Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1922 január 29. 9 A forradalmár Petőfi végzete J? „közvélemény“ küldte a harctérre ■— Egy Jsdy kijelentés történelmi igazolása jHál nincs már ember Magyarországon, hogy tű-; god, a haza büszkeségét is kockára tettek?“ (lisznyai Kálmán felkiál­tása, M edgy csen 1849 ja­nuár 27-én.) Petőfi születésének századik évfordulójára készül az ország s most, mikor életének minden mozzanatát jobban tisztázni igyekszik az iro­dalomtörténeti kutatás, korai halála előzmé­nyeinek is igazi valóságában kell az Ítélkező Utókor előtt állnia, Eavik konzervatív tus ág szigorúan meg­rótta 1910-ben Ádv Endrét, mert Petőfi forra­dalmi verseihez irt „elöljáró irásá“-ban elsőnek ingatta meg a hitet a nagy költő „hősi halálra predesztináltsáaá“-TŐl költött legendában. La­pozgatva a 48-as újságok elsárgult leveleit, a tégi JPetőfi-Muzeum“ adatgyűjteményét és a Ferenczu-féle életrajzot, meg kell bizony&sod- pnnk Adu kijelentésének igazáról, mely szerint: „gazemberek és ostobák ... belekerget* fék a háborúba, ahol elveszett.. Petőfi, aki 1848-ban. mint a francia mintára Csinált forradalom vezetöegyénisége a fővá­rosban teljesítette politikai hivatását, a helyi szolgálatot véaző pesti nemzetőrség kötelékébe lévelt. Agilis tagja volt a Madarász József és László vezetése alatt álló „Eayenlöséai Társu­latinak, mely döntő lépésekre képes mozgató eleme. — ..jakobinus club“-ja volt a pesti for­radalomnak. (Orgánuma a „Radical lap — Napelem“.) A körben cselekvésre hivó rövid be-, szédekefc mondott különböző lapokban cikkeket írt és személyes szereplésével is igyekezett min­dent megmozgatni a felszabadulás és demokrá­cia érdekében. Május 12-én. mikor a katoná­sán önkényülea a tüntető névre lőtt. tribünről mondott izgató beszédei az általa tehetetlennek tartott kormány ellen és .Mcmzcli convent“ cgybehivását sürgette. A „Március Tizenötö­dike“ cimii lap augusztus 11-iki számában tize­dikéről keltezett cikkében súlyos kritikát mon­dott a kormányról és a nemzetgyűlésről, meg- konditotía a vészharangot: „ ... a budai vérengzés,... elkövetői máig büntetlenül fütyülnék ... a miniszté­riumnak úgy szólván szemeiáííúra .kaszabol­ták le az embereket . .. Egy hónapja, hogy megajánlották nagy hűhóval a 200.000 kato­nát s azóta ez ügybéii egy árva ktirjongást sem tettek , . . ki kezeskedik nyugaton Ausz­triáért, melynek alattomos keze szennye ed­dig is mindenütt látszik... jEóvszerre csak azon vesszük észre magunkat, hoav nem két. hanem népit tűz közé szorultunk... .végső argumentumuk (t. i. a képviselőknek) min­denre az. hogy h.ia a név vnéa Hlyen oltván éretten . . . még egy tu gyalázatót csapnak a régihez. megajánlják a segítséget Ausztriá­nak Olaszország ellen s ezzel maguk záriák be előttük az ajtót, melyen Európa nemesebb nemzeteinek rokonérzelme jött volna be hozzánk. . Nyilvánvaló, hogy fontosabb volt irányiló, szervező és ellenőrző funkciója a fővárosban, semmint'hogy a rácok elleni ütközetekben szá­zadonként rósztvegyen. t A világtörténelem egyetlen forradalmában sem küldték bariká­dokra vagy ütközetekbe a vezóremberfket..1— c. tömegek fejét, — akik magát a forradalmat vezetik. Kortársai azonban csak kis izgága rim- faragót láttak Petőfiben s a mindig alantas gondolkodású közvélemény bér leszólt sor.stlba. Márciusi népszerűségét „A Jcirittyokhóz“ irt verse miatt már különben is elvesztette; emiatt valami vidéki royalista ügyvéd a „Debrecen Nagyváradi Értesítőben“ zavarhalászi áruló, r Gmsy COCKTHIL L. Utánozzák! J éretlen, nemtelen s más gyalázkodó szavaktól hemzsegő szeny-verset irt ellene, mely közked­velten elterjedt. Nagybányán ugyancsak emli- tett verséért és szerepléséért egy jezsuita kipré­dikálta, mint istentelent. S mint ilyenkor már szokták/tenni azokkal, kik gondolkodni tudnak és akarnak: bolond hírét költötték. Izgatónak tartották augusztus 11-iki cikkét, holott az ese­mények igazat adtak Petőfinek, mert az ország­gyűlés halogatása miatt nem készülhettek fel a többoldalú támadásra. A ikibeszélések, megszólások, az álbarátok — és volt-e igaz barátja Pesten Petőfinek) — megjegyzései csakhamar a közvélemény szócsö­vén a sajtóban törtek nyilvánosságra. A Klein Hermann szerkesztésében megjelenő „Der Un­gari“ a „Pest-Ofner Neuigkeitsbote“ rovatában 1848 augusztus'25-én ezt a pársoros közleményt adja; „* * Viele wellen bemerkt haben, dass diejenigen Freiheitshcldcn, die za der Zeit, als Petőfi und Vasväry begeislerurtgssprü- kende llcden hielten, am ungestümsten ihre donnergewaltigen Éljens ertönen Hessen, jetzt die saumseligsten und schläfrigsten im Na- tionagardendienste sind. Woher diese mo­ralische Abspannungf Oder, ist es bloss eine phisische? Nem áíalotíák fásultsággal vádolni a köl­tőt, ki az izgalmas forradalmán tevékenyke­déstől lesoványodott, arca sápadt és beesett lett s közben felesége szülését is várta a gyön­ge fizikumú,, sokat óhozett-fázott beteges fia­talember. (Említésre méltó megfigyelése Fe­rencen Zoltánnak, hogy: „midőn proklamálták a harcot, a függetlenséget, a köztársaságot, mások még túlzóbban, vért-szomjazobban be­széltek cs irtak, szítva a nemzeti ellenállás tü­zet a dinasztia és bécsi kormány ellen s tőlük nem követelte a közvélemény a harctérre t o- nulást.“) Mikor augusztus 21 ón a radikálisokat le­szavazták a hadügyi javaslat körül s Petőfi a többséggel tartó Vörösmarty ellen fordult is­mert versében, ezt az alkalmat felhasználva Vakot Imre, cs „Nemzetőr“ szerkesztő je is, Pe­tőfi ellen irt vagy ivatott támadó cikket. Az ,Egy. önkéntes“ álnév alá bűvé patkány így fe­jezi be mérgező cikkét: „Sándor öcsém, te minden versedben sza­badságunk elnyomói, ellenségünk vérét szom­jazod; te keservoson panaszkodó), hogy nem akkor szülöttől, midőn alkalma volt a magyarnak dieskoszorut szerezni a harcme­zőn. íme most nyakunkon a háború, minden ép karra szüksége van a hazának, — te ka­tona voltál, gyermeked nincs, — s roppant kardod, mellyel a márciusi napokban any- nyira csörömpöltél, mégis hüvelyében rozs­dásodik." Csillag alatt egy mérges nyált fröcskölő, rosszul fogalmazott megjegyzést is bocsát ki még a „ Szcrk.“ (Vakot Imre), mely mcníegetés álarcában szintén gúnyos élű, vérig ható tá­madás: „Mi ismervén Petőfinek e részbeni gon­dolkozását, ő azt tartja, hogy a rácok elleni csatázás nem szábadságháboru, s ezért nem akar abban résztvenni". Azt ne higyje bárki is, hogy Petőfire ezek a gyanúsítások és rágalmak nem lehettek hábo­rúba kergető hatással; ekkor irt versei mindaz események közvetlen hatása alatt születtek, ter­mészetesen ezekre a rágalmakra is feledt. „Go­lyók siviinak, kardok csengenek . . .“ és „Hal­lod-e szív? szivem’3“ cimii verseiben válaszol és kij-lenti, bogy ha a fővárosban befejezte mun­káját, a harctéren bizonyítja majd be a gyanú­sítások alaptalanságát. Szeptember 16-án éjjel irt fölhívásai másnap viharos helyesléssel tette magáévá közgyűlésén az Egyenlőség; ‘Társulat és szeptember 17-én megj lent utolsó cikke a „Március Tizenötödiké“-ben. Szeptember 24-én már el is indult Pest* tői, hogy a hamtérre menjen. Egressy Gábor december 6-án kelt levelében megerősíti hadbavonulásának ’indítékait: „Az emberek jogosítva voltak, a martiusi' napok után téged a harcosok élén látni, a. csaták tüzében, Vádakat kellett hallanom a következetlenségről, az ellonmondásról, mely­ben dalod és életed állanak szemközt. És az igazolás, mit helyzeted nyújthatott, nem elé­gített ki senkit“. Ezt a költő „legjobb barátja, Egressy Gá­bor irta Szegedről, ahol akkor — kormánybiz­tos volt. A színész— kormánybiztos, de a költő, a forradalmár és publicista: menjen a tüzvo- ualba sorkatonának! A „Nemzetőr“ szerint Vörösmartyban ... képviselő, ha mindjárt bűnt követne is el... a költőnek babérját ezáltal soha nem tép­hetné szét . . ds e modern felfogást, tárgyi­lagos megkülönböztetést nem alkalmazta sem e lap, sem a közvélemény Petőfivel szemben! Petőfiben nem választják el a költőt a forra­dalmi népszóuoktól és republikánus cikkírótól, forradalmi versei miatt a háborúba kívánják. Nem is szólva arról, hogy a gyengealkatu Pe­tőfi testileg alkalmatlan vélt a katonai szol­gálatra, akkor is fölmentettek hivatalnokokat, ércöntömunkásokat még a nemzetöri szolgálat alól is! A tiszta lelkű, nemes jellemű költő azonban komolyan vette a gyanusitókat és „Cudar gaz rágalom! Bebizonyítom ezt!“ kiál­tással elment a csaíatüzbe, mert verseiben és tetteiben összhangosan élte ki hivatását. A pá­risi forradalom közvetlen hatása alatt költő- forradalmár és republikánus költő; szerűében o költő uemzetszeraiő próféta és a szabadság- mozgalmak clőharcosa volt. A Pesten tartózko dás — amit annyira irigyeltek kortársai — kü­lönben börtönt, bilincset vagy bitót liozótt volna számára forradalmi működéséért, ha Buda eleste ott találja, mert 2819 februárban körözőlevelei adott ki ellene Windisch gr acts herceg (nagyapja a mai nemzetgyűlési képviselőnek. A Petőfi sorsát oly tisztán meglátó Ad, Endrével járatták ugyanezt a. kálváriái 19 tó ben, midőn ellenségei álnév alá bújva lámád fák hasonló módon és kergették a háborúin bár ő még csaladáloJcat sem irt soha. Nyílva? atban volt a háború borzalmai ellen tiltakozó bútor szókimondásávaL Be is sorozták a nagybeteg Adyt és nem ellenségein múlott, hogy nem a harcté­ren lelt a „halottak élén“ a tragikus sorsit' erkölcsi hősök vezére. Ellenségei óhaja azonban teljesült, mert se kát zaklatott idegzetével csak két hónappá élte túl a háborút. (1919. I. 27.) 8 Petőfit és Adyt haláluk, titán éppen azo. kószorusták költővé és .martiűíá, 'akik, inig él tel:., üldözték őket, mert minden mestert a Tt dúsai glóriáinak meg akkor; •mikor, inár, utjok ból sikerült eltenni... miként Petőfi is mear énekelte keserűségében. Tamás Eriié«. Magyar Mik a csehek JMitokibsrs Prága, január 28. Jirzsik, a pozsonyi dunaforgalmi hiva­tal vezetője a Prager Presse levelezője előtt nyilatkozott az ez évi dunai forgalom kilátá­sairól. A cseh hajópark nagyságáról kijelen­tette, hogy a hajópark a jóvátételi bizottság döntése értelmében három személygőzösből, amelyeket a DunagŐzhajózási Társaság tarto­zik átengedni, továbbá a Délnémet Gőzhajózási Társaság birtokában volt öt teher gőzösből és két vonl-%tóhajóból áll, amelyeket a monya* gőzhajózási társulatok tartoznak átadni. Ez a két vontatógőzös az 1200 lóerejü Magyarország és a 450 lóerejü Betyár. Az említett társaságoknak ezenkívül össze­sen 70.860 tonna ürtartalmii 117 fehérhajót kell átadniolc. Csehország maga az aj flottát össze­sen négy gőzössel szaporította. Jirzsik ezután kijelentette, hogy Prágán kívül Belgrádban, Bukarestben és Szófiában fognak kereskedelmi ügynökségeket felállítani. Ezeknék az ügynök­ségeknek fiókjai is lesznek, még pedig Pécsben, Budapesten és esetleg Regensburgban. ÉKSZERT a legdrágábban veszek, a leg­olcsóbban adok el, Holczer Viktor ékszerárig.'árc>3 |V­Kéicly'U.ut 10, jm / /

Next

/
Thumbnails
Contents