Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

V. évfolyam 61, szám, Ara korona Péntek, 1923 március 16, NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Y., Honvéd-n. 10. Tel.! 127—46, 127-47, 127—48, 127—40 és J. 65. Fiókkiadóhivatal: IY„ Dima-n. 6. Tel.: 128—08 és Teréz-körut 62. Tel.: 121—41. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP f SszerkeizH: Túri Béla. • felelős ízcrkezztfli Tóth László dr. Előfizetési ár: Egy hónapra 400 korona, negyedévre 1120 korona. — Egyes szám ára 20 korona. — Hirdetések milliinéieres díjsza­bás szerint. — Reklamációk: Telefon 19—25. A spanyolfal Valamikor virágnyelven Írták meg publicis­ták és költők gondolataikat, melyekkel a hata­lom uzurpátoraival szemben ébren akarták tar­tani a nemzetben és a társadalomban a szabad­ság, a liazafiság érzelmeit. Meg is volt ennek a szimbolikus nyelvnek a virágillata. Érzett rajta a magyar föld szeretete. Minden halkan kiejtett szóban benn izzott a nemzeti érzés, rajta csillogott, mint tiszta harmat, a szenvedésekben megtisztult idealizmus. Benne tükrözött a lélek, a felhőkön is áttörő napsugár. Ma tolvajnyelv­nek kell mondani ennek a virágnyelvnek, a hal­kan kiejtett szóknak mimelését. Ük ugyan azt állítják, hogy a hangosan kimondott szót most is legyilkolnák. Úgy tüntetik fel, mintha a tol­vajnyelvre azért volna szükség, mintha üldözött eszméket kellene képletes szavakkal a lelkekbe belopni. Ezzel megvesztegetik az érzelmeket, mert van annak valami különös varázsa: oda­állni az üldözött mellé, keblen melengetni az eszmét, melyet testté válni nem engednek. Pedig e miméit hősiesség ma már csak Írói trükk számba megy. Inkább a közvéleménnyel és egyesek jóhiszeműségével szemben van reá szükség. Mert a neiuzottársadalmat bomlasztó elveket a nagy katasztrófák után a maguk me­zítelenségében még sem lehet ma úgy feltá- lálni, mint egykor a Galtlei-körben. Sokan meg- józanodtak a forradalmak tanulságai után. Ta­gadhatatlan, hogy a nemzet vezetői is jobban ügyelnek. De mert a felcsapott szenvedélyek, a nemzet élniakarásár.ak ösztönösen durva meg­nyilatkozásai, melyek a főleg ezen ösztönökkel szemben idegenül állókra visszataszítóin# hat­hatnak, néha elhomályosítják a tisztánlátást, ezt ügyesen alkalmul lehet felhasználni, hogy tolvajkulccsal a telkekhez férkőzzenek. A szabadkőművesek lapja elüljár ebben. Mi­nap Caillauxnak, a volt francia miniszterelnök­nek cikkét kommentálta olvasóinak ilyen tol­vajnyelven. Ezúttal a radikális Caillaux esz­memenete nyomán akarta belopni a publiku­mába a monarchistaellencs hangulatot és a nemzeti ideál sikjában fekvő politikától idegen­kedést. Lehet, hogy Caillaux, ha annakidején hatalomra jut. meg tudta volna teremteni a megegyezéses békét. Ezt a történelmi kérdést nem dönthetjük el. Sőt még Caillauxnak a civi­lizáció irányában való érdemeit se vonjuk két­ségbe. De Caillaux, aki egyik szavával maga elismeri, hogy nagy politikai és főleg gazdasági áramlatok hullámörvénye szabadította ránk a világháborút, másik szavával „a monarchista elv homlokzata mögé bujtatja azokat a sötét erőket“, melyek a háborún és a háború alatt dolgoztak, a rágalom diktatúrájának bűneivel a monarch istákat és a nemzeti érzés fanatiku­sait vádolja. Ök Európa Macbeth boszorkány- konyháján a gubbasztó boszorkányok. A ma­gyarországi szabadkőművesek lapja pedig ezen célaatu cikk nyomán mondja el, hogy Caillaux cikke feltárja „az összefüggést és a kapcsolati). kát a hazugság, hajtogatás és a rágalom szerve­zeteinek internacionáléja között.“ _ A gubbasztó boszorkányok „ezen internacionálé katonái“, kik a nemzeti érzés szószékéről hirdetik a rága­lom igéit. íme Caillaux, mint spanyolfal, mely mögül a monarchista és nemzeti érzésen keresztül táma­dást lehet intézni a mai Magyarország ellen. Caillaux a gólynmadár, mely nekünk nemzet- ernyesztő dalt kelepel a francia monarchisták- ról énekelvén. Nekünk ezekhez valóban semmi közünk, de hogy Poincaré csak nemrégiben Del- cassé sirjánál róla emlékezett meg, mint a fran­cia szellem megtestesítéséről, hogy Clemenceau volt az, aki a franciákban a háborús elánt fen- tartotta, azt és egyebeket jól tudunk. Deleassé és Clemenceau pedig talán elég radikálisok még a magyarországi szabadkőművesek előtt is? És mi köze a mi szerencsétlenségünknek és szenvedéseinknek a nemzeti érzés szószékéről hirdetett igékhez? Talán mi, a monarchikus Ma­gyarország voltunk és vagyunk imperialisták? Mi magyar fanatizmusunkkal főzzük a mérget Kelet-Európa boszorkánykonyháján? Vagy nem a köztársasági vagy a demokrata uj államok fanatikusai vannak szaturálva az imperializ­mus betegségével? Mi az a vétek, amit a magyar nemzeti érass jegyében mi, magyarok elkövettünk? Talán, hogy meg nem vert seregeinket, bizva haszonta­lannak bizonyult igékben, szélnek eresztettük? Vagy Európa békéjét az uj Magyarországnak ama törekvése nem engedi visszatérni, hogy te­gyük egészségesebbé a nemzet lelkét és adjuk meg a magyarságnak a saját hazájában kifejlő­déséhez a tért, az eszközöket. Hol van a rágal­mak internacionáléja, mely Magyarországot is behálózta? Talán nem igaz, hogy Magyarorszá­gon irodalomban és a sajtóban olyan szellem hatalmasodott el, mely kimarta a Ielkekből a keresztény világnézetet és nemzeti öntudatot? Talán rágalom, hogy társadalmunkban és a for­radalmakban és a politikában felülkerekedett egy lelkében, törekvéseiben magyarrá lenni nem tudott réteg? Talán rágalom, hogy Ma­gyarországon a gazdasági erőviszonyok a ma­gyarság hátrányára eltolódtak? És mikor mind­ezzel szemben a megszenvedett és_ magához tért magyarság csak a védelem és a jövő kiépítésé­nek munkájába fogott, ezzel az imperializmus vétségébe esett, mely Macbeth boszorkánykony­hájává változtatta Európát? Aki a monarchizmus bűneiről beszél és a nem­zeti érzés fanatizmusát emlegeti, aki e szel­lemeket idézi fel boszorkányokként magyar föl­dön, az a maga tolvajnyelvén nem erőt akar önteni a nemzet ernyedő tagjaiba, hanem a sza­badkőművességből örökség gyanánt rámaradt idegen, internaeionális és radikális eszmékkel akarja ismét beojtani a nemzetet. Mikor nagy nemzetek kezdenek kigyógyulni a radikalizmus betegségéből és kezdenek felébredni a máko- nyos álomból, melybe a liberalizmus ringatta őket, akkor tolvajnyelven se fog sikerülni a nemzetet uj kábultságba ejteni. tb. A cseh kormány ki akarja utasítani a német állampolgárokat Prága, március 15. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) A Prager Tagblatt értesülése szerint a cseh kormány német állampolgárok kiutasításával akar válaszolni a cseheknek a német birodalomból való kiutasítására. ElsfísorHan ipari és kereskedelmi vállalatok vezető állásaiban levő németek kiuta­sítására gondolnak. Mi a céüa Zichy János erét ftárgyaSSsainak? A neraceigyUiésen be!*' gyakorlati térre akarja átvinni ismert programját - Közjogi kér* elésekben konzervatív/ szociális és gazdasági téren haladé állásponton csoportosul az uj alakulás - figyesiteni kell a homogén gondolkodású politikusokat Zichy gróf nyM..*: ozot? tárgyalásairól a Nemzeti Összetartás Körében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Zichy János gróf tegnapelőtt hamérkezett Olaszországból, tegnap tanácskozott politikai elvbarátaival és mára már a legfantasztikusabb híreket és kom­binációkat közölte a táj tó erről a tanácskozás­ról. A lapok egyik róize azt irta, hogy Zichy János gróf Andrássyn; i csinál uj pártot, a má­sik azt, hogy Andrássy ellen léptek akcióba, az­után beszéltek arról i hogy Haller Istvánék Zichyhez csatlakozna^ másfelől meg arról, hogy nem csatlakozna!, oda, hanem Wolff ókkal egyesülnek stb., stb. A: ndezekből a hírekből — mint illetékes helyről értesülünk — semmi sem igaz s mindezek a hiru a mesék birodalmába valók. Tény ellenben a. yhogy Zichy János gróf­nál tegnap megjelent/ & politikai elvbarátai s hogy ma is volt bizali ,os megbeszélés. Ezeken a megbeszéli Sken azonban nem volt másról szó. mint hogy .,zt a programot, ame­lyet Zichy János gróf c Nemzeti Újságban meg­jelent karácsonyi cikkében az indemnitási vita- ban tartott felszólalásában és a Széchcnyi-lako- mán elmondott beszédében körvonalozott, a nem­zetgyűlésen belül a. gyikorlatl politika terére átvigyék. Ennek a programnak lényege — mint ismeretes s amely a középút politikáját kívánja követni —, hogy közjogi kérdésekben konzer­vatív, szociális, gazdasági téren pedig haladó állásponton akarja az erőket egyesíteni. Arról van tehát szó, hogy egyesíteni akarja azokat az erőket és egyéneket, akik akár különböző pár­tok vagy párttöredékek, akár pártok keretein kívül állanak és a Zichy János gróf programját nyíltan és becsületesen magúkévá teszik. A tár­gyalások informatív jelleggel indultak ugyan, de most már remélhető, hogy a közeljövőben ez az uj csoportosulás a megvalósulás stádiumába lép és a nyilvánossággal is közli majd közelebbi céljait. Ez a tényállás ma és minden egyéb híresztelés üres kombináció. Zichy János gróf nyilatkozata A tárgyalások menetéről ma este különben a Nem­zeti összetartás Társaskörében Zichy János gróf a következő nyilatkozatot tette: — Amióta újra a politikai tevékenység terére léptem, egy cél lebegett a szemem előtt és ennek adtam minden kínálkozó alkalommal kifejezést és ez a cél az volt, hogy a nemzetgyűlésben szétszórt, de voltaképpen homogén gondolkodású elemeket, amelyek a tradicionális és nemzeti szellem, de pol­gári és haladó politika aranykőzéputján járnak, egyesítsem. — A napokban érkeztem vissza Olaszországból és mivel az időt alkalmasnak ítéltem, igenis érintke­tárgya az ntóbbi napokban folytatott tanácskozá­saimnak, amelyekről a lapokban különféle, téves és célzatos híradások jelentek meg. Tárgyalásaim eredményét a nyilvánosság a közeli napokban úgyis meg fogja ismerni. — Hogy azután az igy esetleg létrejövő uj poli­tikai erőcsoportosulás az egyes aktuális kérdések- kel szemben miként fog állást foglalni, azt min­dig az ország belső és külső viszonylatainak gon­dos és lelkiismeretes mérlegelésével maga a párt fogja eldönteni. Zichy János gróf nyilatkozatát a Nemzeti Össze­tartás Társaskörében megnyugvással vették tudo­másul. Hadik János gráf bírálata Kállay expozéjáról Kállay pénzügyminiszter expozéjában említette, hogy a pénzügyi politikában két szélsőséges irány harcol egymással. A pénzügyminiszternek erre a ki­jelentésére Hadik János gróf, a Közélelmezési Tanács elnökének egyik rendkívül érdekes dolgozata adha­tott alapot, amelyben Hadik János gróf azt fejte­gette, hogy a gazdasági életet ügyeimen kivül hagyó egyoldalú pénzügyi politika sodorta és fogja sodorni a legnagyobb katasztrófába az országot. A pénzügyminiszter kijelentésével kapcsolatosan a „8 Órai Tljság" Hadik János grófnak nagy érdekű nyilatkozatát közli, amelyben Hadik János gróf ki­jelenti, hogy a pénzügyi politika terén sohasem fog­lalt el egyoldalú álláspontot, mindig azt hangoztatta, hogy az erős megadóztatást elkerülni nem lehet, de hangsúlyozta azt Is, hogy az adórendszernek bármi­lyen súlyos legyen is az, nem szabad a gazdasági fejlődést megakadályoznia, a termelést visszavetnie és ezáltal a gazdasági alanyokat tönkretenni. A mai adópolitika a helyes pénzügyi politikának ezt az alapelvét teljesen figyelmen kivül hagyja. Az egye­düli helyes pénzügyi politika az, amely szerves kap­csolatban van az átgondolt és céltudatos gazdasági politikával. Az egyedüli alap, amelyből az állam merit, a magángazdaságok vagyona és azoknak ter­melőképessége s ezért esztelen dolog nemtörődni ezek­helyzetével és megerősítésével. Ideig-óráig lehet a gazdasági élet érdekeinek teljes mellőzésével pénzt harácsolni, de ez rövidesen nagyon megboszulja ma­gát, mert megszűnnek és elerőtlenednek azok az adóalanyok, amelyeknek vagyona és termelőképes­sége egyedüli forrása az államnak. Sem a tisztviselő­kön, sem a középosztályon az eddigi pénzügyi poli­tika nem sokat segített, sőt a válság csak fokozódik. Az elmúlt évek pénzügyi politikája hatalmas káro­kat okozott azáltal, hogy a magángazdaságok és igy a termelés követelményeit nem tartotta szem előtt és elmulasztotta még az elkerülhetetlen állami beruhá­zásokat is, sőt a gazdaságosság legszigorúbb elveit zést kerestem mindazokkal, akikről gondolhattam, hogy ennek a programnak megnyerhetök. Ez volt som vitte keresztül az állami gazdálkodásban. Volt Idő, amikor sok hasznos beruházást lehetett volna

Next

/
Thumbnails
Contents