Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

Szana Tamás született Tisza-Füreden (Hevesmegye) 1844. január 1-én. Atyja Pál a vármegye ni ispánja, volt, anyja nagyoroszi Farkas Terézia, finom IcikfHPtu hő. ki nagy befolyást gyakorolt fia Írói hajlamainak fejlesztésére. Szana az alsóbb iskoláit a szülei házban magán-nevelők vezetése alatt végezte ; jogot Debreczenben Hallgatott, az államvizsgálatot Kassán tetto lo 1866-ban, cgjr. évvel később pedig Pesten ügyvédi oklevelet nyújt, ,dc tényleg soha sem ügyvédkedett, hanem mint iró mrmS'dött. Már debreczeni tanuló korában jelentek meg a fővárosi lapokban egyes széptani dolgozatai s első önálló-kötete, mely 1866-ban Szünórákra czimmel látott napvilágot, szintén széptani és kritikai tanulmányokat • Hatalmazott. Ezt követték Csokonai élete (1868.); Nagy szellemek (külföldi költők élet- és jellemrajzai, 1870.); Vázlatok (kisebb széptani és kritikai müvek, 1875.) ; A két Kisfaludy (1876.); A művészet filozófiája (Taine könyvének fordítása, 1878.) ; Möltére élete és müvei (1879.) ; Magyar költők szerelmei (1887.),- A könyv régen és most (bibliográfiai tanulmány, 1888.); Újabb elbeszélők (1889.) ; Petőfiné Szendrey Julia (1890.). Később a műtörténelem művelésére adta magát s Magyar művészek czimmel kétkötetes nagy illusztrált díszmunkát bocsátott közre (1886—1889.), mely a legjelesebb magyar festők és szobrászok élet- és jellemrajzait tartalmazza. Megírta A magyar művészet századunkban czimü könyvét (1890.) ; Az örök emlékek (1892.); Olasz földről (1896.) köteteit, melyek csaknem kivétel nélkül mütörténeti dolgozatokat tartalmaznak ; Izsó Miklós élete és munkáit (1897.); lefordította, előszóval ellátta és jegyzetekkel kisérte Benvenuto Cellini Önéletrajzát (két kötet, 1890—1891.). Fordította ezenkívül Ovidiustól a Szerelem művészetét (1883.); Xavier de Maiste Utazás szobám körül ezimii kötetét (1884.); Guy de Maupassant és Ludovic Halevy elbeszéléseinek Rátb Mór kiadásában megjelent négy kötetét (1892—93.) ; Gabriele d’Annunzjo Giovanni Episoopo czimü regényét (1893.). A magyar'irodalom és művészet külföldön való ismertetése körül nevezetes tevékenységet fejtett ki. A 70-es években a Lipcsében megjelent Dramaturgische WochenschEift.be irt kritikákat; magyar költőkről, el- beszélőkről tanulmányokat adott közre az Auf der Höhe és La Revue Internationale czimü folyóiratokban s csak-, nem megalapítása óta munkatársa af Kunst für Alle müncheni vállalatnak. Szerkesztésében megjelentek a 60-as évek végén: a Szépirodalmi Közlöny hetilap ; a 70-es evekben a Figyelő irodalmi és kritikai szemle, később a Petőfi-Társaság lapja s az ebből alakult Koszorú havi folyóirat. Szerkesztette 1893—1894-ben a Fővárosi Lapokat is. MütörtéÉfelmt é* kritikai dolgozatokat nagy számmal közöltek tőié a különböző napilapok és folyóiratok. 1876-ban részt vett * PétTársaság megalapításában, melynek főtitkára is volt. Markő Károly és a táj festészet, Izsó Miklós élete és munkái, Jankó János élete és munkái czimen élete végén maradandó becsű művészettörténeti monográfiákat irt.

Szana Tamást 1906 deczemberében jobboldali gutaütés érte. Azóta folyton betegeskedett. Az orvosok szigorú életrendet ajánlottak neki, a mit ő be is tartott. Ennek köszönhette, hogy jobban lett néhány hónap múlva. Múlt év nyarán a