Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
V. évfolyam 61, szám, Ara korona Péntek, 1923 március 16, NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Y., Honvéd-n. 10. Tel.! 127—46, 127-47, 127—48, 127—40 és J. 65. Fiókkiadóhivatal: IY„ Dima-n. 6. Tel.: 128—08 és Teréz-körut 62. Tel.: 121—41. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP f SszerkeizH: Túri Béla. • felelős ízcrkezztfli Tóth László dr. Előfizetési ár: Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. — Egyes szám ára 20 korona. — Hirdetések milliinéieres díjszabás szerint. — Reklamációk: Telefon 19—25. A spanyolfal Valamikor virágnyelven Írták meg publicisták és költők gondolataikat, melyekkel a hatalom uzurpátoraival szemben ébren akarták tartani a nemzetben és a társadalomban a szabadság, a liazafiság érzelmeit. Meg is volt ennek a szimbolikus nyelvnek a virágillata. Érzett rajta a magyar föld szeretete. Minden halkan kiejtett szóban benn izzott a nemzeti érzés, rajta csillogott, mint tiszta harmat, a szenvedésekben megtisztult idealizmus. Benne tükrözött a lélek, a felhőkön is áttörő napsugár. Ma tolvajnyelvnek kell mondani ennek a virágnyelvnek, a halkan kiejtett szóknak mimelését. Ük ugyan azt állítják, hogy a hangosan kimondott szót most is legyilkolnák. Úgy tüntetik fel, mintha a tolvajnyelvre azért volna szükség, mintha üldözött eszméket kellene képletes szavakkal a lelkekbe belopni. Ezzel megvesztegetik az érzelmeket, mert van annak valami különös varázsa: odaállni az üldözött mellé, keblen melengetni az eszmét, melyet testté válni nem engednek. Pedig e miméit hősiesség ma már csak Írói trükk számba megy. Inkább a közvéleménnyel és egyesek jóhiszeműségével szemben van reá szükség. Mert a neiuzottársadalmat bomlasztó elveket a nagy katasztrófák után a maguk mezítelenségében még sem lehet ma úgy feltá- lálni, mint egykor a Galtlei-körben. Sokan meg- józanodtak a forradalmak tanulságai után. Tagadhatatlan, hogy a nemzet vezetői is jobban ügyelnek. De mert a felcsapott szenvedélyek, a nemzet élniakarásár.ak ösztönösen durva megnyilatkozásai, melyek a főleg ezen ösztönökkel szemben idegenül állókra visszataszítóin# hathatnak, néha elhomályosítják a tisztánlátást, ezt ügyesen alkalmul lehet felhasználni, hogy tolvajkulccsal a telkekhez férkőzzenek. A szabadkőművesek lapja elüljár ebben. Minap Caillauxnak, a volt francia miniszterelnöknek cikkét kommentálta olvasóinak ilyen tolvajnyelven. Ezúttal a radikális Caillaux eszmemenete nyomán akarta belopni a publikumába a monarchistaellencs hangulatot és a nemzeti ideál sikjában fekvő politikától idegenkedést. Lehet, hogy Caillaux, ha annakidején hatalomra jut. meg tudta volna teremteni a megegyezéses békét. Ezt a történelmi kérdést nem dönthetjük el. Sőt még Caillauxnak a civilizáció irányában való érdemeit se vonjuk kétségbe. De Caillaux, aki egyik szavával maga elismeri, hogy nagy politikai és főleg gazdasági áramlatok hullámörvénye szabadította ránk a világháborút, másik szavával „a monarchista elv homlokzata mögé bujtatja azokat a sötét erőket“, melyek a háborún és a háború alatt dolgoztak, a rágalom diktatúrájának bűneivel a monarch istákat és a nemzeti érzés fanatikusait vádolja. Ök Európa Macbeth boszorkány- konyháján a gubbasztó boszorkányok. A magyarországi szabadkőművesek lapja pedig ezen célaatu cikk nyomán mondja el, hogy Caillaux cikke feltárja „az összefüggést és a kapcsolati). kát a hazugság, hajtogatás és a rágalom szervezeteinek internacionáléja között.“ _ A gubbasztó boszorkányok „ezen internacionálé katonái“, kik a nemzeti érzés szószékéről hirdetik a rágalom igéit. íme Caillaux, mint spanyolfal, mely mögül a monarchista és nemzeti érzésen keresztül támadást lehet intézni a mai Magyarország ellen. Caillaux a gólynmadár, mely nekünk nemzet- ernyesztő dalt kelepel a francia monarchisták- ról énekelvén. Nekünk ezekhez valóban semmi közünk, de hogy Poincaré csak nemrégiben Del- cassé sirjánál róla emlékezett meg, mint a francia szellem megtestesítéséről, hogy Clemenceau volt az, aki a franciákban a háborús elánt fen- tartotta, azt és egyebeket jól tudunk. Deleassé és Clemenceau pedig talán elég radikálisok még a magyarországi szabadkőművesek előtt is? És mi köze a mi szerencsétlenségünknek és szenvedéseinknek a nemzeti érzés szószékéről hirdetett igékhez? Talán mi, a monarchikus Magyarország voltunk és vagyunk imperialisták? Mi magyar fanatizmusunkkal főzzük a mérget Kelet-Európa boszorkánykonyháján? Vagy nem a köztársasági vagy a demokrata uj államok fanatikusai vannak szaturálva az imperializmus betegségével? Mi az a vétek, amit a magyar nemzeti érass jegyében mi, magyarok elkövettünk? Talán, hogy meg nem vert seregeinket, bizva haszontalannak bizonyult igékben, szélnek eresztettük? Vagy Európa békéjét az uj Magyarországnak ama törekvése nem engedi visszatérni, hogy tegyük egészségesebbé a nemzet lelkét és adjuk meg a magyarságnak a saját hazájában kifejlődéséhez a tért, az eszközöket. Hol van a rágalmak internacionáléja, mely Magyarországot is behálózta? Talán nem igaz, hogy Magyarországon irodalomban és a sajtóban olyan szellem hatalmasodott el, mely kimarta a Ielkekből a keresztény világnézetet és nemzeti öntudatot? Talán rágalom, hogy társadalmunkban és a forradalmakban és a politikában felülkerekedett egy lelkében, törekvéseiben magyarrá lenni nem tudott réteg? Talán rágalom, hogy Magyarországon a gazdasági erőviszonyok a magyarság hátrányára eltolódtak? És mikor mindezzel szemben a megszenvedett és_ magához tért magyarság csak a védelem és a jövő kiépítésének munkájába fogott, ezzel az imperializmus vétségébe esett, mely Macbeth boszorkánykonyhájává változtatta Európát? Aki a monarchizmus bűneiről beszél és a nemzeti érzés fanatizmusát emlegeti, aki e szellemeket idézi fel boszorkányokként magyar földön, az a maga tolvajnyelvén nem erőt akar önteni a nemzet ernyedő tagjaiba, hanem a szabadkőművességből örökség gyanánt rámaradt idegen, internaeionális és radikális eszmékkel akarja ismét beojtani a nemzetet. Mikor nagy nemzetek kezdenek kigyógyulni a radikalizmus betegségéből és kezdenek felébredni a máko- nyos álomból, melybe a liberalizmus ringatta őket, akkor tolvajnyelven se fog sikerülni a nemzetet uj kábultságba ejteni. tb. A cseh kormány ki akarja utasítani a német állampolgárokat Prága, március 15. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) A Prager Tagblatt értesülése szerint a cseh kormány német állampolgárok kiutasításával akar válaszolni a cseheknek a német birodalomból való kiutasítására. ElsfísorHan ipari és kereskedelmi vállalatok vezető állásaiban levő németek kiutasítására gondolnak. Mi a céüa Zichy János erét ftárgyaSSsainak? A neraceigyUiésen be!*' gyakorlati térre akarja átvinni ismert programját - Közjogi kér* elésekben konzervatív/ szociális és gazdasági téren haladé állásponton csoportosul az uj alakulás - figyesiteni kell a homogén gondolkodású politikusokat Zichy gróf nyM..*: ozot? tárgyalásairól a Nemzeti Összetartás Körében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Zichy János gróf tegnapelőtt hamérkezett Olaszországból, tegnap tanácskozott politikai elvbarátaival és mára már a legfantasztikusabb híreket és kombinációkat közölte a táj tó erről a tanácskozásról. A lapok egyik róize azt irta, hogy Zichy János gróf Andrássyn; i csinál uj pártot, a másik azt, hogy Andrássy ellen léptek akcióba, azután beszéltek arról i hogy Haller Istvánék Zichyhez csatlakozna^ másfelől meg arról, hogy nem csatlakozna!, oda, hanem Wolff ókkal egyesülnek stb., stb. A: ndezekből a hírekből — mint illetékes helyről értesülünk — semmi sem igaz s mindezek a hiru a mesék birodalmába valók. Tény ellenben a. yhogy Zichy János grófnál tegnap megjelent/ & politikai elvbarátai s hogy ma is volt bizali ,os megbeszélés. Ezeken a megbeszéli Sken azonban nem volt másról szó. mint hogy .,zt a programot, amelyet Zichy János gróf c Nemzeti Újságban megjelent karácsonyi cikkében az indemnitási vita- ban tartott felszólalásában és a Széchcnyi-lako- mán elmondott beszédében körvonalozott, a nemzetgyűlésen belül a. gyikorlatl politika terére átvigyék. Ennek a programnak lényege — mint ismeretes s amely a középút politikáját kívánja követni —, hogy közjogi kérdésekben konzervatív, szociális, gazdasági téren pedig haladó állásponton akarja az erőket egyesíteni. Arról van tehát szó, hogy egyesíteni akarja azokat az erőket és egyéneket, akik akár különböző pártok vagy párttöredékek, akár pártok keretein kívül állanak és a Zichy János gróf programját nyíltan és becsületesen magúkévá teszik. A tárgyalások informatív jelleggel indultak ugyan, de most már remélhető, hogy a közeljövőben ez az uj csoportosulás a megvalósulás stádiumába lép és a nyilvánossággal is közli majd közelebbi céljait. Ez a tényállás ma és minden egyéb híresztelés üres kombináció. Zichy János gróf nyilatkozata A tárgyalások menetéről ma este különben a Nemzeti összetartás Társaskörében Zichy János gróf a következő nyilatkozatot tette: — Amióta újra a politikai tevékenység terére léptem, egy cél lebegett a szemem előtt és ennek adtam minden kínálkozó alkalommal kifejezést és ez a cél az volt, hogy a nemzetgyűlésben szétszórt, de voltaképpen homogén gondolkodású elemeket, amelyek a tradicionális és nemzeti szellem, de polgári és haladó politika aranykőzéputján járnak, egyesítsem. — A napokban érkeztem vissza Olaszországból és mivel az időt alkalmasnak ítéltem, igenis érintketárgya az ntóbbi napokban folytatott tanácskozásaimnak, amelyekről a lapokban különféle, téves és célzatos híradások jelentek meg. Tárgyalásaim eredményét a nyilvánosság a közeli napokban úgyis meg fogja ismerni. — Hogy azután az igy esetleg létrejövő uj politikai erőcsoportosulás az egyes aktuális kérdések- kel szemben miként fog állást foglalni, azt mindig az ország belső és külső viszonylatainak gondos és lelkiismeretes mérlegelésével maga a párt fogja eldönteni. Zichy János gróf nyilatkozatát a Nemzeti Összetartás Társaskörében megnyugvással vették tudomásul. Hadik János gráf bírálata Kállay expozéjáról Kállay pénzügyminiszter expozéjában említette, hogy a pénzügyi politikában két szélsőséges irány harcol egymással. A pénzügyminiszternek erre a kijelentésére Hadik János gróf, a Közélelmezési Tanács elnökének egyik rendkívül érdekes dolgozata adhatott alapot, amelyben Hadik János gróf azt fejtegette, hogy a gazdasági életet ügyeimen kivül hagyó egyoldalú pénzügyi politika sodorta és fogja sodorni a legnagyobb katasztrófába az országot. A pénzügyminiszter kijelentésével kapcsolatosan a „8 Órai Tljság" Hadik János grófnak nagy érdekű nyilatkozatát közli, amelyben Hadik János gróf kijelenti, hogy a pénzügyi politika terén sohasem foglalt el egyoldalú álláspontot, mindig azt hangoztatta, hogy az erős megadóztatást elkerülni nem lehet, de hangsúlyozta azt Is, hogy az adórendszernek bármilyen súlyos legyen is az, nem szabad a gazdasági fejlődést megakadályoznia, a termelést visszavetnie és ezáltal a gazdasági alanyokat tönkretenni. A mai adópolitika a helyes pénzügyi politikának ezt az alapelvét teljesen figyelmen kivül hagyja. Az egyedüli helyes pénzügyi politika az, amely szerves kapcsolatban van az átgondolt és céltudatos gazdasági politikával. Az egyedüli alap, amelyből az állam merit, a magángazdaságok vagyona és azoknak termelőképessége s ezért esztelen dolog nemtörődni ezekhelyzetével és megerősítésével. Ideig-óráig lehet a gazdasági élet érdekeinek teljes mellőzésével pénzt harácsolni, de ez rövidesen nagyon megboszulja magát, mert megszűnnek és elerőtlenednek azok az adóalanyok, amelyeknek vagyona és termelőképessége egyedüli forrása az államnak. Sem a tisztviselőkön, sem a középosztályon az eddigi pénzügyi politika nem sokat segített, sőt a válság csak fokozódik. Az elmúlt évek pénzügyi politikája hatalmas károkat okozott azáltal, hogy a magángazdaságok és igy a termelés követelményeit nem tartotta szem előtt és elmulasztotta még az elkerülhetetlen állami beruházásokat is, sőt a gazdaságosság legszigorúbb elveit zést kerestem mindazokkal, akikről gondolhattam, hogy ennek a programnak megnyerhetök. Ez volt som vitte keresztül az állami gazdálkodásban. Volt Idő, amikor sok hasznos beruházást lehetett volna
