Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

l.ítiVGlC'llck ÜldŰlatOS Üiugiiaoct, . wavu. na’k keserű válogatatlanságai olyan, fér­fiúra vall, aki. érzésében még hiomályo san kuzködö megérzések számára nem találja meg a teljes tudatosságot. De nyilvánvaló, hogy mi dolgozik Wesse­lényi báróban. A magyar hazafinak, a nemzete és fajtája helyzetét ismerő po­litikusnak az az érzése, hogy Magyaror­um TAMÁS. (184Í—1'J’iS.) — A Magyar flirlup eredeti tárcsája. — Irta: Csudáky Bertalan. líégi humanistáink lelkes táborából egyre dőlnek, .egyre pusztulnak azok a ki­próbált harezosok, kiknek egyéniségében és korában még megcsillanni látjuk „a regi jó időket“ s a régi jó időkkel azt a hivatottsa- got, mely kiinduló pontja, egészséges^ orgá­numa volt minden kulturális törekvéseink­nek. Kicsiny már ez a nemes tábor, sőt már nem is tábor többé!... Ketten-hármau még akadnak a boldogabb, pátriárkáiig időkből, azután gyorsan — örökre le fog záródni az a korszak, amikor teremteni és nem pusz­tán reprodukálni tudtak az h'ók, a művé­szek, a poéták. Ehhez a munkás táborhoz tartozott Szana Tamás, irodalmunknak ne­mes, veterán harezosu. ijíemzeti műveltsé­günknek kialakulási, forrongó korszakába Illeszkedett tartalmas egyéniségének min­den jellegzetes vonása, Írásának tartalma és tendencziája. írói munkássága javarészt esztétikai irányú, czélja a művészetek népszerűsítése. C maga nem állott a különféle esztétikai irányok hatása alatt, édeskeveset törődött Bamngartennel, Kanttal, vagy Arisztote- leszszel, — nem filozofált, nem pszikologi­alkalmazkodni. Az aIkalmazkouasnak a' megalkuvásnak e kötelessége elől soha sehol (a tisztán alkofcmúpyod országok­ban legkovésbbé) nem térhetett ki el­lenzék, mely többségre jutva, kormányt ; volt köteles vállalni. Minden ilyen íe- ' hot séges esetekre tipikus az olyan el- i lenzéké, mely például ellenez egy sze­zált, — Szana Tamás a nagy közönségnek irt, ezrek szivében ébresztgette a művésze­tek iránti szeretetet, a művészi érzéket, a széphez való ragaszkodást. Abban az idő­ben lépett az irás mezejére, amikor műtör­ténetünk, esztétikai irodalmunk még csak apró-cseprő dolgozatokból, experimentáió eszmékből állott. Művészetekben való jára­tosságát az ö igéretföldjén — a verfönyes Itáliában szerezte. Írói pályafutásában autodidaktikus módon izmosodott , meg, nem támaszkodott senkire, nem volt másoló és utánzó s művészi tágultságának bölcsőjét nem ringatták hangzatos jelszavak. Csodálatos megfigyelő képességével gyorsan ráismert az igazi mübecsesel biró alkotásokra. ítélkezéseiben csak nagy rit­kán, — vagy talán soha nem tévedett. Tanú­bizonyság erre a számtalan miivásárlás, melyek mindegyikénél uhut dönti) szakértő szerepelt. De még nagyobb bizonyság erre az ő második otthona: a bel la Venezia, ahová évtizedeken át, minden esztendőben hűsé­gesen elzarándokolt. A lagúna városnak alig vau egyetlen műkereskedője, vagy nevesebb- művésze, aki ne respektálta volna a Signore Szana Tómé véleményét. Aki végigjárta a velenézei vagy a firenzei mükereskedése- ket, az az állandó vásárlók törzskönyvében mindenütt rá fog bukkanni Szana Tamás nevére — és e két városban sok, igen sok, jó személyes ismerősére. Egyedül, zajos utitársak nélkül évtize­deken át barangolta az olasz föld művészi ózt az ideális konstrúkeziot kellett hoz zóillesztenünk a gyakorlathoz, s e hoz- záillesztés eredménye a hatvanhét. A második ok, hogy éppen most a, hatvan- hetes politika azon igyekszik, hogy a dualista magyar kereteket teljesen meg­töltse! nemzeti tartalommal — s ez a metropolisait. Minden évben két-három hó­napot töltött az ö kedves talliáujai között s minden napjának meg -v olt a maga formás, művészi programmja. Aki vele tartott, az néhány nap alatt észrevehette, hogy a nép­szerű és nagytudásu esztétikus voltakép­pen nem szórakozni, lianem tanulni jár Olaszországba. Sokat tanult, sokat tudott és azok közé tartozott, akik megfigyelései­ket nein az úti naplóban, hanem bámulatos memóriájukban tudják megőrizni. írók, művészek, ateliék benső életéből, műreme­kek koráról, értékéről és keletkezéséről alig fog tudni hazánkban valaki annyi érdekes történetkét, annyi jóízű kedves anekdotát, szolid humorral átszőve, elmesélni, mint amennyit a harmonikus kedélyű Szana Ta­más tudott. Aki Velenczében találkozni óhajtott vele. az hiába kereste volna a laká­sán. Szana Tamás kora, reggeltől késő estig ott ült a legeldugottabb antikvárius boltok­ban, mükereskedésekbeu, melyekről csak a benszülött velenczei. vagy a iagunavámst igen jól ismerő utazó tud felvilágosítást adni. Az öntve a Ubrcriáhban nem volt könyv, kézirat vagy pergament s a Márkus­tól’ közelébeJSAekvc) nagy mük’ereskedósben nem akadt egyetlen műtárgy, melynek ne ismerte volna a bistórikmnáh Bejárta a mercseriát, bejárta a Canal graude patrl- cziusi palotáit, ki tudja hányszor — s vala­hányszor hazajött, mindig érdekeset s újai; tudott felőlük mondani. Hogy mennyire otthonos volt Szana Mai számunk 22 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents