Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

A Petőfi-Társaság uj tagjai.

A Petőfi-Társaság ma öt uj tagot választott az üiesecissben levő helyekre. Ha nem Eerczeg Ferenc volna az elnöke ennek a társaságnak, az a Herczeg Ferenc, akinek költői erényei és klasszikus miivé- 1 szete nemcsak egy kis csoportnak, hanem egy egész irodalomnak képes tiszteletet szerezni, akkor azt I kellene mondanunk, hogy a Petőfi-Társaság tagsága elveszítette a megtiszteltetés jellegét. Néhány kiváló emberen kívül csupa rossz és lemaradt tárcairó, néhány másodrangu riporter és néhány keservesen fürge irodalmi stréber büszkélkedik ebben a társaságban, a Herczeg Perenchez meg ahhoz a két-három igazi költőhöz való dörgölő zés kedvéért, aki maga is resteli ezt a vegyes társaságot. Ma már lejárt annak az ideje, hogy íróink ambicionálják ezt a tagságot. De ez már nem is az a kor, amely kedvez az ilyen alakulatoknak. Ma sokkal büszkébb néhány iróember arra, hogy nem „tag“, mint arra, hogy tizenöt-busz másodrangu táreagyáros és soha elő nem adott dráma szerkesztő öt magához méltónak találja. Ezek a tagválasztások a szomorú komédia benyomását teszik mindenkire, aki a viszonyokat ismeri, aki tudja, hogy Bródy, Ignotus, Holtai és még egy sor igazi értéke a magyar iroda*

: lomnak nem „tag“ sehol, mert ha tag volna, akkor a tárcagyárosok és pályadij-kalózok ezen a világon igazán semmi vigasztalást nem találhatnának a te- hetségtelenségükre. így legalább megvigasztalja őket az, hogy egy-két embert nem vesznek he maguk közé és ezzel elhitetik az o vasárnap délelőtti közönségükkel, a leánykákkal és a mamákkal és a? önképzőkörökkel, hogy csak ők a költők, a többi nem az. Szerettünk volna a mai megválasztottak közül egy-két embernek gratulálni, a magyar sajtó régi szokása Sizeriut, de fájdalom, ez a gratuláció éppen azoknak szólt volna, akik igen savanyít mosollyal honorálták volna azt. így hát jobb, ha az egész elmarad. ' ’ /,