Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz
Prózai munkáinak legkiválóbb!ai közöl valók tí ,,Hegéi“, amiknek megírásakor pedig (1867—68- ban) — életrajzírói egybehangzó feljegyzései szerint — & teljes lelki meghasonláson kiviil. pusztító kór is emésztette. Különválva férjétől és gyermekeitől, elzárkózva a világtól, élete nagy emlékének élt, teljes magányban, csak lelke fúriáitól kinoztatva. S vájjon e regék kereteiből nem lebben-e elénk ennek a szerencsétlen nőnek silhouettje ? Irodalmi tekintetben pedig eg.yike-máeika a legmagasabb mértéket is kiállja. Szana Tamás a ..Magyar Szalon“ 1890. kötetében egyet közök én ezenkívül még háromra akadtam. Kegy regéje („A szerencsétlen narancsfa“ Vasárnapi Újság 1867. 8 ss., „A pásztorleáuy és királyfi.“ U. o. 1868. 6. te., ,.A kis aranyvirág“, Magyarország és a Nagyvilág 1868., 38. az irónö hagyatékából, „A fenyőfa ős a vadrózsa“ Vasárnapi Újság 1868. 39 sz.) közül „A fenyőfa és a vadrózsa“ czirnii nem is próza, hanem valóságos .költemény, szimbóluma Petőfi Sándornak, az. erősnek, aki megvédte öt a gyengét. Szendrey Julia nyelvének színe, ereje itt a legszebb, a legfejlettebb. A ki halni készülő életnek csodás fellángolása ez. A Vasárnapi Újság 89. száma, amely ezt nemsokára Sz. J. halála' után közli, meg is jegyzi ... A közelebb elhunyt irónö utolsó munkája. Most pedig hadd szóljunk Szendrey Julia költészetéről. 1857-ben jelentek meg első versei*) Világos tehát, hogy csak akkor tett kísérletet a költészettel, amikor már Petőfi versei, a huzamos velük foglalkozás következtében ellenállhatatlan hatást tettek reá. E hitünkben megerősít Jánossi Gábor is, ki a Pesti Hírlap 1904-iki évf.-nak 265. számában egylet- mást mondván el néhai professzoráról, Horváth Árpádról, a következőket is említi: „0 nem is igyekezett feledtetni — a feledhetetlent. Ellenkezőleg házasságuk után való első hetekben, de meg később is, mig a betegeskedő Szendjrey Julia külön nem vált —• együtt emlékezett meg az uj férj és a költő özvegye Petőfiről, együtt olvasgatták annak verseit Petőfi írásaiból.“ Költeményei legelőször a ,.Napkeletiben jelentek meg. A szerkesztő Vaohot Imre érezte, hogy az egykor ünnepelt nőt, amint az kilépett a Petőfikul túsz bűvös köréből, hamarosan elfeledték, azért inegcsiliagozza Szendrey Julia’ nevét, hogy a vonal alatt pár magasztaló szó kíséretében újból bemutathassa a nagyközönségnek. Persze a költőnő nem mint ,.Petőfi volt neje“ szomjazza a dicsőséget s a'z elismerést. Erre célzó megjegyzését a következő verse megjelenése alkalmá*) Faylné „Masvar írónők“ e. könyvében Szendnav Julia Írott rövid életrajzában enviti, hogy másodszori férjhezroenetele évében önálló kőiéiben jelentek meg versei. 1857-ben pedig második kötete látott napvilágot. Ezek az adatok (évesek. Verseit soha sem szedte kötetbe, sőt — mint emlitém — csak 1S58. adja ki első verseit.
