Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Az ország hódolata Petőfi, géniusza előtt. Petőfi-ünnep az országház kupolatermében (A Németi Újság tudósítójától.) Impozáns keretek között, a világ egyik legszebb építészeti remekének kupolacsarnokéban ment végbe tegnap délelőtt 11 órakor a hivatalos Magyarország hódoló finn épségé Petőfi géniusza előtt. Az országház hatalmas feljA rója s maga a kupolacsarnok ragyogó villanyfény ben úszott, a lépcsőkön diszruhás rendőrök, alabár- dos koronaőrök, heroldok, huszárok, hajdúk serege állt sorfalat s az aranyeirádás magas páholyokban a magyar társadalom legelőkelőbb hölgyei ültek ün népi ruhában. Az elnöki emelvényen pedig a mai Magyarország közéletének valamennyi előkelősége megjelent, Bésztvett ez ünnepségen Izabella királyi hercegasszony és Albrecht királyi herceg s megje­lent Horfhy Miklós kormányzó Is. Pontban 11 órakor felharsant a máv. gépgyári munkások Aeélhang-dalosköréDck gyönyörűen elő­adott magyar Hiszekegyje. Azután Scitovszkg Béta a nemzetgyűlés elnöke mondotta el megnyitó be$jé- 4ét. Köszöntötte u magyar társadalmat, mely hódolni jött Petőfi szellemének, azután aposztrofálta Petőfi nagyságát, akinek minden szive dobbanása kincse é? drágasága az egész világnak, majd Petőfi magyar­ságát s lángoló honszerelmét, amely a szabad nagy magyar gondolatot táplálja leltünkben. Ezután a magyar kormány nevében Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök helyett, aki a megjelenés­ben akadályozva volt, Rakovszkg Iván belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Pe­tőfi Sándorral, mint a politikai élet szereplő­jével és a közélet férfiával foglalkozott Petőfi forradalmár volt. De akkor a nemzeti forradalmak korszakát éltük, ma a társadalmi forradalmak kor­szakában, amikor a nemzeti érzés szembekerült a tár­sadalmi érzéssel, Petőfi habozás nélkül a nemzeti árrés oldalára állott volna. Az ő nemzetközisége, me­lyet születése és származása példáz legjobban, abból áll, hogy magyarrá akart tenni mindent, ami idegen 4s elfordult volna attól a nemzetköziségtől, amely idegenné akarja tenni azt, ami magyar. Petőfi a sza­badság harcosé, dalnoka és mártírja volt Egy el­nyomott, szenvedő, függetlenségében megcsonkított, Üldözött nemzet tagja. Mi is elnyomott, megcsonki tott, szegény üldözött nemzet tagjai vagyunk s ebben az elhagyatott magyar hazában is azt látjuk, hogy szentségtörő kezek honszerelmünk mécsvilágához is hozzá akarnak nyúlni, hogy eloltsák annak lángját. Kekünk kötelességünk, hogy Petőfi méegvilágát megvédelmezzük minden támadással szemben a az ő példájára nekünk is melléje kell állnunk éa élnünk, halnunk kell érte. Hosszantartó .taps után a magyar királyi honvéd­ség részéről vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok aposztrofálta Petőfit, akt mint magyar honvéd halt meg a hazáért. Herczeg Ferenc emelkedett ««Olásra a a tudomány, irodalom ég sajtó nevében mondott emlékbeszédet. A lángész kötelessé­geiről szólt. Amit Petőfi, ez a huszonöt éves ifjú gon dőlt és érzett, a magyarság ezeréves lelki életének leg­nemesebb és legjellemzőbb lelki megnyilatkozásai közé tartozik. Annyira magyar, hogy gyakran nem is egy ember, hanem a daloló anyaföld hangját halljuk szavaiban. A* ő költészete nem a müveit osztályok szórakozása, hanem ennél mélyebb, szomorúbb va­lami, egy nemzet imádsága, amely a sötétből, a föld. ről a csillagos egqkbe tör. A szerelem és szabadság költője volt. A hitvesi szerelem dalaival ő ajándé­kozta meg az országot, ezért megérdemli, hogy min­den magyar asszony a szivébe zárja emlékét. Elment meghalni a hazáért, ezért megérdemli, hogy min­den magyar férfi roeghódoljon előtte. Demokráciája elválaszthatatlan volt a nemzeti érzéstől. Me gén ekeit 9 a vllágszabarlságot, do küldjenek nekünk olyan világ • polgárokat, aki, mint ő, a Talpramagyart éneklik és meghalnak Magyarország becsületéért és mi meg­koszorúzzuk a világpolgárok zászlóit. Petőfi élete nemzeti éposz. Ismeretlen sírjából lángoszlop tör elő, az életnek egy nagyszerű vulkánja, amely fényt vet a magyar éjszakába, aranylávát önt az országra és n magyar dicsőség tüzővel világítja meg távoli óceá­nok partjait­Szünni nem akaró lelkes taps és éljenzés követte Herczeg beszédét. Ezután Márkus Emília páratlan művészettel szavalta el Petőfinek a ,.Ledőlt szobor“ cimti költeményét, majd Lovász János képviselő mondott lelkes beszédet a gazdák és földművesek képviseletében, mig a munkások nevében Horváth Gergely vasmnnkás, az ifjúság részéről pedig Nagy iTán a MEPHOSZ elnöke köszöntötte Petőfi emlékét. Az ünnepélyes zárpszőt Pékár Gyula, a Petőfi Tár­saság nevében mondotta el, lelkes beszédét a követ­kező szavakkal fejezte be: „Nincs sírja, de talán Isten akarata ez is. A magyarok istene akarja, hogy déltől északig, kelettől nyugatig minden szélzörgette magyar rög a magáénak vallja Petőfit, s végesvégig «er futamnyi földeken az egész magyar hon Petőfi sírja legyen, hogy a vész percében bárhol boruljunk le, minden magyar porszemből Petőfi támadjon fel. Az ünnepség végén a Budai Dalárda énekelte ej a Himnuszt. Kiskunfélegyháza küldöttsége a Petófi-ünnepétyen Kiskunfélegyháza polgársága 50 tagú küldöttséggel vett részt az Országház kupolacsarnokában megtar­tott ünnepélyen. Az ünnepély lezajlása után kül­döttség a Petőfi szoborhoz vonult, ahol Psrszt Kál­mán főgimnáziumi igazgató tartott ünnepi beszédet, amelyben lendületes szavakban emlékezett, meg a város legnagyobb fiáról. Ezután megkoszorúzta Pe, tölti szobrát. A küldöttség aznap tisztelgett a kor­mányzónál, akit fölkért, hogy a március 15-én Kis­kunfélegyházán tartandó Petőfi-ünnepségen vegyen részt. A küldöttség felkereste még Pékár Gyulát és Rákosi Jenőt, akiket szintén felkért a Kiskunfélegy, házán tartandó ünnepélyen való részvételre. 4 keresztény női tábor második Petöfi-ünnepe A keresztény női tábor erzsébetvárosi szervezete nagysikerű Petőfi-emlékünnepélyt rendezett az Aréna-uti iskola tornatermében. Az ünnepélyen Szávay Gyula író, a Petőfi-Társaság főtitkára költői lendületű beszédet mondott, majd a női tábor nevé­ben Hudomel Hilda szólalt fel, azután ifj. Ábrányi Emil begedüjátékát, Somogyi Kálmán és Horváth Margit színművészek művészi szavalatét, Szedmakov Anasztázia és Polányi Magda énekművészek ének számait tapsolta meg a lelkes, nagyszámú kö­zönség. Bécsben is ünnepelték Petőfit Császár Elemér előadása Bécs, január 23. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése A bécsi magyar szövetségben tömörült honfitársaink ma este bét órakor igen sikerült ünnepéllyel vették k részüket a Petőfl-centennáriumbóL Minthogy az ün­nepség vegyes müsoru volt, a magyarokon klviil elő kelő bécsi közönség is jelent meg. Az ünnepség fény­pontja Császár Elemér dr. egyetemi tanár nagyha­tású felolvasása volt „Petőfi költői lángelméje“ ciroen Petőfi élete és költészeté — fejtegette — Valóságos csoda- Pályája mozgalmasságával, kalandosságáve! akár egy regényhősé; kükének kibontakozása köbei> diákból acélos karakterré, szláv családból a magyar ság tipikus képviselőjévé szinte páratlan; költészete, mely alig hat év alatt annyi és oly szép virágot haj tott, som előtte, sem ntána nem ismétlődött meg a világhistóriában. Ez éppen költői lángelméjének ha­tása. Igazi teremtő lángész, aki nj utakat tört, nj területeket hódított a költészet számára: olyan érzé­seket és élményeket énekelt meg, amelyekhez előtti senki sem mert nyúlni, páratlan szeretetreméltógágá val a költészet varázsát öntötte el a legprózaiabhak nak tetsző tárgyakon, s ragyogó, elevenítő és jel­lemző képzeleteivel uj színbe tudta vonni az elkop­tatott indítékokat- Szétrepejsztette a művészt hagyo­mányokat s a régi kánonok helyett újakat teremtett, mert épp oly művészi tudott lenni,' amilyen merész volt, egyszerűségében is nagyszerű, nj és természetes egyszerre. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Delmdr Vilma, a bécsi állami opera koloratnr-énekesnője énekelte el Petőfi „öreg ur"-át Lányi Viktor megze­nésítésében. Rohonezi-Pránger Pál, a Burgtheater magyar tagja a János Vitézből adott elő német nyel­ven szemelvényeket. A közönség lelkes tapsát a ki- válő művész a „Magyar vagyok“ és a „Faluvégén kurta kocsma“ német előadásával hálálta meg. Schmidt Ferenc, a bécsi állami zeneakadémia zon­goratanára, Brahms „Változatok egy magyar nótára“ és Liszt „Tizenegyedik magyar rapszódiáját adta elő. Az ünnepély a bécsi magyar szövetség elnökének, Révy nyugalmazott államtitkárnak lelkes beszédével ért véget, A párisi Petőfi-ünnep A párisi Pctőfl-űnnepség, melyről a Nemzeti Újság már Ismételten beszámolt, huszonhatodikam pénte­ken lesz a világ egyik legelső kultnresarnokában: a Sorbonne amfiteátrumában. Az ünnepséget a Société des gens de Lettres elnöke, Le Coffie ur nyitja meg és ezután mondja el nagy beszédét Pékár Gyula, aki a magyar szellemi világot képviseli az ünnep­ségen. De Monzle szenátor válaszol Pékárnak, azután Tissier képviselő, majd Richepin beszél, a nagy Rostand fia, Maurice Rostand és Jean Serment, az ifjú francia irodalom két büsz­kesége Petőfiről Írott versét olvassa föl. Lucy Delarue asszony- óda az Alföld dalnokához eimü versét Madelalne Roch, a Comédie Francaise nagy művésznője szavalja, majd Paulay Erzsi adja elő magyarul és franclánl az Egy gondolat bánt en­yémet és a Szeptember végén csodálatos strófáit. Pékár Gyula ma délután, Paulay Erzsi holnap dél­után utazik Parisba. Pékár Gyula a szellemi világ egyik első arénájára fog odaállani, hogy Sándor ünnepén méltóan képviselje tőfti nemzetét. Paulay Erzsi hódító egyénisége, mes'művészet», tisztult pátosza valóban nagysz segítője lesz nehéz küldetésében- A művésznő legszebb szerepét játsrza el Páriában, mikor a ma Géniusznak hóditja meg az idegen, nagyon id világot-

Next

/
Thumbnails
Contents