Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz
14. SZÁM. Néptanítók Lapja. 11 kül, hogy ez utóbbiak jellege érintetnék, önnek tehát 140 K a kántori javadalmából a nyugdíjigénybe be fog számíttatni, ezért azonban, miután fizetéskiegészí- tési államsegélyt nem élvez, folyamodnia kell. — Pvacs. 1. A díjlevélben biztosított illetményekből egy fillér sem vonható meg azon a címen, hogy a legkisebb alapfizetésnél nagyobb a jövedelme. A községi tanítók kántori járandóságai, mint már számtalanszor megüzentük, nem számíthatók be a legkisebb alapfizetés kiegészítéséül. Ha tehát a községi iskolánál működő kántortanítóriak tanítói illetményei nem érnék el az 1000 K-t, úgy fizetéskiegészítésre van igénye. 2. Az általános ismétlő-iskoláért járó díj mind a legkisebb alapfizetésbe, mind pedig a nyugdíjba beszámítandó és meg nem vonható a tanítótól. — R. E. Stejed. Az iskolafenntartó nem kényszeríthető arra, hogy 1910 előtt igénybe vegye az államsegélyt a tanítói -fizetésnek 1000 K-ig váló kiegészítésére, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a határidő lejárta után sem lesz képes sajátjából megadni a törvényes minimumot. Ily esetben visszamenőleg sem követelheti a különbözetet. — A. M. Vlajkovecz. Ha okmányaiból az tűnik ki, hogy követelése jogos, akkor minden bizonnyal meg is ítélik önnek, amit kért. Mi erre befolyást nem gyakorolhatunk. — Érdeklődő., Újfalu 10. 1. Ha az ál'am adná az egész fizetést, hol maradna akkor a kiegészítés ? Kiegészíteni csak valami meglevőt lehet, ami nem teljes. 2. A kérvényre adandó válasz meg fogja állapítani. — K. R. F. Forduljanak utasításért az iparhatósághoz, vagy a kir. tanfelügyelőhöz. Külön nem taníthatják őket, díjat sem követelhetnek tőlük. — E. B. Szirénfalva. Mindkét ügyben a közig, bizottsághoz forduljon. Ha kellően meg tudja okolni, valószínűleg belemennek a tárgyalásba. — B. fcíy. Avasújfalu. Nem tudjuk elhinni, hogy a főszolgabíró azzal utasította vissza hátralékos fizetésének behajtása iránt hozzá intézett kérését, hogy mondjon le, ha fizetését nem kapja meg. Ha nem tett volna semmi intézkedést a behajtás iránt, akkor a közig, bizottsághoz forduljon annak megjelölésével, hogy a főszolgabíró ugyané tárgyban hozzá intézett kérésének nem tett eleget. Iskolafenntartója a hitközség, melynek képviselője ebben az esetben az iskolaszék; tehát nem az elnök vagy gondnok egyedül, hanem az iskolaszék egyetemlegesen felelős az ön fizetésének kiszolgáltatásáért. — Sch. 1. Kérheti a pénzügyigazgatóságtól. 2. Igen. 3—4. Nem tudjuk. 5. Vasárnap kivételével bármikor a déli órákban. Megmondják ott. — H. M. Az 1880. évi XXVII. t.-c. tényleg nem menti fel a népiskolai tanítókat a hadmentességi díj fizetésének kötelezettsége alól. A fölmentést a törvény 3. §-ához csatolt Utasítás 2. pontja foglalja magában. A 23.268/1882. sz. pénzügyminiszteri rendelet pedig kör- vonalozza, hogy kik azok a tanítók, kik a népiskolai fogalom alá tartoznak ? Ide tartozóknak értetnek az elemi, földmívelési, keresk. és ipariskolai, felső nép- és polg. iskolai, továbbá a tanítóképző-intézeteknél és ezekkel kapcsolatos gyakorló-iskoláknál és a felsőbb leányiskoláknál működő tanítók, illetőleg tanítójelöltek is. — B. Gy. Azokkal az állítólagos sérelmekkel, melyeket ön soraiban felhoz, egyáltalában nem foglalkozhatunk, mert azok a tényállás teljes félreismerésén alapulnak. A vármegyei tanítótestületnek ön épúgy lehet a tagja, mint az állami vagy községi tanító. Ugyanis tanítói egyesületek alakulásáról és működéséről kiadott szervezet szerint rendes tagjai az egyesületnek: a tankerületben tényleg működő valamennyi elemi nép-, felső nép- és polgári iskolai igazgatók, tanítók és tanítónők az iskola jellegére váló tekintet nélkül. Saját mulasztásának tulajdoníthatja tehát, hogy még nem tagja az egyesületnek. Olyan tanítói szervezet, aminőről ön ír-, az ország egyetlen vármegyéjében sem létezik. Könyvesház. * Oláh Gábor: Gondolatok felhöl'utása. (Debreczen, 1909. Ara 2 korona.) Oláh Gábor sűrűn bocsátja nyilvánosságra a köteteit, egy félév alatt hármat, sőt, ha a külön is megjelent Meztelen asszonyt külön számítjuk, négyet, még pedig verset, prózát egyaránt, sőt ugyanazon kötetben is vegyítve a két formát egymással. Termékenységét jó szemmel nézzük, de sietségét nem dicsérjük, nemcsak azért, mert a közönség nehezen hajlandó egy írótól annyit befogadni, hanem mert a költő nem enged magának időt érzelmei tisztulására, gondolatai érlelő- désére. így a legutóbbi kötetbe foglalt versek újabb fejlődést nem igen jelölnek Oláh Gábor költői pályáján; komor hangulata, a halállal való kacérkodása, szertelensége, különködése ugyanolyan, mint az előző gyűjteményben, mint az Élet lobogója alatt, legföljebb a költői hivatásától való elteltség, az önimádásig menő magában való hit jut még erősebben kifejezésre néhány szép, de kellemetlen hatású költeményben. (Az engemet hántoltnak, Anyám, légy büszke.) Hagyjuk tehát e verseket és forduljunk e kötetnek mintegy 20 lapnyi prózájához, a tulajdonképeni Gondolatok felhő futásához, amely részt bizonyára legértékesebbnek tart maga a szerző is, különben nem nevezte volna e részről egész könyvét. Nehéz megmondani, hogy mi van e hat hosszú szakaszra osztott, de egymáshoz mégis szorosan tapadó érzésmasszában és reflexió-tömegben; még nehezebb megmagyarázni, hogy milyen előadásnemet és nyelvi formát választott e művéhez a költő. Talán legközelebb járunk a következő hozzá- vetéssel. Képzelje el az olvasó Petőfi Felhőinek vakmerő gondolatait, bizarr ötleteit Eötvös „Karthauzijának érzelmi keserűségével és bölcselmi pesszimizmusával vegyítve, s az egészet a „Zalán futása“-nak ragyogó jelzőkkel ékeskedő, szokatlan fordulatokkal feltűnő, hatalmas forrású, költői fellengésű nyelvébe ömlesztve. Igenis, ömlesztve, mert a Vörösmarty szoros kötésű hexaméterei vagy aszklepiádeszi sorai meg vannak oldva és Oláh Gábor gondolatai és érzelmei kötetlen dak- tilusokban és khorijámbusokban ömlenek. A Gondolatok felhó'fufása-ban egy vívódó lélek, egy forrongó szív tör ki és áradozik hol foldre- vonó lehangoltsággal, hol égig szökő lelkesedéssel a természet nagyságáról, az ember kicsinységéről, a szerelem mámoráról, a nemzetek örök harcáról, a magyar haza letűnt dicsőségéről, a magyar föld változatos szépségéről, a gyermek nyújtotta gyönyörűségről, az anyát megillető hódolatról, de legtöbbször önmagáról, kétségeiről és reményeiről, halál utáni vágyáról és halhatatlanságába vetett hitéről. A Gondolatok felhőfutása egy ódasorozat, egy
