Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

/

egy királyi herczegnőt fedezett fel valahf 1 (de nem Bécsben), a ki rajong Petőfiért s vezeti ide a karján. Rákosi Jenő a Petőfi halálából magas szárnyalással gyúr meg egy csillámló gyöngyöt, Herczeg Ferencz a »feleségek feleségéről« cseveg érdekesen. Némi időközökben, mintha szopogatni való czukorkákat osztogatnának, egy-egy vers következik a legjobb poétáktól. Levendula-illat terjeng szót a Térey Muri és a Petőfi két utolsó leveléből, melyek Szendrey Júliához szobiak. De ki győzné mind elszámlálni ? Ferenczy nagy gonddal statisztikát csinált, melyben naptári dátumokra van szétszedve Petőfi életének úgyszólván minden mozzanata.

Van kóstoló a világhírről is ; karminczegy nyelven mutatja be az Almanach a »Reszket a bokor, mert . . .« ezimü dalát. Ivéry Gyula, kinek nagy érdeme van a Petőfi-adatok gyűjtésében, a Petőfi-ház ereklyéiről ad számot, Riedl Frigyes a Petőfi szabadságszeretetéről értekezik, szóval mindenki itt van, engem kivéve. (Talán még sem exisztálok már én.) Még a diktátor, a piros aggastyán Görgey Artur is megjelent, hogy elbeszélje első és utolsó találkozását Petőfivel.

Még ő is eljött meghódolni. Ö az egyetlen élő, a ki még parancsolt Neki. Mi többiek, milliók, mi már csak meghajolni tudunk Előtte. Pedig fölágaskodni kellene tudnunk, hogy jobban lássuk ós hozzá közelebb lehessünk.