Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

Petőfi kultusz. A nagy géniuszoknak megvannak a magok évszakai, a magok hónapai. Az idő szabályos alakulása a természet nagy jelmezcseréje, a miből a négy évszak áll, csodálatosan nyer kifejezést egyes művészek emberi és artistikai formájában. A mikép Verescsagin megnyilatkozása volt a romboló viharok, fergetegtől átjárt télnek, az élet szörnyű telének, Arany János az augusztusi nyárutónak, Ibsen Henrik annak a novemberi ködnek, amely fátyolba vonja a buján, vadul lüktető erőket, azonképen a fiatal akarat, a lélekből feltörő tüzes aspirációk májusi szinpompája fejezi ki a legteljesebben azt a végtelen erős emberi és művészi akarást, amit a költészetben Petőfi Sándor jelentett.

Az ifjúság, mely erős kézzel czibálja meg a vénség bűneit, mely terrénumot kér az életből, a jogokból azok számára, akik kiinreked- tek, akik a hideg szürke föld testére élénk, színes illatot árasztó virágos kerteket varázsolnak ez volt a Petőfi missiója a társadalomban és ez volt a költészetben is. Bizonytalan vágyódások, súlyos páthos köpenyébe burkolt tirádákból állott a magyar Parnassus ő előtte, a nehéz nyelvű Berzsenyiség idején. A régi vármegyék közgyűléseinek pózaira emlékeztetett a tömör, nehéz magyar versezetek hatása, a melyet meg nem értett a nép, mert nem volt benne képviselve a népmilliók érzése, hangulata, öröme és zokogása.

Petőfi szólaltatta meg először, tüzesen életteljesen, szabadon a népet, amely sziv- hangokat hallat, mely érez, él, akar és nem csupán szolgál és alkalmazkodik.

A május propagandája az emberi aspirá-' ciók küzdőinek körmenete, a környezetben és a természetben megnyilatkozó bimbózás, ez az igazi Petőfi kultusz.

A jóságnak és nemességnek, a szabadságnak és becsületnek ezen májusi propagandájához