Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Németország gazdasági helyzete a Huhr-n, kéziében. K _ A Magyar Külkereskedelmi Szövetség csütör- löki gyűlésén báró Szterényi József elnök, beszámolt németországi tanulmány útjáról. A Ruhr-vidék megszállása a legsúlyosabb gazda­sági helyzetet teremtette nemcsak Németországban, de magában Franciaországban is. Míg eddig a fran­cia nagy kohóipar, Európa legnagyobb vasipara, bo­tén el volt látva németországi szénnel és koksszal, addig most a francia kohók legnagyobb része vagy már szünetel, vagy a közeljövőben kifuvásra kerül, mert az eddigi 1 '/• millió tonna szén és koksz helyett még 100.000 tonnát sem sikerült kapniuk. Ellenben a Ruhr-vidéken csendes, erősen alácsokként termelés fo­lyik, óriási felhalmozásával a szénnek, a koksznak, vasnak és vasáruknak, vegyészeti cikkeknek és tex­tíliáknak, bár a termelés egy része szünetel is, és ez a helyzet valami lényegesen nem is fog változni, tart­son bár még hónapokig is a megszállás. Ezt a felfogást támogatja az a tény, hogy a Ruhr-vidék ellátása élelmiszerekkel normális és a jövő termést évadik teljesen biztosított, és ugyanilyen nor­mális, bármily akadályok gördültek légyen is annak Htjába, pénzügyi ellátása Németország részéről. Ma­gán a Ruhr-vidóken olyan egység uralkodik a német lakosság körében, aminő szinte példátlan és ennek az egységnek megzavarása, vagy megtörése kizártnak tekinthető és ha van agy veszedelem, aminthogy van, az nem az egységes íront megbontása, mert ez kizártnak tekinthető, hanem az idegek kime­rülése, a két ellenséges íél olyan összeess- y pasa, amely katasztrófára vezethetne. Ennek elkerülése képezi a német irányadó körök leg­főbb gondját, hogy a Ruhr-akció lokalizálva marad­jon és ne veszélyeztethesse Európa békéjét. Ugyan­ilyen egységes a front Németországnak egyéb részei­ben, egész Németországban, ahol a szélső jobb és szélső baloldal, a bolsevisták kis csoportjának kivéte­lével, mellyel azonban maga a szervezett munkásság áll legélesebb ellentétben és mely semmi jelentőséggel nem bir, legbelsőbb harmóniában áll egymással, félre­téve minden politikumot, sőt gazdasági ellentétet is és minden erejüket koncentrálva a sikeres ellenállásra, illetőleg a Ruhr-kérdésnek, Németország méltóságá­nak megfelelő megoldására. Az előadó sem a német felelős tényezők, sem a legkülönbözőbb politikai pártok képviselői között, akikkel alkalma volt érintkezni, nem akadt egyre sem, aki arra az álláspontra helyezkedett volna, mintha Németország meg akarná tagadni jóvátételi kötele­zettségét, ellenkezőleg, valamennyi tényező egyértcl- miilcg hangoztatta, hogy í.i beesülethnll kötelessége Németországnak a kötelezettségek teljesítése, de termő- —szetesf u csak a lehetőségek határán belük Másrészt a legnagyobb elismerés illeti a német szerve­zett munkásságot, az ottani szociáldemokrata pártot, még a független szocialistákat is belevéve, akik olyan nemzeti irányt követnek és oly nemzeti álláspontot képviselnek, melyben köztük és a polgári elemek kö­NAPI HÍREK. Tasnády Szűcs András államtitkár a M. Á. V. rendeletéről. A Máv. elnökigazgatő ismeretes rendeletéről, a- melyben a vidéki állomásokhoz beosztott vasúti alkal- i mazottak lakásügyét illetőleg ad bizonyos utasításokat ' az iizletvezetőségcknek, Tasnády-Sziics Andor helyetek államtitkár, Máv. elnökhelyettes, a következőket mon­dotta a Pesti Hírlap munkatársának: f — A kereskedelmi miniszter ur felhatalmazá- sának megfelelően a nagy vitára alkalmat adó •Máv elnökigazgatói rendeletét a helyes megyilági- rtásban kell a közvélemény elé tárni. Annál inkább is szükséges, mert rendkívül nagy súlyt helyezünk arra, hogy a rendelet értelmezése körül támadt té­ves felfogásokat a való értelmében fedjük fel, mert rebben az esetben a rendelethez fűzött támadó élű megjegyzések remélhetőleg maguktól is el fognak esni. — A rendelet az igazgatóságnak az üzletve- zetősógekh'ez intézett szolgálati utasítása, amelyet azért kellett kiadni, mert a kormány a 2000 leieknél kevesebbet számláló községekben felszabadította a lakásokat. Ezekben a községekben egyesek csak, olyan horribilis áron voltak hajlandók lakást adni a vasutasoknak, amely felülmúl minden buzavalu- tát és minden olyan valószínű lehetőséget, ame­lyet egy vasúti alkalmazott meg tud fizetni. A ren­delet intenciója az volt, hogy az üzletvezetoségek igyekezzenek a községekkel megértetni a helyzetet, megegyezésre jutni, mert különben mérsékelni keli a forgalmat, sőt előállhat az az eset is, hogy egyes ‘állomásokon szüntoltetni kell a vasúti közlekedést. i Egyes helyeken kilakoltatták a vasúti alkalmazottakat, más községekben '»zvetlen kilakoltatás előtt állottak és nem nézhet ti' ból vágóul akt ’ szere az álló: lakást szerer szetesen la" Ha a vasi kor abb" ■*^"uetf mül, hogy alkalmazottaink uj- °nek. Ha alkalmazottaink ré- ozó községben nem tudunk illető alkalmazottak termé- gálatukat sem láthatják el. ul nem kap lakást, alt­éi zárni a raktárt és imát. Ha a vasúti távír­óikor a távirdai forgal- ndelet azt célozta, hogy >sék meg a községgel, zott leülöm/. A szociáldemokra­ták változatlan. Hiány mögött. A Ruhr-videiv elzárása folytán természetesen nagymérvű csökkenés állott be Németország ipari termelésében, de a szükséges szénnel és vassal el van látva Németország Ruhr-vidéken kívüli része hóna­pokra is kellő készlettel, az agol- és csehországi szén- behozatal pedig gyarapítja készleteit. Kétségtelen azonban, hogy a német ipar exportképessége teteme­sen csökkent, sőt a sok viszonyban lehetetlenné is vá­lik, amiben nagy része van az időközben óriási mér­tékben emelkedett drágaságnak, a velejáró munkabér­éé anyagáremelkedésnek. Részletesen foglalkozott a márka árstabilizálá­sára irányuló akcióval, s reméli, hogy sikerülni fog a márkát legalább mai nívóján hosszabb ideig, hóna­pokig is megtartani, ami a német gazdasági és pénz­ügyi viszonyokra igen jó fényt vet A termelési válságba jutott francia vasipar helyzete nagy előnyöket jelent Anglia és Bel­gium szén- és vasiparára, de még az Egyesült- Államok vasiparára is, egyrészt a német verseny elmaradása által, másrészt a Németországba való exportlehetőségek kihasználá­sával. Legközvetlenebbül kihatott pedig a ru’nrvidéki helyzet a valutaviszonyok folytán nagy válsággal küz­dött cseh vas- és nehéziparra, sőt a cseh textiliparra is. A hónapokon keresztül nagyrészben szünetelt cseh­országi nehézipar ma ismét teljes üzemben van, — legjobb piaca Németország; a cseh textilipar is, amely a német versenyt legsajátabb exportterületein oly érzékenyen érte az utóbbi időben, csaknem teljesen mentes ettől a versenytől, most, úgyhogy a Ruhr- vidék válsága, a német gazdasági helyzet nehéz volta, nagy konjunktúrát idéz elő az emliiett országokban, mindenütt csökkentve a munkanélhülséget is egyúttal. Csoda© tehát, ha ezekben az országokban a konflik­tus kiküszöbölésének kérdése nem lép még előtérbe? Behatóan foglalkozott még a ruhrvidéki akció Oroszország gazdasági és politikai viszonyaira való visszahatásával is. Még ott is jelentkezik az ipari ter­melés terén hatása ennek a helyzetnek. Németországi tartózkodása idejére esett a Reich- stagnak manifesztációja az 50 millió dolláros belső kölcsön ügyében; jelen volt annál, nagy nemzeti tün­tetés volt az és kétségtelennek tartotta mindenki, hogy ez a kölcsön legalább is kétszeresen, ha nem többszö­rösen túl fog jegyeztetni, ebben is kifejezésre akarván juttatni azt az egységet, amelyet az egész német nem­zet ebben a nagy kérdésben képvisel. Végezetül a Ruhr-vidék helyzetének Magyaror­szágra való visszahatásáról is beszélvén, annak az óhajának adott kifejezést, vajha megtaláltatnék az az alap, amelyen a franciák és a németek megérthetnék egymást és a Rubr-korifli>tu« h£<bve&ő_.kjegyenütést találna. Meggyőződése .w-mt Eurdpa békéjének kér­dése függ ettől és ha sikerül ezt a kérdést megoldani, hosszú időre nyugalom fogna Európában beállani. Az érdekes előadást a nagy számban megjelent köiönségnagy-tetszéssel ^ fogadta. ................................. .... h ogy azok a maguk hatásköréiben legyenek segítsé­gére a forgalom zavartalan ellátásában. A rendelét nem tartalmaz végérvényes utasítást szünetelésre, vagy forgalombeszüntetésre, csak a szolgálati fő­nökségektől javaslatokat kér. Egyetlen mérséklés, vagy forgalombeszüntetés nem történt és nem is tör­ténhetett volna, csak a javaslatokkal a miniszterhez fordultunk volna és a miniszternek teendő javaslat esetén történhetik azután az ö hozzájárulásával bár­miféle ilyen intézkedés. — A rendelet utolsó pontját szintén tévesen értelmezték/ Az, hogy az illetékes tényezőknél teljj lépéseink eredménytelenek voltak, nem azt jelent hogy ezzel kritizálni akartuk volna a kormány in tézkodéseit, hanem csupán az üzletvezetöségektör. szinte óráról-órára beérkező sürgetésekre óhajtót-! tünk válaszolni, hogy tudniillik a kormányrendelet \ megváltoztatását már nem lehet kieszközölni és igye­kezzenek az üzletvezetoségek ezek után a közvetlen megegyezés alapján a községeket a való tényállás­ról és annak várható konzekvenciáiról meggyőzni. tatott. Első hangversenye után cikket irt róla, méh hemzsegett a sértésektől és .,zseniális bohócánál nevezte öt. Mielőtt azonban kinyomatta volna, ta lálkozót kért Liszttől, hogy elolvassa neki cikkéi Levelében, melyben a találkozót kéri, „barátjának’ nevezi magát. ' . A könyv Írója, Chantavoine, felemlíti, bőgj Heine ugyanebben az időben több ezer frankot váltót nyújtott át Lisztnek, ki azonban mogtagadti aláírását. A váltót félretolta és ezt mondta: — Nem vagyok hajlandó megfizetni'a dicsé rétét. A különös epizódot, melynek valódiságáró nem győződhetünk meg, a könyv nyomán most i CorHere della Sera meséli el. Csak a művészet történet hivatott arra, Tiogy ebben a pörben Ítél kezzók. — (Liszt Ferenc és Heine.) Mind >a két név­hez egyaránt régi kötelékek fűznek bennünket. Liszt Ferenc, a „hangok nagy tanárja“, egye­dülálló művészetével még most is dicsőséget szerez a magyarságnak. Hatalmas akkordjai, regényes fu­tamai hangversenyzongorákon dübörögnek s mesz- sze nyugaton alig van koncert, melynek műsorán ne szerep el no a ne ve. Heinének pedig nem felejtjük el sohasem, hogy akkor szegődött me Hónk, mikor mindenkitől elhagyottan véreztünk 1849-ben. Ekkor irta „1849 októberében“ cimü versét, melyben honvédjainkat a nibelungokhoz hasonlította. De ebben a versben egy fricskát is szánt a sörényes magyarnak, Liszt Ferencnek, ki távol a magyar csatatértől pihentette rozsdás kardját. Ez az évödés végigvonul a két zseni egész életén. Jean, Chantavoine könyvet irt Liszt és Heine viszonyáról. Ebből tudjuk meg, hogy ők 1835-ben ismerkedtek meg Párizsban. De nem kedvelték egymást. Heine újságcikkeiben metsző gúnnyal tá­madt a regényes művészekre és Liszt az élceinek céltáblájává lett — Liszt — irta Heine — minden fazékba heleüti az orrát, melyben a jó Isten a jövendőt főzi. Liszt Ferenc erre egy zenei szaklapban vála­szolt, tartózkodóan, hidegen. A Don Juan ö Nagyságák cimü Prévos IVlarceií-rsgény köziését szombati számunkkal folytatjuk. — (Korányi Millcsandnál.) Párizsból jelenti i Havas-ügynökség: Milierand, a francia köztársasáj elnöke, fogadta báró Korányi Frigyes magyar kö vetet — (Kereskedők az üzlethelyiségek fölszabadítás: ellen.) A Fővárosi Kereskedők Egyesülete gyűlés tartott, amelyen állást foglalt az üzlethelyiségei szabaddátétele ellen. Vértes Emil elnök megnyit beszédében kifejtette, hogy a kormány úgy intézi t lakásügyeket, mint sehol másutt a világon. Barczei Gábor, a Baross-Szövelség alelnöke rámutatott arra hogy az üzlethelyiségek felszabadítása gazdasági ka tasztrófát idézne elő. Mősmer Pál és Szarka Józseí felszólalása után, érkezett az ülésterembe az a hit hogy a népjóléti miniszter május elsején felszaba ditja az üzlethelyiségeket.. Erre nagy izgalom kelet kezeit a jelenlevő kereskedők között, akiknek nagy része amellett volt, hogy ebben az esetben bezárjál üzleteiket. Végül is a gyűlés egyhangúan elfogadta Kramer József főtitkár határozati javaslatát, amely ben figyelmezteti a kormányt arra a gazdasági vál Ságra, amely az üzlethelyiségek szabaddátétele utál keletkezik. A határozati javaslat szerint a kereslte dők egyrésze a szabaddátétel esetén kénytelen lea alkalmazottaiból többeket elbocsátani, ezáltal a mun kanélküliség is növekedni fog. Eddigi dispoziciók : zo rint a fővárosi kereskedem! és ipari érdekképv.L;:K> tek vasárnap délelőtt országos tiltakozó nagy."'” • rendeznek a boltlielyiségek szabaddátétele c ezen a nagygyűlésen minden valószínűség szerire a népjóléti minisztérium képviselője is ott lesz, bog; részletesen tájékoztassa a kereskedőket a felszabadí­tással kapcaclatoE »»*- A -Solvó1 Polgári Körben csütörtökön kezdődött a három nap ra tervezett lakásügyi ankét Székely Ferenc elnök létével. Az előadó dr. Halom Dezső az építkezés, la kás és üzletkérdést fejtegetve, arra a nézetre jutott hogy nagyarányú, a háború előtti méreteknek meg felelő építkezés nem lehetséges ugyan, de annyit amennyi a mostani Ínség megszüntetésére szüksó ges, Ich etna építeni. Az üzletek szabad felmondható ságát átmeneti intézkedésekkel lehet enyhíteni olyké pen, hogy kivételes méltányos esetekben a bérlő ki vánságára a törvényes felmondási időt meg lehetni hosszabbítani vagy kitolni és közben a bérkérdés!’ rendezni. Ugyanez az intézkedés enyhítheti a fel mondott nagy lakások cseréjének szigorúságát. Fel szólalt még Szalay Lajos műszaki főtanácsos, Töröl László a Lakók Szövetsége és dr. Kraemer József i kereskedők egyesülete nevében. uagybeteg Mi’cna királyné.) Az olasz királynt iiisiiitfi érkezett, hogy ápolja anyját, Milena montenegrói királynét, akinek állapota válságosra fordult. — (Pénteken kezdődnek a tárgyalások a vas iparban.) Walkó Lajos kereskedelmi miniszter csű törtökön délben magához kérette a vas- és gépgyárd sok vezetőembereit, akikkel hosszabb tanácskozás folytatott a munkáskizárások ügyében. A gyárosul tájékoztatták a minisztert a jelenlegi helyzetről s ki jelentették, hogy bennük megvan a hajlandóság í munkások képviselőivel való közvetlen tárgyalásol megkezdésére. A tanácskozás után a gyárosok egye sülele értesítette a Vasmunkások Szövetségét, hog; pénteken délelőtt dr. Tóry Gergely miniszteri tata csosnál jelenjenek meg a kizárt munkásság megbi zottni, hogy az egyezkedési tárgyalásokat megkösd jók. Remélhető, hogy most már nemsokára helyrpál a béke a vasiparban. A szabóiparban egyelőre niupf kilátás egyezkedésre, a nagyobb műhely elvben mindig szünetel a munka. — (Jugoszláviában kivégezlek egy pesü/íletek- tivei.) Nemrégiben liir érkezett arról, hogy Fábi&i István államrendőrségi detektívet, — aki körülbelül bárom hónapai ezelőtt rokonai látogatására Jugo­szláviába utazott, — az ottani hatóságok kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. A külügyminiszteriuní diplomáciai utón érdeklődött ez ügyben, és kiderült hogy a hir tényleg megfelel a valóságnak. Csütörtö kön jugoszláv megszállott területről utasok érkéz tek Budapestre, akik közül az egyik a keleti pálya udvari őrszobán elmesélte, hogy Fábián de telt ivó kedden délután kivégezték. A főkapitányság detek tivtestületében a hir mély részvétet és megdöbbenés keltett. Most a külügyminiszérium ismét diplomácia1 lépéseket tesz, hogy a kivégzésre vonatkozó értesité seket megkapja. — (Halálozás.) Nagysötétáei Hoffmann Hugó nyu­galmazott táborszernagy, belső titkos tanácsos, ma reggel 73 éves korában meghalt. Jávor Pál festőművész temetése pénteken délutál négy érakor lesz a Kerepesi'-uti temető halottas-házából Az egyházi szertartást Nemes Antal püspök végzi. A kép: zőművészet gyászát Zala György fogja búcsúztatójába! tolmácsolni. Hevesi Bcllaagk Aladár füg ináziumi tanár életénél 44-ik évében Szekszárdon megh *, r

Next

/
Thumbnails
Contents