Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Diztositásukhoz, hanem szív. Olyan szerető, jó szív, amilyen az igazgató-főorvosé, csak­hogy több, — sok szív kell hozzá. Hát ezeknek az ajtaján is kopogtatott — Lámpérth Géza és Szávay Gyula előadásai. — Múlt vasárnap, a helybeli Petőfi-ünnepély esti részén, a bpesti Petőfi Társaság két kikül­dötte : Lámpérth Géza és Szávay Gyula, a társaság főtitkára is szerepelt egy-egy felolvasással Petőfiről. Mindkét előadás remeke volt a két költő-kiküldött szellemi és irásművészeti tornájának s annyi érték­kel birt reánk, hogy megokoltnak látjuk azokkal e helyen külön foglalkozni. Lámpérth Géza felolvasásából nemcsak a nagynevű poéta ihletettsége, hanem a halhatatlan előd iránt való rajongás csillogott ki. Petőfi sokat hányatott, rövid, de oly dicsőségteljes életének s vele költészetének fejlődését mutatta be megkapó, kedvesen rajzolt képsorozatban. Hosszabb terje­delme miatt azonban — sajnos — csupán a vár­megyénkre vonatkozó, nagyértékü adatokat emel­hetjük ki belőle. így megtudtuk az előadásból, hogy a ma­gyar lira örökélő királya akkor lépett először vár­megyénk földjére, amikor a pesti Nemzeti Szín­háztól — ahova iskoláinak félbenhagyása után színésznek ajánlkozott, de csak kellékesnek fogad­ták fel — az őt pártfogásba vett nagybátyjához, Salkovics mérnökhöz ment Ostffyasszonyfára. Katonai próbálkozása után másodízben járt itt, a Pápán levő Orlai Petrovics Somát látogatván meg. Később már Dunavecsén lakó szüleitől szintén Veszprém felé vette az útját, amikor nyughatatlan vére s művészetszomja Ozorára hajtotta a vándor­színészekkel. Iskolájának VII. osztályát ugyancsak Pápán végezte el s itt irta meg első „A borozó“ cimü költeményét, amely a nemzet költőjévé avatta. szülőkön ni ucuujutv iv.íiw.1 ____ e szmék ellen. Végeredményben tehát a visszaálmodott Nagy-Magyarország uj embereit veszi védel­Ezért barátai banketten ünnepelték meg a pápai „Három rózsa“ vendéglőben. Tehát legboldogabb időszakát Veszprémvármegye második városában élte át. 1842. október végén ismét Pápán tartóz­kodott néhány napig, majd később Somogyból Veszprémbe jött a Bakonyon át és itt fogamzott meg benne és irta meg „Vadonban“ cimü dalát. 1848.-ban a párisi forradalom hire is Veszprém­ben érte, ahol éppen István öccsénél, a mészá­rosnál volt látogatóban, aki itt állott be önként a hadseregbe és szintén egy hazafias dalt irt. Petőfi ugyan maga csak általánosságban egy dunántúli várost emiit ezidőből, de az irodalomtörténeti ku­tatás megállapította, Szuper színész elmondása nyomán, hogy ez a város Veszprém volt s Petőfi itt a „Tangli“ fogadóban, a mai „Korona“ szálló­ban lakott. Azért is van domborművű arcképe ez utóbbi falában elhelyezve. Innen sietett Pestre, hogy nélküle ne törjön ki a magyar forradalom. Az előadó költő elragadó hasonlatokkal, lírai gondolatokkal és idézetekkel színezte Petőfiről, a „vadrózsádról tartott előadását, amelyért szűnni nem akaró meleg ünneplésben részesítette a kö­zönség. Szávay Gyula, a múzsa csókjának másik sze­rencsés birtokosa is Petőfiről beszélt. Arannyal szőtt, virággal tűzdelt nyelvezettel, amelybe az életbuvár költő gondolatainak drágakövei voltak becsoma­golva. Az ő ékes stílusával kellene bírnunk, hogy nyomon követhessük „jegyzeteit“, amint nevezte előadását, igy azonban meg kell elégednünk azzal, hogy ebből is csak a főbb vonásokat ismertetjük. Azt a misztériumot kuiatta, amely Petőfit költővé s halhatatlanná avatta. Sokan azt hiszik, ennek oka az. hogy a világszabadságért rajongott. Ez is egyik. De itt is leszögezte az előadó, hogy Petőfi a világszabadságot úgy értelmezte, hogy minden nemzet nyerje el a saját szabadságát. ____ oiouoz.uKai adatokkal tultömött alakban t ette ezt, hanem igen világosan, magyaros nyelve­zettel úgy, hogy mindenki által könnyen megért­hető legyen, ami a célja volt. Az előadásban, amely könnyed formája dacára is a legtudományosabb Ki volt Petőfi dúsgazdag őse, amely szülte s nevelte? A nép. Ez pedig nem a 8—10 milió lélek, hanem egy törzs, amelynek tagjai külön is élnek, mint a falevelek. Amiként az elsülyedt tölgyet szénné, a szenet gyémánttá alakulásra kényszeríti a föld, a kagylót gyöngytermelésre a tenger, ilyen isteni törvény kényszeritette Petőfi szüleit gyerme­kük nemzésére. A költemény hasonló a kikristá­lyosodott gyémántszénhez, Petőfi tehát egy gyé- mántcsepp volt. Ezután a költő fogalmát fejtegette s rámu­tatott, hogy a népnél is megvan már a hajlam a rímek, a fél-ének, a zene iránt. Hiszen a mennyet is zenélő angyalokkal képzeli el s ha örül, ha bánkódik, ha ünnepel, ha temet, az énekhez folya­modik. Aki pedig úgy tud beszélni, hogy az már kész ének, ez a költő. Versiró bárki lehet, de költő nem! Petőfi a nép költője volt s mint a magyar­ság szimbóluma szerepelt a világszinpadon. Az ő költészete minden diplomáciánál többet használt nekünk. Egész születése benne van költészetében. Költeményeiből vett szemelvényekkel fejtegeti ezt. Ezekben, amelyek a magyar népiéleknek általa kibányászott kincsei, először az érzések fehér ga­lambjai röpködnek. Aztán a szerelem csattogó csalogánya jelenik meg bennük, majd a honsze­lem turul madara, mig végül a harci sas száll ki belőlük magasra. Isten akarata, — végezte be nagyhatású, percekig tapsolt előadását Szávay, — hogy ez a kor, amely csúfot űzött velünk, ezen az évfordulón világszerte ünnepli Petőfit. Ez a költő 1 Nemzete annakidején hálátlansággal fizetett neki, ámde ő továbbra is a népé maradt s most, születésének 100. évfordulóján az egész világgal kalapot emeltet nemzete előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents