Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
4 PkTmesß Í923 március 18., vasárnap Ep testben ép lélek Vitéz Raics Károly előadása a testnevelésről és a nemzetnevelésről — A NÉP tudósítójától. Mélyeujáró gondolatokban bővelkedő, mlindvégigf felein élőén lendületes előadást tartott tegnap este vitéz Rates Károly, az Orsz. Testnevelés Tanács iskolán kívüli ifjúsági üzakosztályánat elnöke a Tiszti Kaszinóban. — Utolsó mentsváraiig — mondotta — a fiatalság testi és lelki nevelése, tára. Utalt azokra a jelenségekre, melyek világosan mutatják, hogy „utoljára van módunkban az Ifjúságnak jellem-nevelését ki ízünkbe vennünk." Tisztában kell lennünk a szociáldemokratáknak a magyar ifjúság meghódítására irányuló wzán deka ükről, amelyek az 1922-iM kongresszuson megnyilvánultak. Ezért szükséges, hogy a testnevelésről száló 53-ik törvénycikk végrehajtási utasítása minél előbb napvilágot lásson. A legtöbb ember előtt a „nemzet“ fogalma az egynyelvüek összességét jelenti1. Ez azonban nem elég, — mondotta, — a nemzetnek állandó lelki közösségnek kell lennie. Ez az, ami nálunk hiányzik s ezért a mi miiudenekelőtti kötelességünk u nemzetté nevelés. ’ Egészséges fejlődést csak örök igazságokon nyugvó alapokon remélhetünk mondja az előadó. Annak a tömérdek bajnak, melynek legyőzésére energiánknak 70 százalékát fordítjuk, igazi okát a francia forradalom óta a keresztény alaptól való fokozatos elszakadásban látja. Vissza teíuát a régi keresztény erkölcshöz, melynek a velőkig- ható becsületesség az alapja. A keresztény erkölcsnek kell testünk nevelésével hozzáillő szentélyt teremtenünk. Értekezését Széchenyi szavaival végezte, melyek szerint: „Magyar- ország nemzeti feltámadásához komoly magábaszállás, hiúságokról lemondás és kemény napi munka szükséges!“ A kormányzó ur ö főmóltósága, ki magas megjelenésével tüntette ki az előadást, nagy figyelemmel kísérte fejtegetéseit s végeztével vele hosszasan elbeszélgetett. A termet zsúfolásig megtöltő díszes és előkelő közönség soraiban ott láttuk vitéz Nagy Pál tábornokot. a honvédség főparancsnokát, hadseregünk méltóságait és közéleti és sporfkiyálóságainkat. T. P. L. SfJérafUürj „Országos Földbirtokrendezd Bíróság“ által engedélyezett ingatlanforgalmi vállalata Budapest IX, Rákos-u. 11. ] földszint í. szám Délután 3 órától 6 óráig Financirszást, társulásokat legelőnyösebb feltételek mellett hoz létre Lengváry Zoltán és Tsa V, Vilmos császár-űt 16, Tel. 154-25 A rendőrség és liberális sajtó Irta : Kúddár Cefjel Levél Györgyébe Én írok, apám, Forró vágy ssült« Míndenik sorát, Színtiszta borát ügy szüreteltem magyar szivemből, A március tizenötödíki és a következő rendőrattakot a napisajtó a mafa szempontjai, a maga politikája, a maga pártállása optikáján keresztül vizsgálja, nézi, látja ós vonja le annak tanulságait. Ez az attak azonban nem múló esemény, nem kellemetlen incidens, amely mellett el lehet sétálni kényelmesen, hanem jelenség, melynek gyökerei beleágyazódtak a múltba, az államrendőrség organizmusába, az államrendőrség szervezetébe, az államrend- őrsóg belső világába. Nagy, régi ós titkolt hibák, régi kapcsolatok és régi összefüggések eredménye jelentkezett csupán a tegnapi napon, a rendőrkardok élén egy több évtizedes rendőri gondolkodás tett vallomást arról, hogy egy magyar testület tisztikara a liberális^ nevelés nyüee alatt a ma^’sr társadalom atomikus életét éli, nem tud szolidáris lenni am" .......önv édelem és megújhodás gondolatával, ső tisztelet ós becsület a kivételeknek: ellenségesen érez vele szemben. Nem véletlen, hogy a Király-utcai zsidó trafikosok, _ a Wesselényi-utcai zsidó _ szatyin- gosnak ép úgy rendelkezésre áll a rendőrkard, mint az októbrizmus sajtójának és pedig pontosan akkor, amikor se a zsidó trafikost. «é a zsidó újságot nem fenyegeti komoly veszedelem. A rendőrség a magyar állami hatalom végrehajtó erejét pontosan oda tudja szállítani, ahol a magyar utcai hangulat szembe kerül a zsdóval. s a zsidó saitó lelkesen nyugtázza mindenkor ezt a szállítást. _ A zsidó sajtó és a rendőrség, fájdalom, összetartozó fogalmak lettek a hosszú évtizedek _ során. A reudőrtisatviselő, ha vidékről származott is, a bosszús esztendők alatt átformálódott, átalakult, tagjává vált aimak a pesti társadalomnak, mely a zsidó tőke és kul- turhatások alatt fejlődött és elvesz- vesztette érzékét minden _ magyar vonatkozással szemben. Látszatmagyarrá vált, akinek Ízlését, látását, szórakozását, társadalmi ás lelki szükségletét a pesti uralkodó elem, a zsidó elégítette ki. Még személyesen ismertem azokat az urakat, akik a kerületi zsidókaszinóban szórakoztak, akik állandóan zsidó társaságba jártak, akik Molnár Ferenoben látták a magyar teremtő géniusz jelentkezését és lilaszi- uüre nevették magukat Nagy Endre viccein. A Boda-rezsiiu öregjei, akiknek sorában ott lapultak a zsidó í'őtisztviselők, megkövetelték az ifjúságtól, hogy Ugyanúgy erezzen, gondolkozzék, cselekedjék, mint ő.. A Boda-reudszer alatt forrott össze a rendőrtisztviselői kar a zsidósággal, főképpen annak kapitalista rétegével, ekkir léptek be a tisztviselők a szabadkőműves páholyokba. A liberális államhatalom nemcsak hogy elnézte, hanem támogatta is ezt a zsidóorientációt,, a . zsidók előtt megnyílt ez a pálya is, fontos pozíciókba zsidók ültek, akik megteremtették a kapcsolatot a zsidó sajtóval. n Á rendőrtiszt és a zsidó újságíró közös életet éltek a budapesti éjszakai mulatók és kávéházak világában. A fellendülő riportázs, mely az ntcai lapoknak szárnyat adott, még forróbbá tették a rendőrség és zsidó sajtó viszonyát. Jelentéktelen rendőrtisztek és detektívek nevétől hangos volt az ország, a rendőrtiszt versenytársává vált a rossz politikusnak és a kabaréprimadonnának, kiveszett belőle a komoly umnka beesülése, az önképzés, a belátás érzése, mert a zsidó sajtó fujtatószer- kezete minden nagyobb megerőltetés nélkül szállított levegőt szárnyai alá. A rendőrségnek másfélévtizeden keresztül nem # volt komoly kritikája és kritikusra, a szenzációéhes lapok a legelső kritikai kísérlet esetén elveszítették hírforrásukat: a rendőrséget. A kritika ellenőrző szereim hij- ján romlott meg a testületi .szellem, ham pózott el a hiúság és a hatalmaskodás. Az újságírók kari becsületéhez hasonló kosztszellem vált úrrá a főkapitányságon, a rendőr botlását feltétlenül őe mina fedaete úgy a *ait& mint a fői» beég, ..A. »ndortegétts**» **«lemc is elromlott, nyers, durva, hatalmaskodó lett, megverte még a királyi ügyészt is, akinek Boda Dezső szuverén gőggel jelentette ki: a rendőrnek mindig igaza. van. Közben mind több, meg több zsidó lopakodott be a testületbe. Az idősb generáció magával hurcolta a Thaisz-éra ballasztjait, az uj generáció pedig szabadkőinives-libc- ráBs-zsurnalisztikái hatások alatt fejlődött, egybeforrván a vagyonos zsidó réteggel és a zsidó újságíróval. A legfontosabb pozieiók birtokosainak: az intéző és nyomozó rend- őríötisztviselőknek szobáiban állandó vendég volt a zsidó riporteréé nemcsak a hivatalszobában, hanem a fehér és a zöld kártyaasztalnál is folytatódott a barátság és barátkozás. A rendőrtisztviselő » hatások alatt természetszerűen ve- szitete el kapcsolatait a magyarság tömegeivel. Budapesti átlaglénv faragódott belőle, arra esküdött, amit abban a zsidó újságban olvasott mely nevét megforgatta két- szer-háromszor hetenként, vérébe » nyers paragrafusok világa szívódott, melyet mindig nyersen alkalmazott a szegény magyarral szemben, aki ellenségének érezte és tudta a rendőrt és a rendőrséget. A rendőri gondolkodás íerdesége- a hatalmaskodás ösztöne, a felfelé való szolgai alázat, a lefelé való zsarnokoskodás, az egyéni ambíciók tultengése, a zsidó zsurnaliz- mussal való lelki együttérzés, a ke- gyencrendszer, a zsidó kinevezések- a hiúság tették tönkre a testületet- amely égjük bűnöse az októberi forradalomnak. Nem először Írom le ezt, a vádat, amelyre sohasem tartották szükségesnek reflektálni. De nem is lehet. Történelmi tényeket legfeljebb magyarázni, mentegeti lehet, de letagadni nem. Most is állitom, ha a zsidó zsuralizmus szellemével meg nem mételyezik az államrendőrsé- get, nincs forradalom. A rendőrség azonban, vezetőinek elzsidósodása miatt, nem tudott, megállani a lábán, odavetette magát a forradalom eszközéül, amely aztán hálából megszüntette. Azok az urak közül sokan, akik ma a rendőrtisztikarban szolgálnak, ugylátszik nem tudják kiverni magukból a múltat. Zsidó érintkezéseik megmaradtak ós megmaradt a zsidó zsurnalizmussal való lelki eggyétartozásuk is. A keresztény irányzat nem tudta kicserélni az egész rendszert, mely a régi liberális lelki anarchia visz- szatérésére esküszik. Hányszor beszéltünk erről sok kivételt jelentő rendőrfőtiszfrviselő - barátommal, hányszor háborodtunk fel az órthe- Hányszor állapítottuk meg, hogy teilen zsidó kinevezések miatt! itt a rendszer beteg, mert nem távolították el, sőt előléptették, pozíciókba tették a forradalom szekértőiéit. Amikor midezeket végigggondo- lom. kéyíelen vagyok megállapítani, hogy nem Kalmár vagy Koós felelősek a tegnapi vérengzésért, — Nein. A rendszer felel, a rendszer, amely a zsidó sajtó épségében önmagát. önmaga gondolkozását védte meg.' Kalmár uron nem csodálkozom. Az ember saját gondolataiért szívesen vereti be öntudatlan rendőrlegónyekkcl magyar fiuk fejét! Kalmár és Koós urak nem egyéniségek. Helyükben kevés kivétellel majd minden rendőrtiszt attakot vezényelt volna. Elvégre, amikor az Otthon-kör intim kártyacsatáinak zöld liarete- terén nem egy rendőruniformis csillog, amikor a Lipót, Teréz, József és ErzsébeIvaros zsidó klubjai rendőrtisztekkel vannak tele. amikor zsidó rendőrtisztviselőket ötödik rangosztályba neveznek ki, a mikor a fajtiszta magyar rendőrök a mellőzés zugaiba vannak rugdosva, nehezen fogja elhinni egy átlag budapesti intelligenciával rendelkező főrendőr, hogy a magyar életfa virághajtását, az ifjúságot inóg akkor is kímélni kell, ha amiatt megtalálna haragudni m& té'A to&m&er'*, a dastraktfr »«Jto, ' '~ Mint Gyergyó hegyén szálló bárén Repül e levél. (Sa$ Gyászos a szegély, De uj riadó harsog szavából. Naplement után beíürd a sorát,' Irtokban, rejtve. Rabló ne sejtse Öreg szivednek egyetlen kincséi Add Mzröl-kézre, férfinak, aggnak, Gyermeknek, nőnek, Sok szenvedőnek. Hogy könnyebb {egyen a szörnyű rabság. Óh, úgy érzem: hallgató ágyuk Talán t már holnap Bosszúra szólnak S véremmel Írom meg a folytatást, (Szeged.) Csergő Gábor. — Költő Gábor meghalt. Dr, Költő Gábor kúriai biró, a régi és előkelő erdélyi família, egyik legismertebb és legnépszerűbb tagja, aki Kolozsvárott a magyarság mozgalmaiban mindig vezetőszerepet játszott, tegnap este féi 9 órakor meghalt. Temetése hétfőn délután 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából az unitárius egyház szertartása szerint. Az erdélyi menekültek teljes számmal jelennek meg az elhunyt temetésén. Földhaszonbérleti hirdetés ,A ni. Ur. vallás és közoktatásügyi aií- tiisztórium alatt levő s a magyar kathoU- kus vallásalap tulajdonát képező: I. Jész-Nagy-Kun-Szolnok vármegye De* vaványa község határában fekvő 665 kai. bold. 1441 négyszögöles eesegi HI—B. me. zőgazdasági birtok. II. Veszprém vármegye Somló vásárhely község határárban fekvő 174 kát. hold,, 3175 négyszögöles u. n. Lovaspuszrta ési tüskevári rét. III. Baranya vármegye Váiszlö fcöjsé* határában fekvő 415 kát. hold, 477 négy-j szögöles u. u. Borostyán-pusztai birtok. ! IV. Baranya vármegye Hidvég és Si-\ mod községek határában fekvő S75 kaü, hold, 73 négyszögöles Lisági-pusztai birtok. V. Baranya vármegye Púprád község határában fekvő 490 kát. hold, 1317 négyszögöles n. n. Páprád-pusztai birtok. VI. Baranya vármegye Mágóos_ éi Nagyhajmás községek határában fekvő 1489 kát. hold, 1183 négyszögöles u. n. Györki, Kislak! és Nemeró-puszták. VII. Pest-Pilis-SoH-Kisknn vármegye Váobottyán község határában fekvő 557 kát. hold, 4Í4 négyszögöles birtok. VIII. Zala vármegye Zalaerdőd község Laté rá bari fekvő 517 tat. hold, 53 négyszögöles birtok és a Vas vármegyében fekvő karakói (esalányosi) rét. IX. Baranya vármegye ' Feked-, Ve- ménd. Szűr és Szebény községek határában fekvő 766 kát. hold, 167 négyszögöles u. u. Trefort-pnsztai birtok 1023. évi október hó 1-től tizenkettő (121 évre, vagyis 1935. évi szeptember hó 30-ig leendő ej. béli haszonbórbeatiása iránt a_ nevezett minisztérium közalapítványi (XI.) ügyosztályában (Budapest, V.. Szalay-utea 19—12. szám. II. emelet G. ajíőszám) 1932. évi április hó 4-éu déli 12 órakor zárt ajáulatu versenytárgyalás fog tartatni. A részletes versenytárgyalási és haszonbérleti feltételek egyezer (1000) karima lefizetése ellenében a m. I;ir. val. lás- és közoktatásügyi minisztérium közalapítványi (XI.) ügyosztályában (Budapest, V-, Szalay-utea 10—12. szám. II. omelet, 7. aj tó számi, valamint a szekszárdi kir. közalapítványi felügyelőségnél, a somlővásárhelyi, vajszlói és pécsváradi erdőgoudokságoknál szerezhetők be, ahoi az esetloges kr ánatos bővebb felvilágusi- tások is megadatnak. Budapest, 1923. évi március havában. A ni, Kir, vfiüás- és közoktatási!!]?! minisztérium
