Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

rM Petőfi Társaság vasárnap befejezte a PeíoV centennárium ünnepségeit. Befejezte egy méta* akkorádat, egy közepes műsorú díszközgyűléssel, amivel jó Petőfi emléke el is intéztetett a társa­ság részéről — legalább 'száz esztendőre. Elintéz- tetett pedig anélkül, hogy Petőfi szüleinek, fele­ségének és gyermekének sírjára csak egy koszorú js küldetett volna, az ö nevét viselő irodalmi I gyülekezet részéről. Istenem, Petőfi sírját, ha j tudnák is, merre van az elszakított Erdélyben, bajos lett volna most felkeresni. De azok, akiket Petőfi legjobban szeretett, szülei, felesége és Zol­tán fia, itt pihennek a Kerepesi-temetőben. Ez a közös sir talán mégis megérdemelt volna egy . jcoszorút a jeles társaságtól a centennárium al­kalmával. Ó, bizonyára a jószándék meg is volt, i abból kitellett volna a kegyeletes megnyilatko- | 1 zás, csak éppen a — koszorúk fogylak él. Igen, igen a koszorúk. Az ünnepi koszorúkkal ugyanis kizárólag egymást koszorúzták meg a Petőfi Tár­saság tagjai. Így érthető hát, hogy Petőfi övéi­nek sírja virágtalan maradt a centennáriumon, a Pékár Gyula vezetése alatt álló társaság na­gyobb dicsőségére.

Next

/
Thumbnails
Contents