Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
[EP Január 21~én egy a magyar társadalom, előtt Qerczeg 'férette mondja az emZékbessédet — Tbethten. htoán gróf miniszterelnök szól a potítifka nevében. — Q hazai élei minden rétege részt vesz az ünnepen — „O Hl,ép"•’tőt indult ki az emlékezés megtartásának gondolata — .4 i\ÉP tudósítójától — Vagy másfél hónapja történt, hogy e sorok írója Herezeg Ferencnél járt — mi nyilatkoztattuk meg először szenzációsan szép Petőfi-darabjára — s akkor elibe terjesztettük a következőket. A Petőfi centénnariuni, amelynek kifelé ugy van igazán megfelelő értelme, ha az egész ország együttesen is kifejezi meghódolását a költő szellemének, a cen- tennárium — mondottuk — ezidáig nem szándékozik túllépni a közélet egyes, külön-külön vett tényezőinek, a tudományos és irodalmi társaságok, városok, vármegyék, egyházak, katonaság, politika, munkásság és diákság ünnepén és mindeddig egyetlen olyan tervről sem hallott a közvélemény, amely az egész, osztatlan magyar társadalmat egységes hálaadásra próbálta volna összegyűltem. A mesternek nyomban az volt a felfogása, hogy ennek a magyar népet összesítő ünneplésnek Csakugyan nem szabad elmaradnia, 6 maga is lelkesedéssel fogadja az eszmét és kérésünkre felajánlotta készségét az országos ünnep gyakorlati lebonyolítására. Adva volt tehát a kiindulás és egyben a. — megoldás. Világos, hogy az irodalom fdmagasztaltatásának ezen a napján a poéta tulajdonképpeni, közvetlen méltatására ‘egyedül Herczeg Ferenc illetékes s ezt a «kötelességet» Petőfi vezéri tisztjének mai hordozója vállalta is. Hamarosan megalakult az előkészítő bizottság, amely az ünnep megrendezéséről véglegesen dönteni volt hivatott s egyben meg kellett határozia a kereteket és a programmot. A bizottság tanácskozásain részt vettek: Pro- hászka Ottokár, Raffay Sándor és Ravasz László püspökök. Bénát István, az Országos Kálvin-Szövetség, Zsem- bery István, az Országos Katholikus Szövetség s Kaas Albert báró, az Országos Evangélikus-Luther Szövetség elnöke, illetve igazgatója, továbbá Herczeg Ferenc és Pékár Gyula. Ez a bizottság később a politika, a honvédség, a munkások és a diákok képviselőivel bővült és elnökévé egyhangúan Szcitovszky Béla nemzetgyűlési elnököt kérte fel, mint aki a nemzet átfogó egységének méltó kifejezője; Kimondották azután, hogy (a magyar társadalmi országos Petőfi ünnepei időpontjául legalkalmasabbnak január 21-ike, vasárnap látszik, mórt erre a napra régebbről tervezett egyéb emlékünnep nincs kitűzve. A bizottság ^határozta, hogy az emlékezést az Országház kupolacsarcekában rendezik meg, amelyet a házelnökség teljes készséggel ajánlott fel. Részt fognak venni az országos hódolóiban a legmagasabb állami és közéleti méltóságok, a nemzetgyűlés., a kormány, a tudomány, művészet és irodalom, a honvédség, a főtáros és a vármegyék, az agráráé. szövetkezett világ, a munkást ág, az egyházak, a közgazdaság, a társadalmi egyesületek, nemzeti irányú szervezetek., az összes egyetemek és főiskolák — szóval mindenki, aki ebben az országban hálával tartozik Petőfinek s akit egyéb alkalom együttes tiszteletadásra eddig nem hivott meg. A rendezőbizottság elnöki tanács gyanánt mindvégig az előkészítés élén marad s a meghívók már a legközelebbi napokban el fognak jutni az illetékesekhez. Természetes, hogy alegnagyohb nyilvánossággal fog lefolyni az ünnep, már amennyire a parlament kupolacsarnokának méretei azt megengedik. Éppen azért, mivel számolni kell a kupolacsarnok, illetve a felsűlópcsóterrasz korlátozott befogadó kezességével, az egyes testületek és szervezetek csupán meghatározott számú képviselettel lehetnek jelen. A Nép munkatársának módjában van, hogy a nagyszerű ünnepség programul jónak vázlatát is közölhesse. Mindenekelőtt azt emlitjük meg, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök közreműködését a tárgyalások folyamán a legnagyobb készséggel ajánlotta fel. A műsor eszerint a kö vetkezőké p- pen alakul : 7a/-e ua^y fzl&k&z&t? Ha faji kérdést akarunk elemezni, elsősorban tisztázni kell magát a fogalmat : mi is hát maga az emberi faj ? Emberi faj, vagy röviden faj alatt értjük az általános emberi típuson belül, a különböző klimatikus viszonyok, életmódok, szokások, érzelmi közösségek értelmi fejlődés foka stb. folytán kialakult ama testi, lelki és szellemi jellegzetességeket^ mik együttesen alkalmasak egy bizonyos ember- csoportot a többi, ezen jellegzetes vonásokkal nem bíró emberektől féíre- ismerhetetlenül elkülöníteni. Az ember kettős állagú lény : lelki és testi tényezőből áll ; a lélek a gondolat által, a gondolat pedig a beszédben nyer kifejezést; a nyelvek szerinti osztályozása tehát nemcsak jogos, de sz.ükséges is, ha az embert (a fogalmi embert) akarjuk ismerni. Nyelvek szerint három főcsoportot különbözettünk meg az emberiségnél és pedig : egytagú szó- alkattal beszélők (pl. kínai); két vagy több szótaggal kifejezők (pl. hinduperzsa, görög-latin, germán nyelv családok) s végül a háromtagos gyökszavakkal beszélők (sémi nyelvcsalád); nyelv- szerint tehát a zsidó faj ha táró-, zottan külön typust alkot. Testi változat szerint ismét három főcsoportot különböztetünk meg : japhetidák (Irán- Turán), chámiták (néger fajok) és végül sémiták (ekáldeaiak, zsidók, siriaiak, arabok, abissinek stb.) csoportját. Bizonyos az, hogy az évszázadokon át lefolyt háborúk, népvándorlások, összeházasodások stb. miatt ma már élesen elválasztott faji típusokról nem beszélhetünk, a régi, éles határok egyik fajtól a másikba át olvadnak, azonban a jellegzetes csoport, illetve faji jelleg ma is megvan mindenütt, aki látott egy kaukázusi vagy mongol típust, aki látott egy arab vagy sémi tipust, vagy egy négert, lehetetlen, hogy azt összekeverje, tehát — jellegzetes! Ha a fajokon belül — keveredés folytán — némi átmeneti alak előjön is, azt helyesen csakis az illető fajhoz tartozó változatnak (variánsnak) lehet és kell is jelölni. Aki csak némileg is foglalkozott n természetrajzzal, az csakis igy Ítélhet. : aki az agarat nézi, aztán a borz- ebet és e kettőt Ic-irja, bizony ordas hibát követ el, ha a láb alkatára (egy jelre) való tekintettel ugy it él, hogy itt két külön fajról van szó s nem egy fajnak pusztán két variációja a két állat. Akiknek érdekük a zsidó fajiságot letagadni, szeretik Renánt («a Zsidó faj es a zsidó vallás») idézni, ki a görög- római kor utáni időről ugy nyilatkozik, hogy «ettől az időtői kezdve a zsidóság szó már nem vehető ethnografiai értelemben ...» Szeretik felhozni, hogy a tiszta sémita faj alig található, az már keveredés és mint sefardim alfaju, mint askenazim alfaju stb. töredékek vannak, nagy átlagban pedig a népekbe vannak beleolvadva. Valamennyi állítás — akár tendenciózus, akár felületességből van az — de helytelen : a sefardim zsidó alfaj a tiszta sémi zsidó és a sémi fajú arab keveréke, az askenazim zsidó alfa j már kisfé távolabbi keverék (sémi zsidó és chamitft néger), azonban a zsidó faji ti pás mindkettőnél felismerhető any-1 nyira, hogy az eredeti fajon belül, annak csak variánsa ; az előbbi sima hajú, de a sémi vonások — kis barnás árnyalatú bőrszín mellett — pontosan megvannak, utóbbi faj kondor, gyapjas hajú, erősen kifejezett alsó ajakkal, erősen barna bőr színezett«], azonban a sémi jelleg határozottan meg van itt is. Mint fenntebb emliténk, a fajok kialakulásánál a szokás, az életmód, a közös érdekben élés bizonyos átalakító hatást gyakorolnak; — no hát e két ió zsidótipus is, a zsidó vallás, az ebből folyó közös életmód, a közös érdek folytán évszázadokon át annyira egyöntetűvé vált újra, hogy ha a kiváláskor erősebben kifejezett változat lehetett is, ma már ezen variánsok is mind jobban és jobban visszafejlődnek az eredeti egységes zsidó típusba. A NÉP 1922. évi julius 30-iki számában olvastam egy rövid, de értékes cikket, mi dr. Sugár tanár könyvéből idézi a zsidó fajból eredeti Gaus berlini tanár kijelentését «a keveredés nem használ, mivel még a századik generációban is csak oly zsidók maradunk, amilyenek azelőtt 3000 évvel voltunk, mert fajunk jellegző szagát nem veszítjük el». Ez is bizonyítja a faj egységét! egy a faji külső jelleg, egy az ősi nyelv, egy az írás, egy a vallás, egy a faji szag; és közismert dolog, hogy a vérkeveredéstől mennyire óvakodnak, hogy a faj tisztán átszármazzék az utódokra: az — bár ritkán előfordul, hogy zsidó- fajú nő rnásfaju férfihez megy nőül, de már zsidófaiu férfi ide gén falu nőt nem vész hőül: Nem lesz érdektelen egy pár nagy gondolkodónak e tárgybam nézetét megismerni: Kant szerint — (az erős kitételeket elhagyom) — «... de nem lrevésbbé különös egy nemzetet elgondolni, mi csupa kereskedőkből áll...» Fichte a francia forradalom igazi okait elemezve, 1793-ban, Zürichben irt, e tárgyú müvében igy ir: «... Európa majd minden országaiba egy hatalmas, ellenséges állam fészkeli be — ez a zsidóság, ezen állam az fisszes^emberi nem iránti gyűlöleten ilapszik, ezen épül fel...» Behopenhauer szerint «nagyon felük- es és tévés nézet a szidókat csupán vallási felekezetnek tekinteni... egyenesen a mások félrevezetésére számított ifejezés ez, melyet éppen nem volna izabad megengedni, inkább a zsidó lemzet az igazi.. .» A fajiságot a jelen idő tényei is iga- olják : ismeretes dolog, hogy a háborúién, a hadifogságban a zsidók Szibériáin a magyaloktól, de más fajoktól is (lkülönitve, külön barakokban éltek, lemzetiségüket zsidónak vallották, ezt övetelték és hangsúlyozták. A zsidóság állandó és céltudatos uunkája eredménye, hogy a faj, a .emzetisóg a béke szerződésben is kifejezésre jutott és a «nemzetiségi ki- ibbség» cimén mindenütt elismertetett. Ismeretes dolog az is és ezt no felejfc- ük el soha se magyarok, hogy az el- izakitott területen élő, pár nappal slőbb szittya magyart mímelő zsidó- lágnak, pár szórványos egyes kivételé- ■el talán, eszeágában sem volt zsidó ■állású magyar nemzetiségűnek vallani magát, hanem következetesen hangsúlyozta zsidó nemzetiségét, azaz iáját. — Volenti non fit injuria í Belátható ezekből, hogy a zsidóság nyelvileg, fajilag, sőt inég vallásilag 1B ;árt tömböt alkot szétszóratásában is. 'ény az, hogy egységes kormányzatuk van az alliánszban, tény, hogy egységes gazdasági szervezetet bírnak a Jointban. Schopenhauer zseniális meglátásával rámutatott, hogy a «zsidó felckezet» cimü ravaszkodás «a mások félrevezetésére számított kifejezés». Igen! a «kulturnép» — «a humanizmus» — «a jogrend» — «a müveit nyugat» — *a felvilágosodottság» vagy ezzel ellentétben «reakciós» — «maradi* — «klerikális» stb ravaszkodások a népek hiszékenységére, félrevezetésére irányuliiak, legyenek e népek buddhisták, mozlimok vagy keresztények, ezek mindig az idegen faj részére maszlagnak vasnak - dobva. Az is biztos, hogy ennek 8 ravaszkodásnak már nincs semmi hatása, ez már — hál‘ Istennek, a múlté ! a természeti erők erejével, de következetességével is, magára eszmél az eddig félrevezetett világ: a nemzeti öntudat elemi erővel követeli mindenütt a saját faj érvényesülését, az idegen faj jogtalan térhódításából való visszaszorítását; a szemünk előtt zajlott le, robbant ki a török, majd rögtón utána az olasz nemzet öntudatos fellépése, igy van ez nálunk, igy a németeknél «a nemzeti vád- és dac-szövetség» révén; szép reményre jogositólag indul e mozgalom az angoloknál is; nem kell nagy prófécia hozzá, hogy & teljesen sziriai igában sínylődő francia nép is magához fog térni; — de jegyezzük meg, egyben legyünk is büszkék rá, hogy mi, turáni népek, a magyar és a török, vetettük be ezt a népek reneszánszát ! A tények vasköveik ezetességü logikájával rámutattunk, hogy a zsidósás; kérdésében csupán faji kérdés szerepelhet és semmi köze a vallásnak — e kérdéshez más beállítás csak ravaszkodás, mi egy ideig — mig át nem látnak rajta — sikerül, de előbb-utóbb hitelét veszti; e cél szolgálatába állott a «proletár» kérdés kiélezése is, ugy egyik, mint másik ravaszkodás már csak a múlté ! A «tudomány szabadsága» szent nevében most egy uj kisded jelszó van maszlagul dobva, ez a «numerus clausus» — mig az 5%-nyi sziriai faj 50— 60%-ban foglalhatta el a benszülött faj elől az iskola padjait, addig «jogrend» volt a neve ; most, hogy a számarány szerint jogos és egyedül jogos 5% van fenntartva, az «elnyomás», a «numerus clausus» jelsző járja. Ezen feltétlen jogos és fajvédelmi szempontból szükséges intézkedésre ajánlom, hogy az elnyomás színezetével hangzó numerus clausus kifejezést a valódiságnak megfelelő «numerus justnsft — azaz «jogos szám» nevével jelöljük a jövőben. d.—d. Utólagos honoráriummal háreiBÜjet lü«. Tétit Nemtnyl, Nefclejts-utca 13M II, emelet la, i
