Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
12 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 december 25 Imdla vezeiőfésHB&i üzennek Magyarországnak Gandhi levele az erőszaknélkülíségről — Rabindranath Tagore szeretne Magyarországra Jönni — Ikbál perzsa^siyelvű költeménye Petőfihez (Saját tudósítónktól.) Ázsiából, messze Indiákról, üzenetet kapott Magyarország. Az emberiség ősi bölcsője, az elfelejtett szülőföld, biztató üzenetet küld •Európába szakadt fiainak prófétalelkű és prófétahitű -(nagy szellemek szavával. Gandhi, Tagore, Ikbál — a forradalom előestéjén álló modern India iriumvirjei — szálának hozzánk, súlyos megpróbáltatásokkal küzdő, kicsi, elhagyott nemzethez. Szerencsésebb körülmények között, más helyzetben is fölfigyelnénk szavukra. De most, amikor a trianoni béke terhei nehezednek ránk s az európai nemzetek részéről a megértés és jóindulat jeleivel csak elvétve találkozunk, kétszerte erősebb visszhangot kelt a magyar lelkekben a távol Kelétről reánk sugárzó rokonérzés megnyilatkozása. A turáni álmok délibábjához nem sok reménységet füzünk. Gyakorlati értéke vajmi kevés ennek az ázsiai rokonságot kereső romantikus mozgalomnak, amely alig több múló divatnál. Emlékezzünk csak a hetvenes évek török-magyar bará.lkozáeának hamar szstí őszi olt illúzióira. Egy díszkard emléke, _ ez mind, ami megmaradt belőle. Nem becsüljük llát túl India vczetőférfiaiinak felénk forduló, magánjellegű érdeklődését sem. Ám azért szívesen ‘és örömmel vészük tudomásul, elszigetelt árvaságunkban s egy kicsit a csodát várók jóleső bitével vigyázzuk. Valahogy úgy, ahogy egykor. Selkirk matróz nézte magányos szigete ormáról az éjszakai tenger sötétjében kígyóié, messzi lángokat: talán hajó világit ott s talán erre tart , . . Gandhi és Tagore magyar vonatkozású levelet, valamint Ikbál Petőfiről Írott versét — amelyeket alább hü másolatban közlünk — a. Nemzeti Múzeum kéziratgyiijteményc őrzi. Nemrégiben került oda Bahtay Ervin, az ismerthévü műfordító közvetítésével. Mind a három eredeti kézirat a Magyar Bibliofil Szemle januári számában jelenik meg Baktay méltató cikkének keretében. A Szemle új szerkesztőjének, Sikabonyi Antalnak szívességéből a Pesti Napló már most hozzájutott az érdekes és értékes anyaghoz s a nevezetes írásokat így a mi nyilvánosságunk révén ismeri meg először a magyar olvasó- közönség. söhló körülmények közt, általánosan alkalmazhatók. És ha mi erőszaknélküli eszközökkel kivívjuk igazi értelemben vett szabadságunkat, ez bizonyító erővel fog hatni s a világ könnyebben hiheti majd el, hogy az erőszaknélküliség az élet minden útján legyőzhetetlen erő. Őszinte Ilivé: (Fakszimilében Gandhi aláírása!) Az erőszaknélküliség gondolata, amelynek Gandhi és Tagore már régóta fanatikus propagálója, az utóbbi időben Európában is.erős visszhangot keltett. Csak természetes, hogy mi magyarok, akik az elnyomatást, az igazságtalan gyűlölködés átkát épúgy érezzük, mint Gandhi népe, nem hallgathatjuk közönyösen »korunk legnagyobb emberének« felénk csendülő szózatát. Tagore reméli, Stogy még ellátogathat Magyarországra A másik kézirat Rabindranath Tagorenalt, India világhírű költőjének és bölcsének Sirdar Shergilhcz intézett, saját kézíráséi levele. Sirdar Umrausingh Shcrgil éveket töltött Budapesten s itt megtanult magyarul is. Ü küldte cl Baktaynak a negyedrét ívű, kék papírra írt, angolnyelvű levelet, amely ránk nézve azért bír különös beccsel, mórt benne Tagore a magyarokról is megemlékezik és azt a reményét fejezi ki, fiogy még alkalma nyílik Magyarországot meglátogatni, amire legutóbbi európai útja alatt, különböző körülmények miatt, nem kerülhetett sor. íme maga a levél Tagore jellegzetes kézírásának hű vonásaival: ß \ yw fífa, M , ej >Ur Au. Dtmium.,9 íbu lounL* Í ^riU Url'J 5 vío Í *** fUnt ^ ^tUr,ir fa L> >CkJ {tJéKfo JtwU> **■ r **** u Au i ^ /djrin/9 $rh<UArJ^ Ikbál költeménye Petőfiről A harmadik kézirat Mohamed Hibáitól, Pandsáb legnagyobb költőjétől való. Ikbál 1876-ban Sialkotban születet s az angolok már régóta ismerik. Első yerseskötetét Nicholson Cambridge! professzor —• akinek a fiatal ikbál tanítványa volt — fordította le angolra The Secrec of Self címmel, A kötet Angliában nagy feltűnést keltett és a legkiválóbb kritikusok elragadtatva méltatták az indiai poéta páratlan nagyságát. Nálunk, sajnos, nem igen ismerik műveit, amslyek pedig már csak azért is számot tarthatnának a közelebbi érdeklődésre, mert versei között van magyar vonatkozást is: egy Petőfihez írt vers. Mohamed Ikbál Petőfi Sándor legszebb költeményeit az előbb említett Sirdar Shergil fordításai révén ismerte meg, két évvel ezelőtt. Sirdar Shergil ugyanis Indiába való visszatérése után Petőfi fordításait közzétette a Laboréban megjelenő »East and West« című irodalmi folyóiratban. Ikbál, aki olvasta ezeket a verseket — amint Baktay közli, — felismerte Petőfi halhatatlan géniuszát és remek költeményben fejezte ki a magyar költő iránt érzett hódolatát. Ikbál eredeti kézírásának fecsimiléjét itt adjuk: GanilM s „A:« erőssaknéikölíség legyőzhet ettem erő f44 Mahátma Gandhi nevét, szereplését és jelentőségét, különösen Komain Rolland könyveitek megjelenése óta, nálunk is jól ismerik. 0 India Szent Ference, az erőszaknélküliség prófétája, az eilent-nem-állás passzív forradalmának vezére. India nemezt! szabadságának erőszaknélküli eszközökkel való kivívásán keresztül minden nemzet szabadságáért küzd, hirdetve — s ki tudja! — talán előkészítve a népek testvériségét, a világbékét. Az angolok pár év előtt súlyos börtönbüntetésre, ítélték. Börtönéből 7.924 elején szabadult ki. Nem sokkal kiszabadulása után Baktay Ervin levelet intézett hozzá, amelyet Gandhi lapjában, a. Young Indiá-bma közzétett A voice from Hungary címmel. Erre a levélre azlán válaszképpen a következőket írta Baktaynak, persze angol nyelven: Kedves Barátom, február 8-áu kelt levelével valóban nagy örömet szerzett nekem. Ürömmel tölt el a gondolat, hogy hazámban végzett alázatos munkám meg- órtésro és bccsülcsrc talált Európában is és móg inkább örülök annak, ha olyan népeknél történik ez, amelyek — mint az enyém is — ismerik az elnyomatás szenvedéseit. Jóllehet tevékenységem csupán Indiára szorítkozik, »»apa«» is osztom az On hitét, hogy az Indiában alkalmazott eszközök, melyeknek alapköve az erőszaknélküliség, halkbál verse Petőfiről Ez a vers, amely a hindissztáni mohamedán költők klasszikus nyelvén, perzsául íródott, oly gazdag szimbolikus költői kifejezésekben, hogy szinte csak alapos kommentárokkal lehetne egészen megértetni. Nyers prózafordítása magyarul körülbelül így hangzik: Petőfihez, a magyar költőhöz, aki fiatalon, a hazájáért vívott harcban halt meg s akinek holttestét nem találták meg; földi porhüvelyének nem maradt emléke. A rózsaaráról daloltál röpke pillanatra itt e kertben; Volt szív, amelyben bánatot fakasztottál és volt olyan is, amelyben kioltottad a szenvedés füzét. A tulipánt szived vérével festetted még pirosabbra És hajnalsóhajaid érintésére föltárultak a bimbók. Eltűntél dalodban; szavaidból épült fel síremléked És nem tértél vissza a porba, hiszen nem a porból [lettél Baktay a fordítás után megjegyzi, hogy a »lózsa-ara« régi perzsa költők kifejezése, amely az »örök szépséget« jelenti. A »kert«, a földnek költői sinonima ja, a »tulipán« a hazaszeretet jelképe, míg a »bimbók - alatt Petőfi honfitársainak szíve értendő, amelyben a költő sza vai gyújtották ki a hazaszeretet lángját. Végül az utolsó szakasz — Petőfi eltűnésére vonatkozik. # Azt hisszük: Gandhi, Tagore és Ikbál kéziratai nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag könyvtárának válnak díszére, hanem olyan erkölcsi értéket is képviselnek, amely méltán tartnat számot a művelt magyarság megbecsülésére, sőt a külföld érdeklődésére is.
