhagyott bölcselkedésével. — Történt azonban, hogy Sidi Acbmed, a szomszéd germán nép szultánja elhatározta, hogy felszabadítja a koarezánokat Barak Hageb zsarnok uralma alól s megindította ellene szörnyű hadseregét. Persze, hogy csak a krónika nagyította meg ezt a hadsereget! Barak Hageb is felfegyverezte hadát, előbb a jósláshoz értő asszonyoktól kikérdezte jövendő sorsát. Természetes dolog, hogy valamennyien nagy dicsőséget jósoltak. Barak Hageb annyira hitt ezeknek a jóslásoknak, hogy nemcsak maga ment el személyesen a hareztérre, hanem asszonyait is magával vitte. Legyenek tanúi a dicsőségének! A két ellenfél összeütközött. A história szörnyű dolgokat jegyzett tel erről az ütközetről. Germán história szerint a koarezánok fejedelme elesett, 30.000 vitéz maradt a csatatéren. Ellenben az összes germán veszteség nem több három katonánál. De viszont a koarezánok historikusa aztjirta, hogy Sidi Achmed szultán elesett, 40.000 ember maradt a csatatéren, a koarezánok egyetlen egy papucsot sem vesztettek el. Hát az igazság e két állítás közt valahol a középen van s a dolog úgy történt, hogy mikor fSidi Achmed 300 testőre megrohanta Barak Hageb mezitlábos katonáit, ezek hátukra (vették a paizsot s rohantak szerte-széjjel cserjésbe, kukoriczásba. Barak Hageb az ütközet után arra"a gondolatra jött, hogy talán mégsem szerzett ő most annyi dicsőséget, mint mennyit Roxáne és Ildika asszonyai jósoltak neki. De ezek azzal vigasztalták, hogy még nem ment le a nap, nem jöttek fel a csillagok. Barak Hageb asszonyaival együtt sietve menekült országából. Sidi Achmed értesülve, hogy milyen kincsei vannak Barak Hagebnek, utána eredt testőreivel együtt. Az üldözött asszonysereg este egy bambuszerdőbe ért, itt Zibella/a perzsa bajadér, a kitűnő késdobáló, azt mondta Barak Hagebnek, hogy csak menjen és végezze nyugodtan’az esteli imádságot.

Azalatt pedig az asszonyok a lovabj sörényéből szakállat és bajuszt csináltak s nagy gyorsan felfegyverkeztek. Mikor aztán Sidi Achmed testőreivel megérkezett, egy torzonborz férfiakból álló hadsereg fogadta, élén Zibellával, aki egyenesen párviadalra szólította fel Sidi Achmed szultánt. Mikor szembe állottak, Zibella megforgatta^ dárdáját s úgy vágta a szultán homlokába, hogy az menten halva rogyott össze. A hős testőrök erre futásnak eredtek s hirdették mindenfelé, hogy a koarezánok százezrei vannak nyomukban. Barak Hageb asszonyai igy nyerték meg az ütközetet. De háladatos is volt a nagy fejedelem. Azt mondta asszonyainak, hogy kérjenek tőle bármit, ő mindent teljesít. Ékkor előállott Zibella s azt kérte, hegy legyenek az asszonyok olyan szabadok, mint a férfiak. Barak Hageb ezt a kívánságot teljesítette s az asszonyok ■ szerte hirdették a városban, hogy Barak Hageb országában az asszonyok olyan szabadok, mint a férfiak. Nosza volt aztán kínja Barak Hagebnek. Mindenfelől ajánlottak neki feleséget. Maga a nagy szultán Mohamed választást engedett neki hat húga közül. De Barak Hageb azt felelte, hogy nem kell neki gyermekjáték, neki bölcseség kell. Adja tehát neki az anyját. Mohamed oda adta neki feleségül az anyját s amint meg vagyon írva, nagy és bölcs fejedelem lett Barak Ha- gebből, aki dinasztiát is alapított. így esett ez meg szóról szóra.

A közönség perczekig tartó tapssal jutalmazta a humoros felolvasást.

Az elnök rövid zárszava után, melyben megköszönte a közönségnek a figyelmet, az ülés véget ért.

KÜLFÖLD.

A Ferry miniszterelnök elleni merénylő.

P á r i s, jan. 3.

A bünfenyitő bíróság tegnap tárgyalta a fiatal Curieunek, e tizenhétéves suhaneznak ügyét, ki nov. 11-én meg akarta ölni revolverével Ferry miniszter- elnököt.

E tejfölösszáju anarchista egy katonatisztnek a gyermeke; anyja Bertoux lillei kereskedővel lépett második házasságra. Ourieu fiatalabbnak látszik a koránál is. Nőies arczu, csaknem arisztokratikus ha- laványságu gyermek. De nyilván kitetszik, hogy jó korán nagy viharok zavarták fel kedélyének nyugalmát. A la-flechi iskolából fegyelmi kihágások miatt elcsapták; Liliében is ugyancsak meggyűlt a bajuk vele a tanítóinak. Tizenöt éves korában őrült vágy fogta el proletárrá lenni. Mesterséget akart ta-