Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

[EP Január 21~én egy a magyar társadalom, előtt Qerczeg 'férette mondja az emZékbessédet — Tbethten. htoán gróf miniszterelnök szól a potítifka nevében. — Q hazai élei minden rétege részt vesz az ünnepen — „O Hl,ép"•’tőt indult ki az emlékezés megtartásának gondolata — .4 i\ÉP tudósítójától — Vagy másfél hónapja történt, hogy e sorok írója Herezeg Ferencnél járt — mi nyilatkoztattuk meg először szenzá­ciósan szép Petőfi-darabjára — s akkor elibe terjesztettük a következőket. A Petőfi centénnariuni, amelynek kifelé ugy van igazán megfelelő értelme, ha az egész ország együttesen is kifejezi meg­hódolását a költő szellemének, a cen- tennárium — mondottuk — ezidáig nem szándékozik túllépni a közélet egyes, külön-külön vett tényezőinek, a tudományos és irodalmi társaságok, városok, vármegyék, egyházak, katona­ság, politika, munkásság és diákság ünnepén és mindeddig egyetlen olyan tervről sem hallott a közvélemény, amely az egész, osztatlan magyar társadalmat egységes hálaadásra próbálta volna össze­gyűltem. A mesternek nyomban az volt a felfogása, hogy ennek a magyar népet összesítő ünneplésnek Csakugyan nem szabad elmaradnia, 6 maga is lel­kesedéssel fogadja az eszmét és kéré­sünkre felajánlotta készségét az or­szágos ünnep gyakorlati lebonyolítá­sára. Adva volt tehát a kiindulás és egy­ben a. — megoldás. Világos, hogy az irodalom fdmagasztaltatásának ezen a napján a poéta tulajdonképpeni, közvet­len méltatására ‘egyedül Herczeg Ferenc illetékes s ezt a «kötelességet» Petőfi vezéri tisztjének mai hordozója vál­lalta is. Hamarosan megalakult az előkészítő bizottság, amely az ünnep megrendezé­séről véglegesen dönteni volt hivatott s egyben meg kellett határozia a kere­teket és a programmot. A bizottság tanácskozásain részt vettek: Pro- hászka Ottokár, Raffay Sándor és Ravasz László püspökök. Bénát István, az Országos Kálvin-Szövetség, Zsem- bery István, az Országos Katholikus Szövetség s Kaas Albert báró, az Or­szágos Evangélikus-Luther Szövetség elnöke, illetve igazgatója, továbbá Herczeg Ferenc és Pékár Gyula. Ez a bizottság később a politika, a honvéd­ség, a munkások és a diákok képviselői­vel bővült és elnökévé egyhangúan Szcitovszky Béla nemzetgyűlési el­nököt kérte fel, mint aki a nemzet átfogó egy­ségének méltó kifejezője; Kimondották azután, hogy (a ma­gyar társadalmi országos Petőfi ünnepei időpontjául legalkalmasabbnak január 21-ike, vasárnap látszik, mórt erre a napra régebbről ter­vezett egyéb emlékünnep nincs ki­tűzve. A bizottság ^határozta, hogy az emlékezést az Országház kupolacsarcekában rendezik meg, amelyet a házelnökség teljes készséggel ajánlott fel. Részt fog­nak venni az országos hódolóiban a legmagasabb állami és közéleti méltósá­gok, a nemzetgyűlés., a kormány, a tudo­mány, művészet és irodalom, a honvéd­ség, a főtáros és a vármegyék, az agrár­áé. szövetkezett világ, a munkást ág, az egyházak, a közgazdaság, a társadalmi egyesületek, nemzeti irányú szervezetek., az összes egyetemek és főiskolák — szóval mindenki, aki ebben az országban há­lával tartozik Petőfinek s akit egyéb alkalom együttes tiszteletadásra eddig nem hivott meg. A rendezőbizottság elnöki tanács gya­nánt mindvégig az előkészítés élén marad s a meghívók már a legközelebbi napokban el fognak jutni az illetéke­sekhez. Természetes, hogy alegnagyohb nyilvánossággal fog lefolyni az ünnep, már amennyire a parlament kupola­csarnokának méretei azt megengedik. Éppen azért, mivel számolni kell a kupolacsarnok, illetve a felsűlópcsó­terrasz korlátozott befogadó kezes­ségével, az egyes testületek és szerve­zetek csupán meghatározott számú képviselettel lehetnek jelen. A Nép munkatársának módjában van, hogy a nagyszerű ünnepség pro­gramul jónak vázlatát is közölhesse. Mindenekelőtt azt emlitjük meg, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök közreműködését a tárgyalások folya­mán a legnagyobb készséggel ajánlotta fel. A műsor eszerint a kö vetkezőké p- pen alakul : 7a/-e ua^y fzl&k&z&t? Ha faji kérdést akarunk elemezni, elsősorban tisztázni kell magát a fogal­mat : mi is hát maga az emberi faj ? Emberi faj, vagy röviden faj alatt értjük az általános emberi típuson belül, a különböző klimatikus viszo­nyok, életmódok, szokások, érzelmi közösségek értelmi fejlődés foka stb. folytán kialakult ama testi, lelki és szellemi jellegzetességeket^ mik együt­tesen alkalmasak egy bizonyos ember- csoportot a többi, ezen jellegzetes vonásokkal nem bíró emberektől féíre- ismerhetetlenül elkülöníteni. Az ember kettős állagú lény : lelki és testi tényezőből áll ; a lélek a gondolat által, a gondolat pedig a beszédben nyer kifejezést; a nyelvek szerinti osztályo­zása tehát nemcsak jogos, de sz.ükséges is, ha az embert (a fogalmi embert) akarjuk ismerni. Nyelvek szerint há­rom főcsoportot különbözettünk meg az emberiségnél és pedig : egytagú szó- alkattal beszélők (pl. kínai); két vagy több szótaggal kifejezők (pl. hindu­perzsa, görög-latin, germán nyelv csa­ládok) s végül a háromtagos gyöksza­vakkal beszélők (sémi nyelvcsalád); nyelv- szerint tehát a zsidó faj ha táró-, zottan külön typust alkot. Testi válto­zat szerint ismét három főcsoportot kü­lönböztetünk meg : japhetidák (Irán- Turán), chámiták (néger fajok) és végül sémiták (ekáldeaiak, zsidók, siriaiak, arabok, abissinek stb.) csoportját. Bizonyos az, hogy az évszázadokon át lefolyt háborúk, népvándorlások, összeházasodások stb. miatt ma már élesen elválasztott faji típusokról nem beszélhetünk, a régi, éles határok egyik fajtól a másikba át olvadnak, azonban a jellegzetes csoport, illetve faji jelleg ma is megvan mindenütt, aki látott egy kaukázusi vagy mongol típust, aki lá­tott egy arab vagy sémi tipust, vagy egy négert, lehetetlen, hogy azt össze­keverje, tehát — jellegzetes! Ha a fajokon belül — keveredés folytán — némi átmeneti alak előjön is, azt helye­sen csakis az illető fajhoz tartozó válto­zatnak (variánsnak) lehet és kell is jelölni. Aki csak némileg is foglalkozott n természetrajzzal, az csakis igy Ítél­het. : aki az agarat nézi, aztán a borz- ebet és e kettőt Ic-irja, bizony ordas hibát követ el, ha a láb alkatára (egy jelre) való tekintettel ugy it él, hogy itt két külön fajról van szó s nem egy fajnak pusztán két variációja a két állat. Akiknek érdekük a zsidó fajiságot letagadni, szeretik Renánt («a Zsidó faj es a zsidó vallás») idézni, ki a görög- római kor utáni időről ugy nyilat­kozik, hogy «ettől az időtői kezdve a zsidóság szó már nem vehető ethno­grafiai értelemben ...» Szeretik fel­hozni, hogy a tiszta sémita faj alig található, az már keveredés és mint sefardim alfaju, mint askenazim alfaju stb. töredékek vannak, nagy átlagban pedig a népekbe vannak beleolvadva. Valamennyi állítás — akár tenden­ciózus, akár felületességből van az — de helytelen : a sefardim zsidó alfaj a tiszta sémi zsidó és a sémi fajú arab keveréke, az askenazim zsidó alfa j már kisfé távolabbi keverék (sémi zsidó és chamitft néger), azonban a zsidó faji ti pás mindkettőnél felismerhető any-1 nyira, hogy az eredeti fajon belül, annak csak variánsa ; az előbbi sima hajú, de a sémi vonások — kis barnás árnyalatú bőrszín mellett — pontosan megvannak, utóbbi faj kondor, gyapjas hajú, erősen kifejezett alsó ajakkal, erősen barna bőr színezett«], azonban a sémi jelleg határozottan meg van itt is. Mint fenntebb emliténk, a fajok ki­alakulásánál a szokás, az életmód, a közös érdekben élés bizonyos átalakító hatást gyakorolnak; — no hát e két ió zsidótipus is, a zsidó vallás, az ebből folyó közös életmód, a közös érdek folytán évszázadokon át annyira egy­öntetűvé vált újra, hogy ha a kiválás­kor erősebben kifejezett változat lehe­tett is, ma már ezen variánsok is mind jobban és jobban visszafejlődnek az eredeti egységes zsidó típusba. A NÉP 1922. évi julius 30-iki számában olvas­tam egy rövid, de értékes cikket, mi dr. Sugár tanár könyvéből idézi a zsidó fajból eredeti Gaus berlini tanár kijelentését «a keveredés nem használ, mivel még a századik generációban is csak oly zsidók maradunk, amilyenek azelőtt 3000 évvel voltunk, mert fa­junk jellegző szagát nem veszítjük el». Ez is bizonyítja a faj egységét! egy a faji külső jelleg, egy az ősi nyelv, egy az írás, egy a vallás, egy a faji szag; és közismert dolog, hogy a vérkevere­déstől mennyire óvakodnak, hogy a faj tisztán átszármazzék az utódokra: az — bár ritkán előfordul, hogy zsidó- fajú nő rnásfaju férfihez megy nőül, de már zsidófaiu férfi ide gén falu nőt nem vész hőül: Nem lesz érdektelen egy pár nagy gondolkodónak e tárgybam nézetét megismerni: Kant szerint — (az erős kitételeket elhagyom) — «... de nem lrevésbbé kü­lönös egy nemzetet elgondolni, mi csupa kereskedőkből áll...» Fichte a francia forradalom igazi okait elemezve, 1793-ban, Zürichben irt, e tárgyú müvében igy ir: «... Európa majd minden országaiba egy hatalmas, ellenséges állam fészkeli be — ez a zsidóság, ezen állam az fisszes^emberi nem iránti gyűlöleten ilapszik, ezen épül fel...» Behopenhauer szerint «nagyon felük- es és tévés nézet a szidókat csupán val­lási felekezetnek tekinteni... egyene­sen a mások félrevezetésére számított ifejezés ez, melyet éppen nem volna izabad megengedni, inkább a zsidó lemzet az igazi.. .» A fajiságot a jelen idő tényei is iga- olják : ismeretes dolog, hogy a háború­ién, a hadifogságban a zsidók Szibériá­in a magyaloktól, de más fajoktól is (lkülönitve, külön barakokban éltek, lemzetiségüket zsidónak vallották, ezt övetelték és hangsúlyozták. A zsidóság állandó és céltudatos uunkája eredménye, hogy a faj, a .emzetisóg a béke szerződésben is ki­fejezésre jutott és a «nemzetiségi ki- ibbség» cimén mindenütt elismer­tetett. Ismeretes dolog az is és ezt no felejfc- ük el soha se magyarok, hogy az el- izakitott területen élő, pár nappal slőbb szittya magyart mímelő zsidó- lágnak, pár szórványos egyes kivételé- ■el talán, eszeágában sem volt zsidó ■állású magyar nemzetiségűnek val­lani magát, hanem következetesen hangsúlyozta zsidó nemzetiségét, azaz iáját. — Volenti non fit injuria í Belátható ezekből, hogy a zsidóság nyelvileg, fajilag, sőt inég vallásilag 1B ;árt tömböt alkot szétszóratásában is. 'ény az, hogy egységes kormányzatuk van az alliánszban, tény, hogy egy­séges gazdasági szervezetet bírnak a Jointban. Schopenhauer zseniális meglátásával rámutatott, hogy a «zsidó felckezet» cimü ravaszkodás «a mások félreveze­tésére számított kifejezés». Igen! a «kulturnép» — «a humanizmus» — «a jogrend» — «a müveit nyugat» — *a felvilágosodottság» vagy ezzel ellentét­ben «reakciós» — «maradi* — «kleriká­lis» stb ravaszkodások a népek hiszé­kenységére, félrevezetésére irányuliiak, legyenek e népek buddhisták, mozlimok vagy keresztények, ezek mindig az ide­gen faj részére maszlagnak vasnak - dobva. Az is biztos, hogy ennek 8 ra­vaszkodásnak már nincs semmi ha­tása, ez már — hál‘ Istennek, a múlté ! a természeti erők erejével, de követ­kezetességével is, magára eszmél az eddig félrevezetett világ: a nemzeti öntudat elemi erővel követeli minde­nütt a saját faj érvényesülését, az ide­gen faj jogtalan térhódításából való visszaszorítását; a szemünk előtt zajlott le, robbant ki a török, majd rögtón utána az olasz nemzet öntudatos fel­lépése, igy van ez nálunk, igy a néme­teknél «a nemzeti vád- és dac-szövet­ség» révén; szép reményre jogositólag indul e mozgalom az angoloknál is; nem kell nagy prófécia hozzá, hogy & teljesen sziriai igában sínylődő francia nép is magához fog térni; — de jegyez­zük meg, egyben legyünk is büszkék rá, hogy mi, turáni népek, a magyar és a török, vetettük be ezt a népek rene­szánszát ! A tények vasköveik ezetességü logi­kájával rámutattunk, hogy a zsidósás; kérdésében csupán faji kérdés szerepel­het és semmi köze a vallásnak — e kér­déshez más beállítás csak ravaszkodás, mi egy ideig — mig át nem látnak rajta — sikerül, de előbb-utóbb hitelét veszti; e cél szolgálatába állott a «proletár» kérdés kiélezése is, ugy egyik, mint másik ravaszkodás már csak a múlté ! A «tudomány szabadsága» szent ne­vében most egy uj kisded jelszó van maszlagul dobva, ez a «numerus clau­sus» — mig az 5%-nyi sziriai faj 50— 60%-ban foglalhatta el a benszülött faj elől az iskola padjait, addig «jogrend» volt a neve ; most, hogy a számarány szerint jogos és egyedül jogos 5% van fenntartva, az «elnyomás», a «numerus clausus» jelsző járja. Ezen feltétlen jogos és fajvédelmi szempontból szükséges intézkedésre ajánlom, hogy az elnyomás színezeté­vel hangzó numerus clausus kifejezést a valódiságnak megfelelő «numerus justnsft — azaz «jogos szám» nevével jelöljük a jövőben. d.—d. Utólagos honoráriummal háreiBÜjet lü«. Tétit Nemtnyl, Nefclejts-utca 13M II, emelet la, i

Next

/
Thumbnails
Contents