Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
iPESTi Hírlap innap. edóvra 1120 korona. 7 ára 1000 osztrák kor. iv korona, i hirdetési irodák. Eőszerkeszto: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vitt. kerület, RBkk Szilárd-utca 4. szám. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. kér., Józseí-kBrut 5. sz. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84, agadta. Hogy pedig az ötholdas par- ellák az uj földesurak milyen anyagi önkrejutását jelentik, azt éppen a Bu- lapesti Hírlap hasábjain bizonyítottam ie, a mikor kimutattam, hogy egy gaz- lasági cseléd megélhetéséhez a „régi öldesur“ legalább tiz hold földdel já- ul hozzá, úgy, hogy a vetőmagot, az gaerőt és az emberi munkát is ő adja. A magyar paraszt irtózott az adósság- zsinálástól, ha egy százforintos váltója volt, megvonta a kenyeret magától, csakhogy mielőbb kifizethesse tartozását; most meg a buzazáloglevél és egyéb ördöngős újításokkal tizediziglen a hitelező rabszolgájává akarják tenni, hogy ne tudjon egész életén át egyetlen falatot nyugodtan lenyelni! A ki Magyarországon méltó volt ahhoz, hogy becsületes, szorgalmas munkával földet szerezzen, annak soha senki és semmi nem állotta útját, s a mellett a termelés sem érezte meg, hogy más tartja az eke szarvát! Az egész földosztási komédia nagyon 'hasonlít a választójogi agitációhoz. Bűnös emberek, a kiknek vajmi kevés kc- s*6nh1ez a szent földhöz, beledobtak a köztudatba egy beteg fogalmat: az egyenlő, általános, titkos választójogot, hogy azután ebből egész nemzedék csinálja meg a maga hazug glóriával övezett politikai pályafutását. A mikor pedig munkájuk eredményét látták, a leghangósább legények tagadták meg legelőször épületes müvüket. De mig a választójog csak a politika virága, addig a föld maga az élet. A politikában ma nagy divat az apró játszadozás, a mi még csak megy valahogy, de mi lesz akkor, ha a termőföld annyira elpusztul, hogy a magyarnak már nem lesz hol politizálni sem?! Meddig még? A földbiríokpolitika ügyét végérvényesen likvidálni kelil, mert ez rövidesen megmételyezi az egész ország népét! Hogy likvidáljuk? Most olyan divatos Tisza István szellemét idézni, s főleg igen tetszetős azt a kérdést fölvetni, hogy mi volna itt ma, ha Tisza István élne!? Hát egyszer ne csak beszéljünk, ne csak hivalkodjunk, de idézzük vissza valóban Tisza István szellemét, hogy azt teltessük, a mit ő tenne: feledjük el a földosztás üres, de annál veszedelmesebb jelszavát. A magyar társadalom Petőfí-ünnepe as Országház kupolacsarnokában. A legméilóbb helyen: a nemzet gyönyörű palotájának márványosziopos, aranycirádás kupolacsarnokában borult le tegnap a magyar társadalom, az állam fejével az élén, Petőfi Sándor szelleme előtt. Az országos hódolatra kigyuladt a csodálatos csarnok minden fényessége, ezer színben tündökölt a márványterem. Fél 11 óra van. Az Országház-tér fehér- iik a hótól, a mely sűrű peiyhekben hull, és a vakító fehérségben fekete automobilok és kocsik tömege sötétlik a parlament főbejárata körül. Nagy tömeg hullámzik a léren, diszruhás lovas- és gyalogcsrendőrök kordonja tartja szabadon a feljáratot a kupolateremhez. És a lépcsőkön felfutó íiborszinü szőnyegen hömpölyög fölfelé az inneplő sereg. Kétoldalt a lépcsőkön disz- uhás hajdúk, csatlósok, a vármegyék és i főváros kékbe, fehérbe öltözött huszárai jlnak festői sorfalat, melv folytatódik a .upolacsarnokban a fehérköpönyeges, ala- 'árdos koronaőrök délceg kordonjával, egé- zen a piros szőnyeggel bevont emelvényig, löröskörül pálmák és délszaki növények, háttérben bordó drapéria, a közepén ’etőfi Sándor hófehér mellszobrával. Tizenegy óra előtt néhány perccel már gyüít van az egész ünneplő gyülekezet. kz elnöki emelvényen foglallak helyet a , rendező bizottság tagjai, élükön Sci- ovszlci] Bélával, a nemzetgyűlés elnökével, óbbra tőlük a kormány tagjai, Klebels- <erg Kunó gróf és Daruváry Géza dr. mi- tiszterek, a zászlósurak, egyházi főméltó- ágok, a nemzetgyűlés alelnökei és tagjai a vármegyék fő- és alispánjai. Bevonul eljes díszben az egyetemi tanács és az melvény előtt helyezkedik el, mellettük a jbbi kulturális intézmények küldöttségei, Nemzeti Hadsereg tisztikarának képviselte, a vármegyék, társadalmi intézetek, is- olák stb. küldöttei. Hal'k moraj és éljenzés jelzi József kir. crceg, Auguszta kir. hercegasszony, Zsófia ir. hercegnő és József Ferenc kir. her- ea megérkezését, a kik után Izabella és Gabriella kir. hercegnők cs Albrekt kir. icroeg vonul föl Scitovssku Béla elnök vertesével az emelvényre, a hol a részükre öntartott baloldali páholyokat foglalják el Tizenegy óra. A térről mind erősebb él- önzés hallatszik, a mely egyre hatalmasabban zug s a kupolacsarnokban harsogva tör fel: Horthy Miklós kormányzó érkezeit meg családjává!, Mcgasházq László és Hadit Kálmán szárnysegédek kíséretében. A Ház elnöke az előcsarnokban üdvözölte a kormányzót, a kit az emelvény közepén fonts, lőtt helyére vezetett. Mélységes csönd. Az Acélhana Máv.-gépgyár'i dalosköre a HisZekegy-et énekli. Az egész közönség föláll és áhítattal hallgatja a szárnyaló imádságot. A nemzetgyűlés elnökének nicgiiyítfibesxéác. Azután Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke szólásra emelkedett és elmondta ünnepi megnyitóbeszédét. — Köszöntőm a magyar társadalmat itt, az Országháza díszes kupolacsarnokában abból az alkalomból, hogy Hivő szavunkra eljött ünnepet ülni, hogy ennek keretében! kifejezze kegyelete* hódolatát Petőfi Sándor r.ygy szelleme és emléke iránt. Petőit Sándor nemcsak a magyar költészeté és a világirodalomé, hanem elsősorban mint ember és polgár, mint költő, hírlapíró és színész, mint katona, mint a nép barátja, a nemzet napszámosa és az ifjúság vezére, mint hős és mártír, de mindenekelőtt és mindenek fölött, mint magyar a miénk, a magyar társadalomé, a magyar nemzeté és minden magyaré. Petőfi Sándornak a magvar géniusz által áthatott szelleme ihlesse nagy gondolatokra, , nagy érzésekre és nagy tettekre az egész magyar társadalmat, hogy széjjeltépve, hasítva a hazánk egén tornyosuló sűrű, nehéz felhőzetet, kir a gyomra thassa rajta nemzete sóvárgott főitámadásának dicsőén fénylő napját. ' Ezzel a magyar társadalom együttes és országos hódolatának Pctőfi-üninepét megnyitom. A belügyminiszter ünnepi beszéde. A nagy éljenzéssel fogadott megnyitó után. Rakovtzkv Iván be’ ügy miniszter lé pett a szónoki dobogóra és a többi között a következőket mondotta: — Petőfi Sándorral, mint a politikai élet szereplőjével, mint a közélet férfiúval akarok foglalkozni a mai ünnepies alkalommal. Petőfi más korban élt. a mikor a fogalmak nem mindenben egyeztek a maiakkal, a szavak mást jelentettek, mint jelentenek ma. Ne Petőfi szavaiban és verseiben keressük tehát tisztán a köz- ügyekről való felfogását, de vessük össze azokkal a politikába sodródott lelkes ifjú tetteit is. így bontakozik ki előttünk Petőfi, mint a közé!et embere a következőképpen: — Petőfi forradalmár veit. De akkor a nemzeti forradalmak korszakát éltük'. Ma a társadalmi forradalmak időszakában, a in kor a nemzeti' érzés szembekerül forradalmi érzéssel, Petőfi habozás nélkül s nemzeti érzés oldalára állana, (Helyeslés és taps.) Petőfi Sándort nemzetközinek ipondják, nemzetközinek azért,' mert meg tudta szóla'telni varázslatos igéivel a nagy emberi érzéseket. Az ő nemzetközisége, melyet születése és származása példáz legjobban. abból áll, hogy" magyarrá akart tenni mindent, a mi idegen és elfordul volna attól a nemzetköziségtől, mely idegenné akarja tenni azt, a mi magyar. (He* lyeslés.) . ‘ < — Azt mondotta Petőfi Sándor: Ha nemi' születtem volna is magyarnak, E népihez álianék azonnal én, Mert elhagyott, mert 3. legelhágyoüabb, Minden népek közt 3 föld kerekén. 1 — Mi magyarnak születtünk, úgy mint 8, népünk elhagyott, a legelhagyottabb, úgy, mint akkor volt, és nekünk kötelességünk'' melléje állni, élni, halni érte, Petőfi Sándor,^ a Te példád szerint. A hadsereg koszorúja. Hosszantartó lelkes éljenzés és taps fogadta a belügyminiszter beszédét, a mi után Vitéz Nagu Pál báró gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka mondott beszédet. — Eget Ostromló sorssal, a világgal értünk hadbaszálló, bilincseinket zörgető, bilincseinket tördelő ttán szelilsm! Örök* életű dalaiddal Te ihleted, Te tartod örokl k&ogásban a magyar 'honvédek színéit, ; 1 — Midőn a föld kerekségének minden kulturhelyén a virágokat Petőfi emlékére fonják koszorúba, a magyar honvédségi ciprus- és babérágát hozom az örökéletbe bevonult diadalmas nagy Petőfinek, a ki egészen a miénk, a magyar honvédeké. Herczeg Ferenc. Sokáig zúgott a lelkesedés tapsa a hadsereg főparancsnokának beszéde után. Maid a dobogóra lépett Herczeg Ferenc és a magyar tudomány, irodalom és a sajtó nevében a következő szavakat mondotta; — Petőfi a légi gaz abb költő, mert soha még írónál a gondolat és a cselekedet, a költészet és az élet oly krisálytiszta, gyémántkemény egységbe nem forrt. Ez as Ogység teszi oly mísgragadóvá Petőfi alakját, A szerelem és a szabadság költője volt. Mint a szerelem költője egy gyönyörű különösséggel, a hitvesi szerelem dalaival ajándékozta meg' a nemzetét. Ezért megérdemli, hogy minden magyar asszony a szivébe zárja emlékét. (Szűnni nem akaró taps.) — Midőn megszólaltak a 'harci trombiták, a szabadság költője feláldozta szerelmi boldogságát és elment meghalni a hazáért- Ezért megérdemli, hogy minden magyar férfi a szivébe zárja emlékéi — Forradalmár természet volt. De az fi korában minden valamire való magyar ifjú forradalmár volt, mert a forradalmi tűz nem volt egyéb, mint a nemzet élet-' ereiének és életakaratának föltárna dós®. Demokrata volt, de az ő demokráciája elválaszthatatlan volt a nemzeti érzéstől- Megénekelte a világszabadságot. Ám küld-1 letek nekünk világpolgárokat, a lük a Talpra magyar-1 éneklik és meghalnak Ma-; gyarország becsületéért cs mi inegkoszo-' rázzuk a világpolgárok zászlóit! — Petőfi nemcsak esztétikai értékekkel gazdagította a magyarságot, hanem ennél jóval többel: ideálokkal! Ne kicsinyeljük az ideálok hatását a népek életében; as egymás mellett élő emberek laza tömegeit közös idálok fűzik a nemzet kulturális egységébe. Az ideál, a melyet reánk hagyott az ifjúság bájábau és a zseni füzében ragyogó nemzeti hős alakja. Az ö élete egy nemzeti eposz, a melynek fájdalmasan szép és hősies akkordjai belezengenelc a hétköznapok zajába és gazdagabbá és mélyebbé teszik a magyarság életét. j Herczeg Ferenc viharos éljenzéssel fogadott beszéde után szikrázó diadimmal a homlokán. P. Márkus Emilia jelem meg a* elnöki emelvényen és Petőfinek .4 ledőlt szobor című költeményét szavalta g, meg- - rázó erővel A gazdák nevében. Utána a gazdák és földmiiresek nevében Lovász János nemzetgyűlési képviselő mondeít keresetlen hatásos szavakat Petőfi hódolatára. A költő verseivel színesen átszőtt beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Belőlem a magyar nép lelke kiált, a mikor azt mondom, hogy mi a nagy, orsgá-/é w á?/5 t
