Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Diztositásukhoz, hanem szív. Olyan szerető, jó szív, amilyen az igazgató-főorvosé, csakhogy több, — sok szív kell hozzá. Hát ezeknek az ajtaján is kopogtatott — Lámpérth Géza és Szávay Gyula előadásai. — Múlt vasárnap, a helybeli Petőfi-ünnepély esti részén, a bpesti Petőfi Társaság két kiküldötte : Lámpérth Géza és Szávay Gyula, a társaság főtitkára is szerepelt egy-egy felolvasással Petőfiről. Mindkét előadás remeke volt a két költő-kiküldött szellemi és irásművészeti tornájának s annyi értékkel birt reánk, hogy megokoltnak látjuk azokkal e helyen külön foglalkozni. Lámpérth Géza felolvasásából nemcsak a nagynevű poéta ihletettsége, hanem a halhatatlan előd iránt való rajongás csillogott ki. Petőfi sokat hányatott, rövid, de oly dicsőségteljes életének s vele költészetének fejlődését mutatta be megkapó, kedvesen rajzolt képsorozatban. Hosszabb terjedelme miatt azonban — sajnos — csupán a vármegyénkre vonatkozó, nagyértékü adatokat emelhetjük ki belőle. így megtudtuk az előadásból, hogy a magyar lira örökélő királya akkor lépett először vármegyénk földjére, amikor a pesti Nemzeti Színháztól — ahova iskoláinak félbenhagyása után színésznek ajánlkozott, de csak kellékesnek fogadták fel — az őt pártfogásba vett nagybátyjához, Salkovics mérnökhöz ment Ostffyasszonyfára. Katonai próbálkozása után másodízben járt itt, a Pápán levő Orlai Petrovics Somát látogatván meg. Később már Dunavecsén lakó szüleitől szintén Veszprém felé vette az útját, amikor nyughatatlan vére s művészetszomja Ozorára hajtotta a vándorszínészekkel. Iskolájának VII. osztályát ugyancsak Pápán végezte el s itt irta meg első „A borozó“ cimü költeményét, amely a nemzet költőjévé avatta. szülőkön ni ucuujutv iv.íiw.1 ____ e szmék ellen. Végeredményben tehát a visszaálmodott Nagy-Magyarország uj embereit veszi védelEzért barátai banketten ünnepelték meg a pápai „Három rózsa“ vendéglőben. Tehát legboldogabb időszakát Veszprémvármegye második városában élte át. 1842. október végén ismét Pápán tartózkodott néhány napig, majd később Somogyból Veszprémbe jött a Bakonyon át és itt fogamzott meg benne és irta meg „Vadonban“ cimü dalát. 1848.-ban a párisi forradalom hire is Veszprémben érte, ahol éppen István öccsénél, a mészárosnál volt látogatóban, aki itt állott be önként a hadseregbe és szintén egy hazafias dalt irt. Petőfi ugyan maga csak általánosságban egy dunántúli várost emiit ezidőből, de az irodalomtörténeti kutatás megállapította, Szuper színész elmondása nyomán, hogy ez a város Veszprém volt s Petőfi itt a „Tangli“ fogadóban, a mai „Korona“ szállóban lakott. Azért is van domborművű arcképe ez utóbbi falában elhelyezve. Innen sietett Pestre, hogy nélküle ne törjön ki a magyar forradalom. Az előadó költő elragadó hasonlatokkal, lírai gondolatokkal és idézetekkel színezte Petőfiről, a „vadrózsádról tartott előadását, amelyért szűnni nem akaró meleg ünneplésben részesítette a közönség. Szávay Gyula, a múzsa csókjának másik szerencsés birtokosa is Petőfiről beszélt. Arannyal szőtt, virággal tűzdelt nyelvezettel, amelybe az életbuvár költő gondolatainak drágakövei voltak becsomagolva. Az ő ékes stílusával kellene bírnunk, hogy nyomon követhessük „jegyzeteit“, amint nevezte előadását, igy azonban meg kell elégednünk azzal, hogy ebből is csak a főbb vonásokat ismertetjük. Azt a misztériumot kuiatta, amely Petőfit költővé s halhatatlanná avatta. Sokan azt hiszik, ennek oka az. hogy a világszabadságért rajongott. Ez is egyik. De itt is leszögezte az előadó, hogy Petőfi a világszabadságot úgy értelmezte, hogy minden nemzet nyerje el a saját szabadságát. ____ oiouoz.uKai adatokkal tultömött alakban t ette ezt, hanem igen világosan, magyaros nyelvezettel úgy, hogy mindenki által könnyen megérthető legyen, ami a célja volt. Az előadásban, amely könnyed formája dacára is a legtudományosabb Ki volt Petőfi dúsgazdag őse, amely szülte s nevelte? A nép. Ez pedig nem a 8—10 milió lélek, hanem egy törzs, amelynek tagjai külön is élnek, mint a falevelek. Amiként az elsülyedt tölgyet szénné, a szenet gyémánttá alakulásra kényszeríti a föld, a kagylót gyöngytermelésre a tenger, ilyen isteni törvény kényszeritette Petőfi szüleit gyermekük nemzésére. A költemény hasonló a kikristályosodott gyémántszénhez, Petőfi tehát egy gyé- mántcsepp volt. Ezután a költő fogalmát fejtegette s rámutatott, hogy a népnél is megvan már a hajlam a rímek, a fél-ének, a zene iránt. Hiszen a mennyet is zenélő angyalokkal képzeli el s ha örül, ha bánkódik, ha ünnepel, ha temet, az énekhez folyamodik. Aki pedig úgy tud beszélni, hogy az már kész ének, ez a költő. Versiró bárki lehet, de költő nem! Petőfi a nép költője volt s mint a magyarság szimbóluma szerepelt a világszinpadon. Az ő költészete minden diplomáciánál többet használt nekünk. Egész születése benne van költészetében. Költeményeiből vett szemelvényekkel fejtegeti ezt. Ezekben, amelyek a magyar népiéleknek általa kibányászott kincsei, először az érzések fehér galambjai röpködnek. Aztán a szerelem csattogó csalogánya jelenik meg bennük, majd a honszelem turul madara, mig végül a harci sas száll ki belőlük magasra. Isten akarata, — végezte be nagyhatású, percekig tapsolt előadását Szávay, — hogy ez a kor, amely csúfot űzött velünk, ezen az évfordulón világszerte ünnepli Petőfit. Ez a költő 1 Nemzete annakidején hálátlansággal fizetett neki, ámde ő továbbra is a népé maradt s most, születésének 100. évfordulóján az egész világgal kalapot emeltet nemzete előtt.
