Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
tu KP Külföldnek szélé ünneprontás a párisi Peftőfi-ünnep elölt * UtXJk Egy német nyelvű Eiberálís S23 rágalKisl a magyar kormány kikűisiöttjéről JL — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Hétfőn délután indul Párisba Pékár Gyula, hogy a világ egyik leghíresebb kulturhelyén, a Sorbonne egyetemen fogadja a francia nemzet hódolatát Petőfi nagysága előtt, azt a hódolatot, amelyet a világháború és gyászos következményei sem tudlak lerontani még a leg gyűlölettel jesebb szivekben sem. Annál szomorúbb, hogy amikor Paris és vele együtt az egész francia nemzet ünnepli a magyar Petőfit, akadnak olyan lelkiismeretlen és gyászmagyar lelkű magyarországi toliforgatók, akik ezt a magasztos ünnepet is megrontják. A pesti internacionalizmusnak legtipikusabb képviselője a Pester Lloyd, amely német nyelve miatt azzal szokott hivalkodni, hogy a külföld felé reprezentálja Magyarországot, a falmudi rabulisztika minden férgével bekent kését szúrja Pel. ,r Gyulába, aki hivatalosan képviseli a magyar kormányt és a nemzetet a francia Petőfi-ünnepen. Bocsánatot kell kérnünk Pékár Gyulától, hogy a keresztény körök ben nagyrabecsült személyével kapcsolatban most ezzel az üggyel kell foglalkoznunk. De az orvtámadó lap nem átalja Apponyi Albert gróf tiszteletteljes személyét arra felhasználni. hogy Pékár Gyulán keresztül, most, amikor a külföld szive megnyílna előttünk, Magyar- országot és a magyar keresztény irányzatot ismét kompromittálja, A támadó lap a legutóbbi külügyi bizottsági választást veszi ürügyül az aknák elhelyezésére, pedig tudhatná jól, hogy ezen a választáson Pékár Gyula, mint a kormánypárt hivatalos jelöltje, másképpen nem tehetett, mint ahogy tett Csodálatos, hogy ezt éppen a Pester Lloyd nem tudja, jóllehet köztudomású róla, hogy a. mindenkori kormá- nyokhal szemben nagyon is szeretett a fal mellé állni. Világos, hogy körmönfont cikke arra az alkalomra szól, amikor Pékár Gyula Párisba utazik, hogy a Sorbonneon és a Theatre Francaisban képviselje a magyar nemzetet, ott, ahol Ibsen, Strindberg és D'Annunzio lett világnagysággá. Most minket, boldogtalan magyarokat érne a szerencse, hogy ez a sovínisz la és excluziv francia irodalmi világ Petőfit is elismerje és hogy azon a résen keresztül, amelyet Petőfi nagysága vágna a gyűlölet falán, egy kis megértés sugara süssön ránk is. A Pester Lloydhoz tartozó internacionális köröknek éppen az fáj, hogy Pékár Gyula képviseli a : magyar kormányt és a nemzetet, aki kostruktiv és keresztény politikájáról nevezetes; borzadva lázadozik bennük az ahasvérvs vér, hogy ezen az emberen keresztül találja megismerni a ‘külföld Magyarországot és hogy így a gondosan elszórt rágalmak megcáfolódnak, Aggódnak azért, hogy mind az a sár és rágalom. amelyet a szökevények és a szóbanforgó német lapnak barátai terjesztenek a külföldön. Pékár Gyula felvilágosító szavai nyomán megvilágitódnék. Ezért a nagy hű-hó. tudjuk jól, hogy bizonyos, a Pester Lloydhoz is közelálló körök szokták állítani, hogy a Friedrich-kormány is önmaga nevezte ki sajátmagát, A magyar nemzet közvéleménye a Friedrieh-korinányt mindig legális kormánynak tartotta, és az is volt s ha a Pester Lloyd nem tudná, vegye tudomásul, hogy ennek a kormánynak minisztertanácsa nevezte ki Pekárt államtitkárnak és amikor a párisi legfelsőbb tanács a négy Budapesten székelő ántánt-tábothok utján azt követelte, hogy az ántánt- missziók tárgyalásának folytatására nevezzen ki a Friedritfh-kor- many miniszteri rangban levő tisztviselőt. akkor a minisztertanács nevezte ki Pékár Gyulát miniszterré. Azonban a Pester Lloyd nem tehet arról, hogy mai basábai közül is kilopakodik a régi gondolatvilág, amely a kommün alatt nagyon is vörös volt. ügy emlékszünk, volt többek közt egy cikke, amely ilyeneket mond: Románia azt írja nekünk elő, hogy buktassuk meg a jelenleg fennálló kormány formát, térjünk vissza a parlamentáris törvényhozás két kamarás rendszerére s csak még az hiányzik, hogy a királyság visszaállítását követelje. Mi úgy gondoljuk, hogy ezekre a követelésekre csak egy felelet adható: Nem és soha! Tudjuk jól, hogy a Pester Lloyd szokásos faji gesztusával és erkölcsével azt fogja mondani, hogy az akkor volt és nem mai munkatársai írták, de nekünk úgy rémlik, hogy ugyanazok a munkatársai, akik a kommün alatt ezt írták, ma U szerkesztőségében dolgoznak. A keresztény közvéleményt biro- 1 nyára érdekelni fogja, hogy miért ez a nagy gyűlölködés Pékár Gyulával szemben. Megmondjuk azt is. Pékár Gyulát a terroristák a kommün alatt, a parlament pincéjébe zárták. Az ellenforradalmi mozgalmaknak egyik szervezőié volt. fő- alapitója a keresztény nemzeti pártnak, főleg pedig a román megszállás alatt tett megbecsülhetetlen szolgálatokat nemzetének és a keresztény irányzatnak. Talán az fáj p Pester Lloydnak, hogy Pékár Gyula volt az, oki a nemzet mérhetetlen művészeti kincseit több ízben megmentette a románok kapzsisága elől? Vagy talán azt fájlalja, hogy a román károk össáPIrusát —Pékár Gyula vezette és több mmtszázhusz milliárdos követelést mutatott ki a magyar kormány javára, amely erős kártya a kezünkben a jóvátételt tárgyaláson. A túlsó tábor előtt azonban ezek csak apró „bűnök“ Pékár Gyula részéről. Tudjuk jól, hogy legnagyobb bűnéül azt tartják, hogy mint knlinszállamtitkár, könyörtelen kézzel hajtotta végre az igazoltatásokat és elcsapta a bolsevikokat. Ez fáj, ez ég olyan rettenetesen a Pester Lloydnak és faji társainak és ezt nem tudják nwgbocsájtani Pékár Gyulának. Ezért a párisi ut előtt a „felvilágosító“ és külföldre szóló cikkecske. Pedig téved a Pester Lloyd. Pékár Gyulát épen Pá- risban nagyon is jól ismerik, még a budapesti ántánt tanácskozásai óta és a nyíl nem ér oda, ahova célozták. A keresztény közvélemény pedig legyen tisztában és no feledje el, hogy még az ilyen nagy ünnepeket is liberális fajú, éi'zelmü és hitvallású polgártársaink mennyire igyekeznek megrontani, nehogy a magyarságra valami haszon származzon belőle. Mást nem mondhatunk ezzel az üggyel kapcsolatban, mint azt, amit Goethe mondott, hogy az igazságot mindennap ismételni kell, mert a gonoszság és a gazság is nap nap után mindig Jelentkezik. A cikk cime Államférfin és dragonián. Annyira nevetséges állításoktól hemzseg, hogy állításai cáfolásával nem is érdemes foglalkozni, hiszen az a sár, amit Pékár Gyulára és rajta keresztül a keresztény irányzatra akartak freccsentem. önmagától visszabull a lapra. Különösen két állítása kacagtató. Az egyik az, hogy Peiyí.r Gyula a háború alatt felmenttette magát. Elfelejti a ravasz rágalmazó, hogy Pékár Gyula koránál fogva már e háború elején túl volt a hadköteles soron. A másik pedig, ami borzasztóan fáj a Pester Lloydnak, Pékár Gyala miniszteri kinevezése. A cikk írójának öntudata alól küópózkodik a bolseviki gondolatvilág, amikor azt állítja, hogy Pékár önként nevezte Ja magát hiszen
