Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

M — Javult a külpolitikai helyzet. Váratlanul jött. áuű Jobban esik. Nekünk különben Jiagy elégtétel, mert, m váltig mondtuk, Iiogy a magyar külpolitikát félreértik, sőt destrnktlv szándékkal fó!remagyaíáZ3Ak. Mit mond­tunk mit Azt mondtuk, hogy nmig titkos diplomáéin létezik, addig sohase lehessen tndni, nincs-© valami okos gondolat a tarsolyokban. A diplomáciában a tények és a tettek a kevésbé fontősak, hanem mindig a koncepció: a beteg meghalhat, de zz operációnak sikerülnie kell. Most kisült, hogy nem hiába várakoztunk közel négy esztendeig. Nem akarunk diplomáciai titkokban vájkálni, ennél sokkalta diszkréteb’oek vagyunk. Ezért nem óhaj­tunk messzemenő konzekvenoiákat levonni abból az európára szóló tényből, hogy az „ellenzéki* Friedrich István a diplomáciai és kormánykörökhöz oly szerelme­teken közelálló ,iAkásrtófanjSág“-ban részletezi Kóma— Angora-körutjának sikereit. Minden mellékes, a siker a lényeg: a közeledés egyszerűen megható. Ez az első száma siker. A második számú siker az. hogy Friedriehnek si­került a legőszintáhb kapcsolatokat megteremteni egy nyngateurópai nagyhatalommal (végre!) éspedig a Kómá­ban székelő átmeneti montenegrói kormánnyal. Külpoli­tikai helyzetünk e föltűnő javulására jellemző, hogy őfelsége Montenegró királynője ebédre hívta meg ki­tűnő külpolitikusunkat Franciaországba, ahol a monte­negrói udvartartás ézidő szerint razideál. Fájdalom, az ebéd menüjét még nem közli Friedrich, aminthogy, ngyanesak fájdalom, tanácskozásainak részleteit illetően a montenegrói átmeneti miniszterelnökkel, beéri az alábbi kijelentésnél: „Természetesen nem vagyok abban a helyzetben, hogy tárgyalásaink anyagáról Írjak .. Bele kell nyugodnunk. Hja, ez a diplomácia. Mogir.t. A főváros már megint Felőli-ünnepet hir­det. Március 15-én az Országház-íéren orszá­gos ünnepet rendeznek, a főváros díszköz­gyűlést is tart, hogy Petőfi Sándor emléke­zetének hódoljanak. Előttünk vén a műsor, sok minden parádét ígér, de úgy vagyunk vele, hogy rá kell gondolnunk december ül-éré,, amely napnak Petőfi-sugárzását éppen január 1-től hirdethette a főváros. Ke­rék egy esztendőn keresztül vakították az embereket a világraszóló kivilágítással és í lett belőle, ott a Dunaparton egy pislákoló Duna-ünnépély; ígérgették a hosszú idő alatt, hogy Petőfi verseit többféle kiadásban jelen­teti meg a főváros és az egyikben valóban meglelhető n megcenzurdzctt Petőfi; arról is volt szó, hogy amire az 1922-es év lealkonvul december 31-éhéz, Petőfi géniuszával lesz teli i az ország és valóban a fővárosi rand őrsé»

Next

/
Thumbnails
Contents