Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

2 . ß 1) D A P E S T I N, A P L 0 Budapest, 1909. kedd, március 16.

ponyi beszédeit végigélvezzék e szónokiatok egyedüli tartalma, a gyönyörű baritonhang nélkül. A vállalkozásból nem is jött ki semmi jó, legalább szegény Apponyi- ra nézve nem. Az a merész ember ugyanis, aki a könyvön végigment, nagyon sok kellemetlen idézetet adagol ki belőle. 1877-ben az armekszió ellen szónokol a mai miniszter; 18S7-ben a jászberényi választók előtt közigazgatásunkat ázsiai basarendszernek nevezte, utálatát fejezte ki a hatalom imá- dásával szemben, a kormányzat egyedüli törekvését abban látta, hogy sok embert akar elhelyezni, mellesleg pedig (oh Máder és Bálint!) tiltakozott a túlságos színházi szubvenciók ellen. 1892-ben kelt választási szózatában sürgette a választási törvény reformját (ma dehogy sürgeti), a katonai igazságszolgáltatás átalakítását (szegény Mihalovics!), a gyülekezési és egyesülési szabadság törvényes meghatározását (mit csinálnának akkor az ázsiai basák?), a sajtószabadság uj biztosítékait (szervusz elkobzott Szanin), Magyarország közgazdasági önállóságát (éljen az uj kiegyezés!) és az Önálló nemzeti jegybankot (mely azóta öngyilkos őrültséggé lett); végül pedig 1897-ben, e nagy könyv bevezetésében ez a mondás röhög az emberek szeme közé: „Én sohasem kerestem az egyéni ambíció kielégítését a nemzet valamely jogának vagy jogos aspirációjának árán.“ Óh, paktum! óh kikapcsolt magyar vezényszó! .... Mig az ember a jövőbe nem lát, addig igazán okos dolog lenne visszafojtani azt a csengő baritont, vagy legalább meg nem örökíteni, amit a hang a nagyvilágba kiröppentett.

A néppárt megvádolja Hollóékat. A HolIó-Sümegi-vállalat a Beniczky-affér óta nagyon rossz lábon' áll a néppárttal. A két koalíciós „testvér“-csoport mindennap veszekszik. Hollóék szombaton is lekoíálkod- ták a néppártot, melynek vasárnapi száma úgyszólván kizárólag a visszakofálkodás- nak van szentelve. A néppárti újság közleményei közül azonban ki kell ragadni a benne foglalt tények miatt azt, melynek cime: „Felségárulással vádolt szerb radikális vezér.“ Ez a közlemény elmondja, ’ hogy Zágrábban tegnap hazaárulás és Szerbia javára való kémkedés gyanúja alatt letartóztatták dr. Miladinovits Zsárkó rumai ügyvédet, aki Tomics Jásá- nak jó barátja és a szerb radikális pártnak-egyik alelnöke. Ehhez-a hírhez azután egynéhány megjegyzést íiiz az „A—ny“. Először azt, hogy Tomics, a letartóztatott hazaáruló kém politikai barátja, nagyon sokat volt Budapesten látható' és „á „M agyar- ország" körül csoportosuló függetlenségi képviselők frakciójának támogatásával igyekezett a kormány jóakaratát a szerb radikális párt törekvései:számára megnyerni.- Másodszor emlékeztet az „A—ny“ a pátriárka- választásra, amikor egy néppárti képviselő . megvádolta Tomicsékat azzal, hogy iilojális összeköttetést tartanak Szerbiával és amikor a, „M—g“ vezér c i k k ben köve-, telte a To.m i cs- M i íadi n o vi ts- párti Zmejánovits megerősítésé t. Harmadszor pedig arra figyelmeztet a néppárt újságja, hogy a „minap, amikor arról volt szó, hogy Polit képviselőt kiadják a sajtóbiróságnak azért, mert a „P Ll.“-bau azt irta, hogy a szerb radikális párt Szerbiából kap pénzt, Teleki' Arvéd és más H o 11 ó - c s o p o r* t b e 1 i f ü g g e 11 e n- s é g i k é p V i s e lő k Tóm i c s ér cl e k é- b e n agitálta k“. Az „A-—ny“ . tehát azzal. viszonozza Hoílóék támadásait, hogy rámutat ennek a csoportnak az összefüggésére azzal a párttal,' melynek egyik aielnö- két hazaárulás és kémkedés gyanúja miatt .letartóztatták. Mi sokszor megírtuk — minden gyanúsítás nélkül — hogy íiollóék- nak a szerb radikálisok iránt tanúsított ro- kónszenvét Bécsben is úgy magyarázzák, mint ahogyan a néppárt teszi. Ezt nemcsak mi irtuk, hanem Kossuth Ferenc is tudta. Ma újra láthatják, mennyire igazunk volt nekünk, mikor ennek a kérdésnek az Aeh- renthal ismeretes vádja ajkalmából való nyilvános tisztázását sürgettük. Ez vagy kiderítette volna a bűnösöket, ha vannak; vagy tisztára mosta volna azokat, akikre 'az „A—ny“ ma a gyanú szennyét veti.

Justh, a darabont. Justh Gyula egy héten belül háromszor nyilatkozott. Mind a háromszor kijelentette, hogy ő neki nem • kell fúzió, hanem önálló bank és a negyven- nyolcas Programm végrehajtása. ■ Ugyanezt, minden héten egynéhányszor ki szokta jelenteni Holló Lajos és a többi Sümegi' is. A különbség azonban az, hogy Holló és a többi Sümegi csak addig kiabál, ameddig Wekerle, aki üres óráiban fölcsapott fő- stimeginek, úgy akarja; ellenben Justh még

• akkor is folytatja a kiabálást, amikor Wekerle a siimegiket már leszereltette. Justh Ciyula ennélfogva nagyon kellemetlen ember, akit le muszáj dorongoltatni. Meg is teszik alaposan, sőt a legalaposabban. A íő- koaliciós újsággal ma megiratják, hogy . Justh Gyula programmja darabontpro- gramm. Kár, hogy a kormány császári parancs folytán kénytelen volt betiltáni a darabontoknak szánt márvány emléktáblá- ; kát. Milyen szépek lennének azpk Justh Gyula bevésett nevével.

Szerbia makacskodii;

á helyzet egyre bonyolódik.

A mai nap eseménye az, hogy megérkezett a kormány válaszjegyzéke a For- gách gróf nagykövet utján előterjesztett diplomáciai kérdésre. A válasz azonban annyira Bodóné stílusában van tartva, hogy nincs benne köszönet. A szerb kormány kizárólag csak a kereskedelmi szerződésről beszél, — hogy kéri azt újólag a parlamentek elé terjeszteni és hogy annak ideiglenes meghosszabbítására is hajlandó, — ami azonban a lényegkérdést illeti, a szerbek ahelyett, hogy nyíltan és határozottan lemondanának az annekszióval összefüggő követelésekről, csupán e hó 10-én kelt körjegyzésükre utalnak.

Az e hó 10-én kelt körjegyzék pedig épen az, melyben a szerbek azt mondották, hogy a területi rekompenzációkról csak „ez alkalommal“ mondanak le s amelyben az annekszió dolgában egy „európai biróság“- hoz appélláltak. Forgách gróf lépését épen az tetté szükségessé, hogy külügyi kormányunk azt a kör jegyzéket nem találta kielégítőnek. Most pedig a szerbek makacsul erre a ki nem elégítő Írásra mutatnak, amikor épen azt kellene korrigálniok.

Ez a makacsság, kapcsolatban a szerb hangulatról, és az óriási fegyveres készülődésekről érkező hírekkel arra mutat, hogy a szerbek belénk akarnák kötni. Vagy nagyon biztatja őket Oroszország, vagy a saját testvéreik fölhecceit hangulata miatt nem mernek a kijózanodás útjára lépni.

Ezzel a szerb válaszszal a helyzet ismét a legsúlyosabban összeGyőr márciusa.

' A Budapesti Napló eredeti tárcája. ■—.

Irta: Zoltán Vilmos.

'A nemzeti történelem olyklép vette fel lapjaira s ennek következtében a köztudatba is úgy ment át, hogy az 184S-iki forradalomnak s az ebből kifejlődött szabadságharcnak kiindulópontja és a forradalmi szellem első megnyilvánulása a március 15-én Pesten lezajlott események láncolata. Ez ilykép beállítva nem felel meg teljesen a valóságnak, mert okiratos bizonyitékokl vannak arról, hogy a nyugat felől az országba átcsapó forradalmi mozgalom hullámai e 1 s ő n e k Győrt érték, ahol már március 1'3-án és • 14-én forradalmi jellegű tüntetések voltak, 15-én pedig, mikor az ismert pesti események lefolytak, de egyébként az egész ország még szuny-’ nyadt, Győr város utcáin ezernyi néptö’meg hullámzott s magasan lobogott a jól előkészített és szervezett „forradalom“ lángja.

Ennek okia kétségtelenül az, hogy a1 forradalmi mozgalom nyugatról kelet felé irányuló útjában szükségkép előbb érintette Győrt, mint az ország fővárosát. A február 22-iki párisi forradalom hire március első felében szította lángra Bécsben a lappangó tüzet, itt március- 13-án már veszedelmes arányokat öltött a mozgalom s ugyanaznap este Győr — Bécsben éá Pozsonyban megfordult utasok révén — már teljesen tájékozva volt a bécsi eseményekről. A közbeeső március 14-ike elég volt a gy;ri mozgalom szervezőinek «= Lukács Sándor későbbi kormánybiztosnak és dr. Kovács Pálnak, az ismert írónak’ — az előkészítésre, úgy, hogy március 15-én Győr már'teljesen benne volt ä förra- : dalomban.

A forrásunkul felhasznált Ecker János-féle németnyelvű, kézirati naplóból ugyanis, mélyben egy nagymüvéltségü, erős itélőképességii szemtanú egyebek közt a győri márciusi napok történetét is megírta, kétségtelenül kitűnik, hogy itt nem közönséges' tüntetésről, hanem szöszerint veendő forradalmi mozgalomról volt sző, rnely- ; nek jelentőségét csak a Pesten egyidejűleg, csaknem óra szerint megegyezően lefolyó események csökkentették.

A március 13-iki bécsi forradalom hírére1 Lukács László és Kovács Pál még aznap estére népgyüíést hívták egybe a győri piactérre s azon lelkes szónoklatokkal níagyarázgatíák a Bécsi események jelentőségét.'A másnap a'szer-' vezés munkálatival telt'el, miközben a városra ráfeküdt az a nyugtalan feszültség,, mely a nagy, eseményeket rendszerint megelőzi.- Ez a feszült-., ség egy izbcn ki. is tört.: Este.,a színházban , ugyanis Czakó darabját, a „Köpnye!müek“-et adták s a diákság felvonásközökben a Rákóczi- • induló eljátszását, követelte a zenekartól, mély,- a' közönség dörgő' éljenzése közt meg is felélt az óhajnak. ' • ,

Másnap (március 15.) megérkezett a folyk-: . tu.egös bécsi események hire. A 13-iki -esetné--= ' nyék- kíányszerhatása alatt Albrecht- főherceg helyébe, aki menekülni volt kénytelen, Lichtenstein herceget nevezték ki főparancsnokká; egyúttal proklamálták a sajtószabadságot. Nyomban a hír vétele után — délután 5 órakor — Lukács megjelent a főtéren s a kávéházból kihozatott : magának egy széklet, melyre felállott. A bencések közeli templomában német böjti prédikáció volt, mely ép ekkor ért véget. A néptömeg a templomból kiözönlőkkel s a diáksággal mintegy 1500 főre szaporodott s Lukács köré csoportosult, ki a nap jelentőségének ecsetelése után lángoló, hazafias beszédet intézett a néphez. A beszéd után a tömeg elénekelte a „Fóthi dal“-t és a „Szózat“-ot, miközben nemzetiszinü kokárdákat osztottak szét s csakhamar minden jelenlévő kalapján és mellén ott diszlett a háromszinű jelvény. Lukács ekkor indítványt tett a város ülínepies kivilágítására, de „Disznósi“ Horváth’ városszerte ismert koutesvezér javaslatára a ki- világitásí másnapra, március 16-ára halasztották. A népgyiilés azután 6 óra körül szétoszlott.

Mindazonáltal a bencések félórával később’ megkezdték! a kollégium ablakainak kivilágítását. A példát csakhamar követték a város többi lakói. Hét órakor az egész belváros fényárban aszott s rövid idő múlva a külvárosok is ki voltak világítva. Időközben az összes, a Kis-Dunán horgonyzó gabonáshajókról behozták a nemzetiszinü zászlókat s azokat a vöröscsáklós gyalogos polgárőrség kapitányának, Perlaki Dániel posz- tőkeresked-őnek király-utcai házába vitték, hol már nagyban folytak a tervezett fáklyásmenet előkészületei. Esti nyolc órakor már nagy tömeg volt együtt a Király-utcában. A vörösesá- kósok! zenekara játszott, a fáradhatatlan Lukács

i