Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

Hat hanglépcsőre szorítkozó szűk terjedelménél, könnyű dallammeneténél, szövegének egyszerűségénél fogva, hallás után már az I. vagy n. osztályban is megtanítható. Hanglétranemét C-re áttéve s az Almási-féle följegyzés metrikai képleteit az érték megnagyobbításával ekként feltüntetve :

Ha va - la - ki stb. bangjegyek szerint már a III. osztályban is tárgyalható.

A 3. sz. dalt Arany a „kántáló dallamok“ közzé sorozza (III. rész, 41. lap, 2. szám). E dal hallás után tanítva — tekintettel nyolcados hang- terjedelmére -—• már a II. vagy III. osztályban elővehető. Még inkább helyénvaló leend a IV. osztályban, hol (C létranembe leírva) a kemény hangnemnek alsó, vagy felső 5. lépcsőig való kibővítését szemléltethetjük e dallal. E dalocskát egyébként inkább csak jellemzésül és figyelmeztetésül tesszük közzé. Jellemzésül Aranyra nézve, ki előtt a népköltészet minden — bármily jelentéktelennek látszó -— terméke érdemesnek látszott a följegyzésre, mert ha mást nem, a költői ritmus egy édes zsongását látta benne, melyet önmagába olvaszthatott, s mely élő formát adott az ő dallá alakult nagy gondolatainak és mély érzelmeinek kifejezéséhez.

S figyelmeztetésül magunkra nézve, hogy igyekezzünk megismerni azt az ilyenfóle dalocskákból álló dalkészletet, mit a gyermek magával hoz az iskolába — mert ebből, mint meglevő képzetkörökből, fejleszthetjük ki legjobban ama daliami vagy ritmikai képleteket, melyeket e rendszeres és módszeres énektanítás révén tudatosságra akarunk hozni. Nem baj, hogy e kántáló dalok egyszerű, kezdetleges képletekből szövődnek össze; sőt jó, hogy így van, mert csak az ilyenek által csatlakozik könnyen az általunk nyújtott űj ismeret a meglevő régihez.

A népköltészet nemcsak a műköltészetre hat termékenyítőleg, hanem a tanításra is. Ép ezért a népies dallamok megbecsülésében, lejegyzésében s alkalmazásában példakép legyen előttünk — tanítók előtt —• Arany János. Sz. Ti.