Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
fhm tó korona. EGYES SZÁM ARA: TÍZ KORONA. TELEFONOK: 36—86, 106—06, 18—17. KIADÓHIVATAL: 122-91, 122^92, 122-93. 1923, MÁRCIUS 16., PÉNTEK. ELŐFIZETÉS: Ü «vre 56ÓK, 1h6ra200K. Szerkesztőség, kladöhivatal és nyomda: V, VILMOS CSASZAR-UT 78. SZÁM. Petőfi és a nagy Március ünnepe. M főváros disz. közgyűlése. — Ünnepség a Petőfi-szó bornál. — Petőfi ünnepe az Országháztéren. Ä modern Magyarország szabadságit nnepe a tavaszi nap Ígéretes enyhe fényében ünnepi színekbe öltöztette ma a fővárost. Uj tartalmat nydrt a márciusi nap számunkra, a passzív emlékezés glóriáé napja a cselekvő erejű ráeszmélő« napjává érlelődött a mozgó idő mélyében. Az öncélú életre szárnyalt nemzet — bárha szárnya szegélyét keserves sötét erők tartják a markukban — meg- emelinti vergődő testéi a szabad élet magassága felé. A Márciusi Nap a nemzeti és az emberi szabadság forradalmi, gondolatában lángolt fel hetvenöt esztendeje, ez a gondolat azóta a nemzet fejlődésének irányában tört medret magának és éppen az erre való eszmélés, ennek a hite és eleven tudata az, amely hatóvá és termék kénnyé, akarásoktól feszülővé teszi a mai napot. Ennek a, jelentőségnek a jegyében ünnepli az ország március 15 étA főváros diszköxggHívse. Ae újvárosháza sok vihart látott. Izgalmakat átéli közgyűlési termélió ma délelőtt ünnepi hangulat vonult lie: Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága Botófl szellemének hódolt. A főVéros által rendezett országos Petőfi-ünnepélynek' bevezetője volt a ma délelőtt megtartott díszközgyűlése, amelyen a törvényhatósági bizottság minden pártja nagy számban részt vett. Fél tízkor vemre lie a főváros tanácsa, élén a polgármesterrel a közgyűlési terembe. A polgármester előtt kivont karddal a főváros düszruhábe ölj tűzött csatlósa halad*. Sipőcz Jenő polgármester megnyitota a díszközgyűlést, A jegyzőkönyv hitelesítése után a Budai Dalárda a magyar Hiszekegyei énekelte, amelyet a Közgyűlés tagjai állva .hallgattak meg. Sipőcz Jenő dr. polgármester mondotta el ezután ünnepi beszédét. — Bús pásztortüzok villannak fel a magyar éjszakában — kezdte — amelyeknek lobbanó fénye mellett árva magyarok virrasztónak. A magyar nemzetnek is voltak ilyen virrasztói, a költők, akik dacolva a fásult korral, verték a riadót és élesztették a nemzeti érzést az eltompult szivekbe. A polgármester ezután Balassa Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály és Bessenyei emlékét idézte, majd igy folytatta: — Petőfi Sándor a mi legnagyobb, leghősibb virrasztónk, akinek szelleme Immár egy évszázadon át őrzi a szent magyar határokat, melyek a szivekben a Kárpátoktól, a Dráváig, a szépséges erdélyi völgyektől Dévényig terjednek. 6 mindnyájunké, minden magyaré, mégis hozzánk, a fővároshoz még külön szorosabb kötelék is fűzi. mert a mi városunkban élte életének egyik legboldogabb szakát, a mi városunkban már akkor is hévülni tudó ifjúságot az ő „Talpra magyar“-ja indította el gyönyörű útjára, a mi városunk első szabad sajtójának terméke az ő gondolatait hirdette polgárságunknak. Csodálatosan gazdag élete pályáján, 1848 március 15-én volt igazán a fővárosé, amikor a Heckenast- sajtó az első Talpra; rhagyart dobta ki magából. Ezen a feledhetetlen napon nyílt ki Petőfi szabadságszeretete, amit, költő módjára pazar kézzel szőrt, szét. Ma, a. 75-ik március idusán mutassa be mélységes hódolatát a mélyen tisztelt közgyűlés ennek a láng- lélkü magyarnak. A polgármester azután arról szólt beszédében, hogy az a toll, amely 1849-ben kéfsógbevonta ennek a leg- magyarabb embernek nemes őszinteségét, még ma sem pihen. Vannak, akik az igazi népuralom és szabadság dalnokának egyes sorait még ma is félremagyarázni iparkodnak, amivel meghamisítanák nagy költőnk lelki pórtraitját. — Nem sorvad el az a nemzet — fejezte ba beszédét a polgármester — amely benső megértéssel és magába- szállással tudja olvasni egy évszázad múltán is az ő nagy költőjét. Boldog vagyok, hogy nekem jutott az a szerencse, hogy a díszközgyűlés előtt Budapest Székesfőváros hódolatát bemutathattam Petőfinek. Legyen áldott mindörökre emlékezete. A polgármeste ünnepi beszédét éljenzéssel fogta a %diszközgyülés. Majd a Bu'dai Dalárda elénekelvén a Him nuszt, a díszközgyűlés végt ért. A Petőfi-szobornál. Petőfi Sándor szobra körül miár kora reggel élénkség volt. A főváros diszletezöi még tegnap este körülcliszi- tették a zarándokhely-számba menő Szobrot. Négyszög a lakban zászlók fogták körül, az Erzsébet-hid felöli lé- szén pedig a két fölámpaoszlopot pi- ros-fehér-zöld, illetve piros-sárga-kék zászlókul ékesítették fel és a két oszlopot egy nenizefiszinü zászló köti össze, úgy hogy a szoborhoz vezető kapu benyomását kelti. Két diszruhás városi hajdú és két fővárosi altiszt áll a szobor előtt és veszi át az egyre-másra érkező küldöttségektől a koszorút. Hazafias, társadalmi, . jótékonysági és dalosegyesületek egymásután hozzák koszorúikat és azután patkóalakban állják körül a Petöfi-tereL A főváros diszközgyülése pontban . tiz órakor ért véget. A közgyűlés részi- tevői azután ünnepi menetben vonultak a Petőfi-szoborhoz. Elől diszruhás lovasrondőrök sora, utánuk az egyesült. fővárosi dalárdák mintegy négyszáz taggal. A dalárdák után következett a törvényhatósági bizottság, élén a polgármeserrel. Kél díszruha« városi hajdú ment elől, utána tiz másik hajdú. széles sora következett, akik a főváros koszorúját vitték. A kettős piros-sárga-kékszinii szalag egyik felén „Petőfi Sándor századik születésnapjának emlékére“ szöveg áll, a másikon pedig aranybetükkel: „Budapest székesfőváros közönsége.*' A koszorú- vivők után Sipőcz polgármester haladt az alpolgármesterekkel, a következő soriwm a tanácsnokok következtek, utánuk pedig a díszközgyűlésen részt- vett törvényhatósági bizottsági tagok. Negyed tizenegykor érkezett a menet Petőfi szobrához. tA dalárdák félkörben feláliottak és a már ott elhelyezett, katonazenekar azonnal rázendített a Himnuszra, majd utána a Hiszek egy Istenben zenéje csendült fel. Ezután a dalárdák énekelték el a Szózatot, majd két'városi hajdútól kísérve, koszorúval a kezében előlépett Si- pőez Jenő polgármester és kaláplevé- ve, elhelyezte a székesfőváros koszorúját a Petöfi-szobor lábánál. A dalárdák a koszoruletétel után a Himnuszt énekelték el,, majd újból menetté alakulva, a Mária Valéria- és Akadémia-utcán át a parlament előtti ünnepséghez vonultak. Hz Országház-téren. A székesfőváros által az Országház- tóren rendezett rendkívül impozáns és hatalmas méretű ünepség áll az ösz- szes Petőfí-ünnepek között első helyen. Az ünnepély fél tizenkét órakor vette kezdetétö de már tiz óra után valóságos népvándorlás indult meg a minden oldalon elzárt és zászlódisszel valósággal elárasztott Országház-tér felé. A szomszédos házak, a földmivelés- ügyi minisztérium, a Kúria épülete épp úgy zászlódiszbe öltöztek, mint az ez alkalommal valóságos diszpompá- ba öltöztetett országháza. A parlament főbejáratának impozáns lépcsőin egészen a térig lefutó vörös bársony szőnyegek fölött hatalmas pálmák között állították fel a kormányzó és a megjelenő királyi hercegek számára a díszhelyet, mely körül már tiz óra után elkezdtek gyülekezni a kormány, az egyház, az államhivatalok, társadalmi egyesületek kiküldöttei. A hatalmas téren mindenütt a felőliül t katonai diszcsapatok, a fővárosi iskolák leány- és fiunüvendékei, a cserkészfiuk, a különféle társadalmi egyesületek csoportja széles festöiség- gel áradt szét. úgy hogy amerre csak el leiieiett látni, az Országház-tér valóságos hullámzó, zsibongó embertömegből állott. Fent az országház lépcsőjén közben felállították a kormányzó diszruhás őrségét, akiknek festői ruházata épp úgy emelte a látvány szépségét, mint a parlament őrségeinek diszruhás csoportjai. A főbejárat nemzeti szinü és a főváros színeiből alkotott Ízléses és nagyvonalú díszítése között hatalmas méretű Petőfl-rcUef alatt folyt le az egész ünnepség, melyen a legelsők körött jelent meg ScUovszku ffiia, » nemzetgyűlés elnöke. A szereplők tkő- zül Pékár Gyula jelent meg elsőnek. Különösen nagy számban jelentek meg a különféle fegyvernemhez tartozó tisztek, akik között Kirchner, Luka- csics, Graller, Ehmann, Czilo altábor- nökok és Szepessy tábornok-orvos voltak a legelsők. Közben megkezdődött a dalárdák felvonulása. A főváros összes dalárdái megjelentek és elfoglalták kijelölt helyeiket. Tizenegy óra után indult meg főként a rendkívül erős népáradat a tér felé és szakadatlanul tartott az iskolák, az egyesületek és a katonai diszcsapatok felvonulása egészen az ünnepség megkezdéséig, melyre Horthy Miklós kotrnaányzó, a kabinetiroda főnökének és szárnysegédének kisé- retében, Bethlen István gróf miniszterelnökkel és a kormány összes tagjaival, József királyi herceg családjával. és a többi királyi hercegekkel, hercegnőkkel tiz perccel az ünnepség megkezdése előtt érkeztek meg és foglalták el a lépesöföljárat emelvényén számukra elkészített díszhelyet. Az egész ünnepség kiszámított rendezés szerint folyt le és válóban úgy méreteinél, mint színeinek emelkedett voltánál fogva méltó volt a nagy naphoz és Petőfi Sándor szelleméhez. A Hiszekegy és a Szózat elének- lése után, amelyben az összes dalárdák részt vettek, Sipőcz Jenő polgár- mester, a rendezőbizottság elnöke, mondott beszédet, amelyben üdvözölte Horthy Miklós kormányzót, a királyi hercegeket, hercegnőket, a nemzetgyűlést, a kormányt és a megjelent előkelőségeket, és üdvözölte a nép ezreit, „akjk jdezarámtokfiltak. -> —- Petőfi költészete — mondotta beszédében — közös kincse az egész emberiségnek, de legközvetlenebbül a mienk. Minden magyaré, osztály és rangkülönbség nélkül, ö mindenki számára énekelt, bűvös dalai egyformán hatoltak be a nádfedeles kunyhókba, az udvari lakásokba és a büszke palotákba. A föld népe, a munkás, a tanult ember, a vándorlegény és a hatalmas ur egyformán élvezetet és tanulságot meríthetnek az ő szelleméből. 0t a nemzet egésze emelte, a nemzeti egység kifejezőiéként, eszményi piedesztdlrá, és az az osztály vagy párt. mely a maga számára, akarná kisajátítani, csak erről a pie.desztálröt. igyekeznék őt ledönteni. Ö maga, ba élne, csak azokat tagadná meg, akik item félik az Istent és nem ismerik a Hazát, mert ő keresztény lélekkel hitt az Istenben és ebben a hitben halt meg a hazáért. E pillanatban, ahol magyarok élnek túl az emberkéz alkotta határokon, egységesen borulnak le szelleme előtt, aki nemcsak nagy költő, hanem vigasztaló prófétánk és vezérlőnk, hitet és reményt sugároz egy évszázad múltán is. Szellemét nem lehetett belefojtani a jeltelen közös kate- nasirba, kiszáll onnan és viszi mindenüvé a zugó magyar szellőnek, a magyar jövőnek, a magyar feltárna- , dósnak soha el nem haló dalait. Sipőcz beszéde után a dalárdák Po- \ tőfl-dalokat énekeltek, majd T<labels berg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter beszélt. ' / Ä műsor aszerint a katona i zeneka - rok játéka-, Pékár.Gyula beszéde. Iá szói Mari és Bakó László szavalatéi s a dalárdák több énekszáma következett. Ax egyetemi ifjúság a« irredenta szobroknál. Az egyetemi ifjúság ünnepe délelőtt tíz órakor kezdődött * Szabadság- téren. Egymásután vonult fel az egyetemek ifjúsága, zászlók alatt a különböző egyetemi egyesületek, a Bethlen .Gábor Kör, a Délvidéki, a Székely egyetemi hallgatók egyesülete, fefeele zászló alatt a felvidékiek. Mig az egyetemi ifjak a négy szabadságszobor körül helyezkednek el, a szobrok körül a szabadonhagyott utsávon egymás nyomában vonulnak az egyes középiskolák növendékei, magyar ruüiás, kokárdáé kislányok csoportjaival váltakozva, A szobrok, előtt elsőnek Csanddy György beszélt a székely egyetemi hallgatók nevében. — Ka papotok volnék — mondotta — kézenfogva vezetnélek el benneteket ebből a hiú, ostoba, elsülydt városból, messze síkságok felé és egy hegylánc utolsó fokánál mutatnánk be áldozatot a Hadúrnak, a Természetnek. Nem emlékezhetünk mi a dicsőséges forradalomra, csak a keserű /szemrehányás, a tétemrehivas hangján, mert hova lett a szabadság, am öt méterest cellánkban, mi az egyenlőség, ma van a hierarchiával, pártokkal, frakciókkal, idegen kapitalizmussal, felekezetiségünkkel? Hol van a testvériség? Mindenki gyűlöl mindenkit, gyűlöljük az arisztokratákat, gyűlöljük a munkásokat, a hóditó idegen fajt. Rajtunk fordul meg a magyar jövendő. Moravek Endre beszélt ezután a felvidéki ifjúság nevében, majd Jahn •László, a dunántúli egyetemi hallgatók és Loyberr Oszkár a Turulszövetség nevében mondtak beszédet. Az ünnepély a Szózat hangjai mellett ért véget. A Szabadság-térről az egyetemi Ifjúság ezután a vigadói gyűlésre rónait. A kereskedők, ünnepe. A fővárosi kereskedők ma délétől Vt 11 óra-kor az ünnepség időtartamára bezárták üzleteiket»
