Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

12 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 december 25 Imdla vezeiőfésHB&i üzennek Magyarországnak Gandhi levele az erőszaknélkülíségről — Rabindranath Tagore szeretne Magyarországra Jönni — Ikbál perzsa^siyelvű költeménye Petőfihez (Saját tudósítónktól.) Ázsiából, messze Indiákról, üzenetet kapott Magyarország. Az emberiség ősi bölcsője, az elfelejtett szülőföld, biztató üzenetet küld •Európába szakadt fiainak prófétalelkű és prófétahitű -(nagy szellemek szavával. Gandhi, Tagore, Ikbál — a forradalom előestéjén álló modern India iriumvirjei — szálának hozzánk, súlyos megpróbáltatásokkal küzdő, kicsi, elhagyott nemzethez. Szerencsésebb körülmények között, más helyzetben is fölfigyelnénk szavukra. De most, ami­kor a trianoni béke terhei nehezednek ránk s az európai nemzetek részéről a megértés és jóindulat jeleivel csak elvétve találkozunk, kétszerte erősebb visszhangot kelt a magyar lelkekben a távol Kelétről reánk sugárzó rokonérzés megnyilatkozása. A turáni álmok délibábjához nem sok remény­séget füzünk. Gyakorlati értéke vajmi kevés ennek az ázsiai rokonságot kereső romantikus mozgalom­nak, amely alig több múló divatnál. Emlékezzünk csak a hetvenes évek török-magyar bará.lkozáeának hamar szstí őszi olt illúzióira. Egy díszkard emléke, _ ez mind, ami megmaradt belőle. Nem becsüljük llát túl India vczetőférfiaiinak felénk forduló, magán­jellegű érdeklődését sem. Ám azért szívesen ‘és örömmel vészük tudomásul, elszigetelt árvaságunk­ban s egy kicsit a csodát várók jóleső bitével vi­gyázzuk. Valahogy úgy, ahogy egykor. Selkirk matróz nézte magányos szigete ormáról az éjszakai tenger sötétjében kígyóié, messzi lángokat: talán hajó világit ott s talán erre tart , . . Gandhi és Tagore magyar vonatkozású levelet, valamint Ikbál Petőfiről Írott versét — amelyeket alább hü másolatban közlünk — a. Nemzeti Múzeum kéziratgyiijteményc őrzi. Nemrégiben került oda Bahtay Ervin, az ismerthévü műfordító közvetítésé­vel. Mind a három eredeti kézirat a Magyar Biblio­fil Szemle januári számában jelenik meg Baktay méltató cikkének keretében. A Szemle új szerkesztő­jének, Sikabonyi Antalnak szívességéből a Pesti Napló már most hozzájutott az érdekes és értékes anyaghoz s a nevezetes írásokat így a mi nyilvános­ságunk révén ismeri meg először a magyar olvasó- közönség. söhló körülmények közt, általánosan alkalmazha­tók. És ha mi erőszaknélküli eszközökkel kivív­juk igazi értelemben vett szabadságunkat, ez bi­zonyító erővel fog hatni s a világ könnyebben hi­heti majd el, hogy az erőszaknélküliség az élet minden útján legyőzhetetlen erő. Őszinte Ilivé: (Fakszimilében Gandhi aláírása!) Az erőszaknélküliség gondolata, amelynek Gandhi és Tagore már régóta fanatikus pro­pagálója, az utóbbi időben Európában is.erős visszhangot keltett. Csak természetes, hogy mi magyarok, akik az elnyomatást, az igazságta­lan gyűlölködés átkát épúgy érezzük, mint Gandhi népe, nem hallgathatjuk közönyösen »korunk legnagyobb emberének« felénk csen­dülő szózatát. Tagore reméli, Stogy még ellátogathat Magyarországra A másik kézirat Rabindranath Tagorenalt, India világhírű költőjének és bölcsének Sirdar Shergilhcz intézett, saját kézíráséi levele. Sir­dar Umrausingh Shcrgil éveket töltött Buda­pesten s itt megtanult magyarul is. Ü küldte cl Baktaynak a negyedrét ívű, kék papírra írt, angolnyelvű levelet, amely ránk nézve azért bír különös beccsel, mórt benne Tagore a magyarokról is megemlékezik és azt a remé­nyét fejezi ki, fiogy még alkalma nyílik Ma­gyarországot meglátogatni, amire legutóbbi európai útja alatt, különböző körülmények miatt, nem kerülhetett sor. íme maga a levél Tagore jellegzetes kézírásának hű vonásaival: ß \ yw fífa, M , ej >Ur Au. Dtmium.,9 íbu lounL* Í ^riU Url'J 5 vío Í *** fUnt ^ ^tUr,ir fa L> >CkJ {tJéKfo JtwU> **■ r **** u Au i ^ /djrin/9 $rh<UArJ^ Ikbál költeménye Petőfiről A harmadik kézirat Mohamed Hibáitól, Pandsáb legnagyobb költőjétől való. Ikbál 1876-ban Sialkotban születet s az angolok már régóta ismerik. Első yerseskötetét Nicholson Cambridge! professzor —• akinek a fiatal ikbál tanítványa volt — fordította le angolra The Secrec of Self címmel, A kötet Angliában nagy feltűnést keltett és a legkiválóbb kritikusok elragadtatva méltatták az indiai poéta párat­lan nagyságát. Nálunk, sajnos, nem igen isme­rik műveit, amslyek pedig már csak azért is számot tarthatnának a közelebbi érdeklődésre, mert versei között van magyar vonatkozást is: egy Petőfihez írt vers. Mohamed Ikbál Petőfi Sándor legszebb költeményeit az előbb említett Sirdar Shergil fordításai révén ismerte meg, két évvel ezelőtt. Sirdar Shergil ugyanis In­diába való visszatérése után Petőfi fordításait közzétette a Laboréban megjelenő »East and West« című irodalmi folyóiratban. Ikbál, aki olvasta ezeket a verseket — amint Baktay közli, — felismerte Petőfi halhatatlan géniuszát és remek költeményben fejezte ki a magyar költő iránt érzett hódolatát. Ikbál eredeti kéz­írásának fecsimiléjét itt adjuk: GanilM s „A:« erőssaknéikölíség legyőzhet ettem erő f44 Mahátma Gandhi nevét, szereplését és je­lentőségét, különösen Komain Rolland köny­veitek megjelenése óta, nálunk is jól ismerik. 0 India Szent Ference, az erőszaknélküliség prófétája, az eilent-nem-állás passzív forradal­mának vezére. India nemezt! szabadságának erőszaknélküli eszközökkel való kivívásán ke­resztül minden nemzet szabadságáért küzd, hirdetve — s ki tudja! — talán előkészítve a népek testvériségét, a világbékét. Az angolok pár év előtt súlyos börtönbüntetésre, ítélték. Börtönéből 7.924 elején szabadult ki. Nem sok­kal kiszabadulása után Baktay Ervin levelet intézett hozzá, amelyet Gandhi lapjában, a. Young Indiá-bma közzétett A voice from Hun­gary címmel. Erre a levélre azlán válaszkép­pen a következőket írta Baktaynak, persze an­gol nyelven: Kedves Barátom, február 8-áu kelt levelével valóban nagy örö­met szerzett nekem. Ürömmel tölt el a gondolat, hogy hazámban végzett alázatos munkám meg- órtésro és bccsülcsrc talált Európában is és móg inkább örülök annak, ha olyan népeknél történik ez, amelyek — mint az enyém is — ismerik az el­nyomatás szenvedéseit. Jóllehet tevékenységem csupán Indiára szorítkozik, »»apa«» is osztom az On hitét, hogy az Indiában alkalmazott eszközök, melyeknek alapköve az erőszaknélküliség, ha­lkbál verse Petőfiről Ez a vers, amely a hindissztáni mohamedán költők klasszikus nyelvén, perzsául íródott, oly gazdag szimbolikus költői kifejezésekben, hogy szinte csak alapos kommentárokkal lehetne egészen megértetni. Nyers prózafordítása ma­gyarul körülbelül így hangzik: Petőfihez, a magyar költőhöz, aki fiatalon, a hazájáért vívott harcban halt meg s aki­nek holttestét nem találták meg; földi por­hüvelyének nem maradt emléke. A rózsaaráról daloltál röpke pillanatra itt e kertben; Volt szív, amelyben bánatot fakasztottál és volt olyan is, amelyben kioltottad a szenvedés füzét. A tulipánt szived vérével festetted még pirosabbra És hajnalsóhajaid érintésére föltárultak a bimbók. Eltűntél dalodban; szavaidból épült fel síremléked És nem tértél vissza a porba, hiszen nem a porból [lettél Baktay a fordítás után megjegyzi, hogy a »lózsa-ara« régi perzsa költők kifejezése, amely az »örök szépséget« jelenti. A »kert«, a földnek költői sinonima ja, a »tulipán« a hazaszeretet jel­képe, míg a »bimbók - alatt Petőfi honfitársainak szíve értendő, amelyben a költő sza vai gyújtot­ták ki a hazaszeretet lángját. Végül az utolsó szakasz — Petőfi eltűnésére vonatkozik. # Azt hisszük: Gandhi, Tagore és Ikbál kéz­iratai nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum gaz­dag könyvtárának válnak díszére, hanem olyan erkölcsi értéket is képviselnek, amely méltán tartnat számot a művelt magyarság megbecsülé­sére, sőt a külföld érdeklődésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents