Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz
1909. március 16., kedd. BUDAPEST 8 Március tizenötödike. Budapest, márc. 15. A nagy nap emlékéhez méltó kegyelettel ünnepelte meg a főváros és az egész ország közönsége március 15-ikét. Mivel most a nemzeti megújhodás napjának az előestéje vasárnapra esett, az ország legnagyobb részében már tegnap délután és este rendezték a hazafias ünnepélyeket. A főváros ma egészen ünnepi szint öltött. A középületeken és csaknem minden házon nemzeti lobogó lengett. Az üzletek nemzeti szín szalagokkal voltak díszítve, a gyárak legnagyobb részében szünetelt a munka s az egyletek, körök, hazafias munkások saját zászlóik alatt egész nap ezerével zarándokoltak Petőfi szobrához. Impozáns volt az egyetemi ifjúság ünnepi fölvonulása. A fővárosban és a vidéken lefolyt ünnepélyekről a következő részletes tudósítást közöljük. A fővárosban. Az egyetemi ifjúság ünnepe. Az egyetemek és a főiskolák ifjúsága ma délelőtt matinét rendezett a fővárosi Vigadóban a márciusi ifjak emlékezetére. A Vigadó két terme, a karzatok szorongásig megteltek szép asszonyokkal, lányokkal és az egyetemi ifjak ezreivel, akik a tudományegyetem elől zászlójuk alatt vonultak föl. Éorszéky Soma ny. miniszteri tanácsossal ólén negyven öreg szabadságharcos jött el. A matiné pontban tíz órakor kezdődött, mikor is az egyetemi énekkar a Himnuszt dalolta el. A fohász magasztos hangjai után Riedl Emil, a Műegyetemi Kör elnöke lendületes beszéddel üdvözölte a közönséget és megnyitotta az ünnepélyt, amelynek során elsőbben is Járossy Jenő joghallgató szavalta el Petőfi »Talpra magyar»-ját. Utána Koczé Antal cigányprímás nagy hatás mellett játszotta el bandájával a »Tavaszi dal»-t, a Kossuth-nótát, mit állva hallgatott végig a közönség. Majd Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője lépett a dobogóra és Petőfi-verseket, szavalt, óriási hatással. Markos Olivér, a Joghallgatók Tudományos Egyesületének elnöke mondott ezután lelkes beszédet. Utána Tóth László a »Petőfi visszatér» című költeményt mondta el nagy hatással. Elekor Hor- nyik Janka, a Királvszinház tagja néhány kuruc dalt énekelt. Ismét az énekkar énekelt Hadd N. Lajos vezetésével. A »Tavaszi dalvt és a »Csatad»l»-t adta elő. Koczé a Eavotta- kesergőt játszotta, majd Téglás Géza, a Sorompó elnöke mondott tartalmas beszédet. Majd újra. Jászai Mari lépett föl és néhány hazafias verset szavalt el utolérhetetlen művészettel. A szép és lélekemelő ünnepélyt a Szózat zárta be, amelyet együtt énekelt a közönség az ifjúsággal. Az ünnepély alkalmából gyűjtöttek az aradi vesztőhely megváltására és tekintélyék összeg jött egybe. Az egyetemi ifjúság délután harmadfél órakor gyülekezett az Egyetem-téren, amelyet egészen ellepett a. közönség. A tudományos egyetem erkélyéről beszédet mondott Haáz Aladár és fíepséy László a »Nemzeti dal»-t szavalta. Majd hatalmas menetben a Muzeum- kertbe vonult, ahol az emléktáblával is megjelölt kiszökellésen Ember Sándor szónokolt és Korvipezki Dezső szavalt. Ezután a menet a Petőfi-szobor elé haladt. Itt Nagy István és Pető István mondott beszédet, Szenes Ákos pedig szavalt. Ezzel befejeződött az egyetemi ifjúság szép ünnepségének utolsó mozzanata is. A Petőfi Társaság ülése. A Petőfi, Társaság tegnap felolvasó ülés keretében ünnepelte meg március idusét. Az ünnepi ülés az Akadémia felolvasó termében folyt le. A termet zsúfolásig megtöltötte a lelkes ünneplő közönség. Az ünnepi ülést Herczeg Ferenc elnök nyitotta meg és beszédében a nagy nap jelentőségét méltatta. — A hegyeken még hó fehérlett, mondta, a völgyeken még süni köd ült, de a levegőben már tavaszi remények lengedeztek. A magyar nemzet őrök minisztériuma volt ez a tavasz. Örök dicsőség, hogy a március 15-iki győzelmet nem fegyverrel, hanem tollal vívtuk ki. Senki- sem lett rabbá, de megszületett az írás szabad- ■ága. Üdvözölte végül a közönséget és a magyar ifjúságot. A lelkes tapssal fogadott megnyitó beszéd utón Jászai Mari nagyhatással elszavalta Petőfinek »A tavaszhoz» cimti »A virágok,» A vén zászlótartó», »Rákóczi», »A csillagos ég» és a »Homér és Osszián» című költeményeit. Ezután Rálfcay László országgyűlési képviselő, a »Budapest» főmunkatársa, akit nemrég választottak meg tiszteletbeli taggá, tartotta meg székfoglaló értekezését. »Petőfi és a nemzeti öntudat» címen. Rátkay nagyszabású értekezésében azt a gondolatot fejtette ki, hogy Petőfinek kellőképpen való méltatásával a szabadságharcot is egészen más nézőpontból, költői nézőpontból látjuk. A költészet örök erejét látja abban, hogy a márciusi események Petőfihez fűződnek, aki egyesítette magában a költőt, a honvédet és az elhaló hőst. A nemzeti öntudat — úgymond a felolvasó — virág, amelynek gyökere a nemzet önismerete. Az egyesre nézve ragaszkodás az egészhez : A hazaszeretet. A nemzeti öntudatnak Petőfi volt a legigazabb és legtermészetesebb lantosa. A gyönyörű, poetikus értekezést a hallgatóság viharos tapssal fogadta és Herczeg Ferenc elnök melegen köszöntötte a társaság uj tiszteleti tagját, óhajtván, hogy térjen vissza első szerelméhez : az irodalomhoz és szerezzen mentül több dicsőséget önmagának és a Petófi-Tdrsa- ságnak. Szárny Gyula nagyhatású pompás költeményt olvasott fel »Március» címen. Nem a múlt márciusát dicsőíti, hanem a jövendő márciusát látja. Bársony Is tván lépett ezután az emelvényre és »János ur házasodik» címen derűs, vidám hnagu elbeszélést mutatott be. Végül Pap /loltán olvasta fel »A mulatós ember» cimü sikerült versét, amelyben a mulatós ember lelkületűt festi találó vonásokkal. A nagy tetszéssel fogadott költemény után Herczeg Ferenc elnök néhány szóval berekesztette az ünnepi ülést. Iskolák ünnepe. A márciusi nap emlékezetét kegyeletesen ülte meg a főváros tanuló ifjúsága. Valamennyi iskolában szünetelt ma az előadás, valamennyi iskolára kitűzték a nemzeti lobogót, és valamennyi iskolában iinnepélylyel áldoztak a negyvennyolcas idők nagy alakjainak. Ezeken az ünnepélyeken a tanári kar tagjai buzdító szavakat intéztek a tanulókhoz és méltatták a nap jelentőségét. Az ifjúság pedig szavalatokkal, énekléssel működött közre. A TV. kerületi felsőbb leányiskoláiban és leánygimnáziumban Hahólhy Sándor igazgató nagyhatású megnyitó beszéde után dr. Neiser Irén méltatta az ünnep jelentőségét. Az ifjúsági énekkar hazafias dalokat adott elő ; a növendékek közül Wolf Klára elszavalta Tóth Kálmán »Előre» cimü költeményét, Faok Mária Komócsy József »Kandalló mellett» cimü költeményét, Arvay Jolán Ábrányi Emilnek »Ágyúgolyók az arzenál udvarán» cimü költe- j ményét szavalta el. A Vili. kér. fráter-utcai polgári és keres- j keddmi leányiskola szabadságünnepélyt tartott I március 15-én. Dr. Lengyel Alajos polg. és ke- resk. isk. igazgató megnyitó beszéde után Reitter Ferenené polg. isk. tanárnő lendületes szavakban méltatta a nagy nap jelentőségét. Á növendékekből alakult dalárda hazafias dalokat énekelt, végül pedig Takács Rózsi, Szallár Erzsébet és Domayer Sári IV. osztályos növendékek Pásztor József »Március 15» cimü jelenetét adták elő. Az V. kér. ügynök-utcai polgári fiúiskola \ is lelkesen megölte március idusát. Az ifjúság a i Himnuszt énekelte. Utána Böngérf János í igazgató mondott lelkes, szép megnyitó beszé- j det, mely nagy hatást keltett. A nap jelentőségét Skarba József vallástanár fejtegette. Több tanuló szavalata után a Szózat eléneklésével véget ért a ritka lelkesedéssel megült szép ünnepély. A Kazinczy-utcai iskola, tantestülete fényes iskolai ünnepélylyel áldozott a szabadság hajnalhasadása, március 15. emlékének. Az ünnepi beszédet Ku/py Antal tantestületi tag tartotta. Az iskolai énekkart Háda József tanító vezényelte. A gyermekeken kívül nagyszámmal voltak jelen szülők és iskolaszéki tagok is. A VII. kér. ÁUami Felső Kereskedelmi Iskola ifjúsága méltó módon ünnepelte meg a dicső márciusi napok emlékét. Az ünnepélyt Sávolyt Károly hatásos beszéde nyitotta meg, majd az irjusági zenekar Bihari Rekviemjét és a »Szerenád a Tisza ház előtt» játszotta művésziesen, Siolpa Károly tanár vezénylete mellett. Majd Gárdonyi Vilmos tartott lelkes emlékbeszédet s végül az ünnepélyt Klein Sámuel beszéde zárta be. Szociálistól! fölvonulása. A negyvennyolcas szociáldemokrata párt szintén elzarándokolt Petőfi szobrához, hogy lerója kegyeletét a negyvennyolcas események halhatatlan kimagasló alakjainak emléke iránt. A párt tagjai zárt sorokban vonultak föl a szoborhoz, ahol Bársony Ernő helyezte el szép beszéd kíséretében a párt koszorúját. A nemzetköziek több ezer főnyi tömege gyűlt össze vasárnap délután három órára a Tisza Kálmán-téren, hogy onnan Petőfi szobra elé vonuljon. A menet három órakor indult el a Tisza Kálmán-térről, a Kenyérmező-utcán át a Rákóczi-utra, majd onnan a Kossuth Lajos-utcán át az Eskü-térre vonult. A munkások folytonosan énekeltek, éltették az általános, titkos választói jogot, szidták a kormányt és a parlamentet. A Nemzeti Kaszinó előtt és a Katholikus Népszövetség háza előtt zajosan tüntettek. A Petőfi-szobor előtt az ünnepet a Marseillaise nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Bokányi Dezső mondta, Petőfinek a munkássághoz való tarfozóságát bizonyította és azt állította, hogy a márciusi forradalom a munkásság első, nagy, szabad lélekzetvételének eredménye volt. Az ünnep a Marseillaise éneklésével ért véget. A keresztényszociálista munkásság ünnepe a Petőfi-szobor előtt vasárnap délelőtt volt. Tiz órakor vonult föl a tömeg a Rákóczi-térről a József-köruton, Rákóczi-uton és Kossuth Lajos-utcán át az Eskü-térre. Útközben az egyesületi zászlók alatt tömörült szervezetek tagjai hazafias dalokat énekeltek a zenekarok kíséretével. A Petőfi-szobor előtt a munkásság rázendített a Himnuszra. Az ének végén Nagy János ehzavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepi beszédet Huszár Károly szerkesztő mondotta, majd Szabó Gyula szavalta el a Szózatot. Ünnepélyek mindenfelé. Az Erzsébet Népakadémia Petőfi-estéje. Március 15-ike alkalmából az Erzsébet Népakadémia vasárnap este hat órakor a régi képviselőház nagy termében Petőfi-estét rendezett. Az ünnepen, amelyet Hegedűs István dr. egyetemi tanár költői számyalásu beszéddel nyitott meg, nagy és előkelő közönség vett részt. Hegedűs István elnök beszédét Petőfinek szentelte. Az ő jelszavát, amelyben a prófétai ihlet pillanatában kapcsolta egybe a szerelmet és szabadságot, a költő beváltotta, halálával pecsételte meg. Csatában esett el. Pqtőfi az 1848-üd nemzeti tavasz örökifjú tolmácsa. Petőfi költészetéből kiárad az apostol fanatikus szabadság- szeretete és vele együtt a hazának oltárképet keblében felállító hazafias érzés. E két érzés elválaszthatatlan az Erzsébet Népakadémia tanítói tevékenységében is. Áldott legyen e nap emléke ! Az éljenzéssel fogadott beszéd után Király Ernő, a Király Színház tagja, dr. Dittrich Vilmos tanár zongorakiséretével három Petőfi-dalt énekelt, majd Ferenczy Zoltán, a Petőfi-Társaság alelnöke, Petőfi Sándorról tartott előadást. A tárgysorozat következő pontjaképpen Gelb Hona hegedümüvésznő magyar dalokat játszott. Játékát Frisch Vüma kísérte zongorán és művészi készségre valló zongorajátékává1 nagy sikert ért el. A szépen sikerült ünnepet Márkus Emilia szavalata zárta be. A művésznőt, aki Petőfi több költeményét szavalta el, meleg ovációban részesítette a közönség. A Budapesti II. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör a nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségén Németh Imre orsz. képviselő és Ghillány Mihály ügyvezető elnök emelkedett hangú lelkesítő beszédet mondottak. Az ünnepség végeztével a kör Németh Imre képviselő indítványára üdvözlő iratot küldött Kossuth Ferencnek, Apponyi Albertnek, Günther Antalnak és Jvsth Gyulának. Üdvözölte a kör Meskó László államtitkárt is, aki a körnek egyik vezérlő tagja. A Budapesti Egyesült Jótéfcony Asztaltársaságok központja a Kuruc Ifjak Társaságával és a Cipécmesterek Körével együttesen ma este nyolc órakor hazafias ünnepélyt tartott Wes- selényi-utca 17. szám alatti helyiségében, ahol nagyszámú közönség jelent meg erre az alkalomra. Ünnepi beszédet mondtak Szilágyi Károly és Kalmár Antal dr., szavaltak Dura Máté, Szendrey László. A Kuruc Ifjak nevében
