Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
ként. Marhahús nyomtaték nélkül: pecse- nyehus kg.-ként 9600 K, leveshus 7800 K, gulyáshus 5500 K, borjú hátulja 10.000, oleje 8800, pörkölt 4000, sertéscomb és lapocka 9200 korona. Zsir és háj kg.-ként 12.000, olvasztani való szalonna 10.200 K. fA tej literenkint 620, teavaj kg.-ként J13.00Ó, tejfel literenkint 2000, tehéntúró ikg.-ként 12.000 K. A tojás darabja 300 K, a burgonya kg.-ként 210„ több kilogrammnál 180 K. A görögdinnye kgkónt 320, a vöröshagyma 310, a káposzta 310 K, a paprika drb-ként 30 K, a paradicsom kg.- ként 710, alma 800, körte 1Ó00 K. Magyar ünnep a magyar föld mélyén* •— Petőfi Sándor, id. Andrássy Gyula és Pákh Alberf centenáris ünnepe az aggteleki cseppkőbarlangban. — ség második része, a barlangi ünnep. A bejárat előtti térségen felsorakoztak a küldöttségek és a közönség, a melynek száma addig már többezer főre szaporodott. Majd zeneszó mellett megindult a menet, gyertyákkal, lampionokkal a barlangba, melynek] szájánál bányalámpá'kkal fölszerelt bányászok és turistavezetők vették át a tömeg vezetését. Mintegy negyedórát haladhatott a fényárban úszó, csillogó menet a barlang belsejébe, a melynek erős reflektorfénnyel megvilágított, Kistemplom nevezetű csarnokában állapodott meg. Megkapó látvány volt a tündéri fényben úszó barlangüreg, fantasztikus cseppkő-alakulatai vall és a megilletődve, némán elhelyezkedő embertömeggel, a mely eljött ide, a magyar föld belsejébe áldozati tüzet gyújtani nagyjainak. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét. Rexa Dezső iró lépett a közönség elé, hogy néhány hódoló szóval emlékezzék meg a száz év előtt született Petőt! Sándorról, Andrássy Gyuláról és Pákh Albertról. Szép emlékbeszédének elhangzása A természeti csodákban gazdag magyar iföld egyik világhíres pontján, az aggteleki •cseppkőbarlang belsejében lelkes magyar ünnep folyt le vasárnap. A vadregényes gömöri hegyvidéken száz esztendővel ezelőtt született id. Andrássy Gyulának és Pákh Albertnek és a magyar róna fiának, íPetőfi Sándornak az emlékezetére gyűlt jegybe Gömör népe, hogy ott, alig puska- ílövésnyire a trianoni határtól, hitet tegyen i«z ezeréves magyar föld egységéről és hir- ijdesse lelkes szóval a magyar kultúra dicsőségét. Két hontalanná vált magyar egyesület, üa Magyarországi Kárpát Egyesület és a Gömör-Kishontmegyei Kör több hónapon át készítette elő az ünnepséget, a mely, ha .tartalomban és emelkedettségben nem is, a miliőjét illetően mindenesetre felülmúlta az összes- eddig rendezett centenáris ünnepeket. Az ünnep helye, az aggteleki barlang, a melyet kegyesen meghagytak nekünk a békediktáiók, egyik leggazdagabb alkotása a magyar földnek, természet alkotta, hatalmas templom, a melyben ihletett lélekkel'lehet imádkozni a magyarok Istenéhez. A rendezőség, .a melynek élén Marka íMiklós hírlapíró, az aggteleki ünnep gondolatának megpenditője buzgólkodott, nagy gonddal rendbehozta a barlangba vezető nagyon elhany°<zolt utat. Bátor Pál főreáliskolai tanár v éczfiul szorgoskodtak hóna’ után Hegyi Anna operaénekesnő, az ózdi vasgyár zenekarának kíséretével elénekelte Kacsóh Pongrác Galambszivü édesanyám, Magyarország, cimii regős énekét és a Krasznahorka büszke vára kezdetű dalt. Énekének, a melynek szépségét fokozta a barlang pompás akusztikája, igen nagy hatása vplt, a közönség tombolva ünnepelte a művésznőt. Császár Elemér Petőfiről való megemlékezése és Szathmáry Istvánnak az Aggteleki-barlangról irt költeménye, majd Komoróczy Miklós tanár tréfás palócelőadása következett a műsoron, melyet Hegyi Aranka kurucnótái és a Szózat éneklése fejezett be. Szerdán a közönség csoportokba verődve, vezetőik kíséretével megtekintette a cseppköbarlang egyes részeit, majd éjfél felé ismét felsorakozva kivonult a barlangból. A barlang előtt vig muzsikaszó mellett hajnalig mulatott az ünneplő vendégsereg, a mely egy felejthetetlenül szép, hazafias ünnep emlékét vitte magával a vadregényes gömöri hegyekből.
