Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

Kovács Gyula (ecsedi) született ließen 1839 február 14 én. Iskoláit Szatmárit ésDeb- reczenben végezte. Itt volt először szinbázban és a látott darab oly mély hatással volt rá, hogy rögtön elhatározta, hogy szinészszé lesz. Szüleinek mit sem szólva, megszökött a kollégiumból és Láng Boldi társulatához állott be, hol 1856 augusztus 17-én eljátszotta első szerepét a Pál- fordulásban. De nem volt maradása Debreczen- ben ; már egy hónap múlva Fejér Károly társulatával bejárja Máté-Szalkát, Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt és egyéb vidéki városokat, mindenütt nyomorral és éhséggel küzdve. 1862-ben Egressy Gábor és Eelekiné közbenjárására felvették a budapesti Nemzeti színházhoz mint drámai segéd- szinészt s itt úgy a közönség, mint a kritika elismeréssel fogadta. De 1865-ben ismét eltávozott és Kolozsvárra ment. 1872-ben az ottani színház művezetőjévé nevezték ki. Legkiválóbb szerepei hosszú sort képeznek: Bánkban, Maróth bán, Telegdi, Béldi Pál, Dózsa György, Adám Maximus (Kegyencz), Bankár ; továbbá : Othello, Hamlet, Macbeth, III, Richárd, Lear, Coriolan, Sbylock, Antonius, Faust, Egmond, Teli Vilmos, Vasgyáros stb. A színészéhez hasonló lelkesedéssel és buzgósággal lép jtt föl mint költő is, először 1862-ben a Hölgyfutá ban. Költeményeiből az első kötetet Szépfaludy Ödön Eerencz adta ki (Pest 1869); újabb gyűjteményt 1892-ben bocsátott közre. Versei sok elismeréssel találkoztak, bár hatásukat lényegesen csökkentik egyetlenségeik és túlzásaik. Jelesül lefordította Schiller Don Carlosát és a Stuart Máriát. A Petőíl-Társaság (1876) és az Erdélyi irodalmi társaság tagjává választotta. Neje Pataky Róza szinésznő, kit 1866. ápril 25. vett nőül.