Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
tm MÁRCIUS 16 PÉNTEK nwa Hogyan vélekednek Lengyelországban a esetiekről? ÍA lengyel nép túlnyomó többsége magyarbarát — Egy lengyel diplomata a magyarlengyel jövőről köztársaságának tatárain, Benes rögtön pakol és utazik. Ma is tehet valami hiba, valószínűen a francia-német küzdelemmel kapcsolatban, mert Benes megint utazni készül és pedig ebben az esetben Varsóba. Itt azonban nem felejtik el, hogy mialatt Lengyelország a bolsevikiekkel küzdött, azalatt ő lopta el Lengyel-Sziléziának jó részét és néki lehet köszönni, hogy Európa szivét, Lengyelországot és Magyarországot a kárpáti korridorral két részre bontották. A lengyel közvélemény igen tisztában van Benes ur személyével és ha tényleg megjelenik Varsóban, bizonyára nem sok sikert fog ott aratni. Ami Magyarország jelenlegi helyzetét illeti, úgy látom, hogy csodálatosan összeszedte magát az elképzelhető legsúlyosabb sorscsapások után. Nagy szerencséje Magyarországnak, hogy mindig rendelkezett • kitűnő államférfiak felett és a mai vezetők kezében is jó helyen fekszik az ország sorsa. Ami a most folyó magyar—cseh gazdasági tárgyalásokat illeti, nem sokat bízom a csehek őszinteségében. Csudálatos, hogy a csehek mindig olyankor mutatnak valamivel barátságosabb arcot, Magyarország felé, midőn Lengyelországgal is keresnek valamifée megegyezési. Ennek az lehet a magyarázata, hogy nemcsak a lengyel közvélemény, hanem a vezető körök is a legélesebben elítélik Csehország pák pánszláv;, kimondottan Magyarország ellen irányuló politikáját, Benestől bizonyára megkérdeznék Varsóban, mik a közelebbi céljai Magyarországgal, ilyen körülmények között a cseh külügyminiszternek segítségére lesz, ha rámutathat a Magyarországgal folyó tárgyalásokra. Még egyszer ismétlem, Lengyelországban Kelel-Európa betegséginek föokozóját Csehországban látják és az a meggyőződés, bogy a kontinensünk meg sem gyógyulhat addig, inig le nem rombolják a eseh-pánszláv imperializmus korridorját, inig Lengyelország és Magyarország közös határokkal nem rendelkeznek. Ma Kelet-Európábán egyensúlyi helyzetről beszélni sem lehet. A kis-antánt diktatórikus hajlandóságai lehetetlenné teszik a konszolidációt. Felfogásom szerint a kis- és a nagy-antant mellett egy középántuntnak kellene kialakulnia, mely Európán keresztül északtól délre húzódik és a három leghősiesebb, érdekeikben azonos, hasonló természetű nemzetet kapcsolná egybe — Olaszországot, Lengyelországot és Magyar- országot. Ez a szövetség minden olyan állam számára támogatást jelentene, melynek egyrészt — félnie kell a pánszlá ír veszedelemtől, másrészt amelyclrre Németország és Szovjct-Oroszország esetleges szorosabb kapcsolata veszedelmet jelent. Természetes, hogy a helyzet ilyen kialakulása a jövő zenéje, de annyi bizonyos, hogy mig a csehek által képviselt pánszláv imperializmust nem szorítják gátak közé, addig szó sem lehel a beteg Kclet-Európa gyógyulásáról. Mióta elkezdődött a németek és franciák Íítagy mérkőzése, azóta nagyon sok jelentőség- ‘jtcÜes külpolitikai kérdés leszorult a napirendből. Szűkszavú táviratok számolnak he olyan •«Sfemenyckről, amelyekkel azelőtt a napi 6ajtó [hosszú közleményekben foglalkozott. E liir- ^idások közül is nem egy tendenciózus, de kü- yfonöseu tendenciózusok azok a jelentések, ítíe- pyek az u.) lengyel törvényhozás megalakulása Pofa Varsó újabb politikai orientálódásáról ([szólnak. Erősen prágai izü kommünikék szá- süoltak be arról, hogy Lengyelország ismét ^visszatér a Skirmuntlól inaugurált kisantant- barát politikáihoz, sőt komolyan rebesgettek Benes varsói utazását. Igen meglepő lenne, ha az uj lengyel Kormány — a közvélemény dienere — visszatérne ahhoz a csehbarát politikához, melyből Lengyelország semmi hasznot sem látott és amelyből még ennek a felfogásnak csekély számú hívei is alaposan kiábrán-, [dúltak. Hogy megtudjuk az igazat, felkerestük a lengyel diplomáciának egy Budapesten idéző •régi érdemes tagját, ki országának közhangulatát a következőkben foglalta össze: — Lengyelországban mindenki érzi, hogy 'a békeszerződésekben megállapított európai trend nem egészséges. Európa beteg és ez a be- jüegséff nemcsak a nyugati állapotokban jelentkezik, hanem a keleten fellépő örökös súrlódásokban is. Hu Európát fekvő emberi organizmushoz hasonlítjuk, melynek fejét nyugaton, [törzsét és végtagjait keleten képzeljük, úgy [bizonyos, hogy világrészünk szivében Magyar- ország és Lengyelország fekszik. E két ország népét nemcsak közös érdekeik, minden érdek- ellentét tökéletes hiánya kapcsolja össze, hanem a magyarok ás lengyelekre egyaránt jeliem ző lelki tulajdonságok, a lovagias érzés, a hősiesség, a jószívűség, a hasonló temperamen- |tum, nem csekély áldozatkészség. Kelfet-Euró- jiának legnagyobb szerencsétlensége az, hogy -szivébe, Lengyelország és Magyarország közé ('ékelték Európa vakbelét, a cseh köztársaságot. -.A cseheknek, kik a háború előtt csak muzsikusaikról, gyávaságukról, tolakodó természetükről voltak nevezetesek, sikerült sokkal íöb- rbet elérniük, mint amennyire a legrózsásabb Pálmáikban számítottak. Minden érdemük pedig ;«8ak az volt, hogy a háborúban karjaikat gyáván felemelték, másokat, elsősorban Magyar- ;országot az antant előtt bevádolták, befeketi- ;tették. Ebben a munkában a fővezér a legravaszabb, legpcrfidebb cseh volt, Benes, aki szakadatlanul hangoztatta nemzetének nem lévő érdemeit, mindenkire ráerőszakolta tanácsait, föl- jtölakodoít döntőbíróul az egyes államok között. Benes kijátszotta magát esodaorvosnak, vigée- nek. sőt még házasságközvetitőnek is; sajnos, sajátságos valódi cseh módszerével — sikerült peki a sajtónak egy jórészét is megnyernie, és fezen keresztül a világgal elhitetnie, hogy o befolyásos ember, kinek tanácsaira készséggel [hajlanak «^legbefolyásosabb helyeken Is. Miihelyt valami nem megy jól a cseh köztársaságban. midőn .valami kellemetlen hir szivárog ki Keresztény ember keresztényeit által irt, keresztény nyomáálsan készült ufságoí olvasson Bankszokások A nagy port fölvert Wr. Kommema! Bank direktorainak ügye is leült. Sőt a feledés homályában tűnt el. Ma már a lapok sem emlékeznek meg róla.... léhet, hogy igazuk van... De a tanulság megmaradt, illetve egy ujább pozitívummal lettünk gazdagabbak mi, szegény banktisztviselők. Mert hogyan is állt az ügy? A rendőrség letartóztat 6—7 bankdirektort egy bank fő direktor följelentése alapján. A rendőrség, miután a súlyos vádakat beigazolva látja, legalább is súlyos gyanuokok látszanak fönnforogni: szükségesnek látja a, törvény paragrafusainál fogva az őrizetbevétel elrendelését, illetve letartóztatás foganatosítását. A közvélemény háborog. A nyomorgó, éhező és lerongyolódó banktisztviselők hangfogó mellett tárgyalják a bankot ért hatalmas összegű kár nagyságát. Nem csoda. Hiszen alig van szó egyébről, mint három-négy milliárdról . . . S hozzá még bankszokásról ... Igen, bankszokásról . . . Ez az argumentum olyan bankigazgatók ajkairól hangzott el: kik a bankszokások birtokában voltak. Tehát föltétien szakemberek, de semmiesetre sem laikus egyének • * • S ez a 4—5 bankdirektor, bankszokásokban szak- tekintélyek. Korifeusok, pár száz tisztviselőt fizetnek 6—7—8 ezer koronájával 98%-iré . . . Most már tudjuk, bankszokásból . , . Közben ok a kincsek milliárdjait halmozzák föl fejedelmi lakosztályukban. Élik az élet ezerféle gyönyörét. Övék a színházak legkényelmesebb páholyai, a bar, az opera, szalonok, pazar életmód feltételei, autó, kocsi,, virág, illat: mind-mind kizárólag. Bankszökásból . . . Mig a tisztviselők százai a nyomor azelőtt sohasem látott osztály - részesei. A súlyos miikardokkal terhelt bankdirektorok — miután a íődirektor dokumentumai szerint illegitim módon jutottak birtokába a milliárdoknak. . átkiséríetnek az ügyészségre s onnan pedig szabadlábra helyeztetnek. Távol áll tőlem a törvény nem tisztelése. Olyan six--, lyos baukíejdntélyek közmunkálkodását a köz valóban nem nélkülözheti. De meg csupán bankszokásokról lévén szó s . a magánjog pedig tiszteletben tartja a magánszokásokat. De, viszont tény az is, hogy bankszokásból a.Wiener KommerzisI Bank fölszámolás alá került, ami magyarul azt jelenti, bogy tönkre; Dient. Miután az összeomlás már kétségtelenné vált az illető szaktekintélyek előtt is, lassan, de biztosán mondanak föl a tisztviselőknek különféle címeken. Családok, egyének mennek tönkre . . . bankszokásból . . . Magyarországon mindig rejtély volt egy bankdirektor Sasié ve. Ma is. az. Hogy miből, és ■ mennyiből é! egy bankdíraktor, sokaséin tüdíá senki. Talán nem is kérdezte soha senki' sem. Nem volt fontos. Az bizonyos, hogy mindegyük jól él. Legalább is még nem 'hallottuk, azt,, hogy a. fizetés kicsinysége miatt panaszkodtak volna. Őket — szerencsére nem érinti a drá- gaisági segély, a magas áraik, a vállamps tarifa állandó emelése, hiszen úgyis mind autón járnak, szokásból... a nyomor mélyén vergődő banktisztviselők pedig félve néznék a telt táv- cáju banikdiirsktorokra. a száguldó autók után, bankszokásból . . . Tutankamen virága Irta . Zoltán Vilmos Amióta lord ^Carnarvon a „Királyok völ- H^yé“-ben megtalálta Tutankamen fáraó sírját [4s szarkofágját, mellyel rengeteg műtárgy ke- j'^snlt felszínre, e műtárgyak mesteri tökéiyü or- PzKaxnentiikáiből megerősítést nyert, bogy az [•egyiptomi díszítőművészet leggyakoribb, száni- ; tel an változatban feldolgozottmotívuma a Ni- tius szent virága, a lótusz volt. i Az egyiptomi lótusz alakjáról helyes fogalmat alkothat magának az, aki a mi állóvizeink- j'ben is gyakori fehér tavirózsát (Nympliaea jaiba) jól megnézi. A nimfeákuak ugyanis hala sárgavirágu vizitök (Nuphar luteum) s a [Nagyvárad melletti Püspökfürdő nagy botani- i kai nevezetessége, az ott eudemikusau tenyésző [hévízi, tavirózsa (Nymbaea thermalis), melyet különben átültetéssel meghonosították a • hailatonmeJléki Hévizén, sót a budai Lukács- •fürdő inMegvizmedencéjében is. A nílusi lótusz . ragyogóan fehér ' virágszirmaival legjobban phasomlU .* mi fehér tündérrózsánkhoz, noha, [nsinit tudományosan megállapították, biológiai 1 szempontból legközelebbi rokona a piszkos-li- flasziinvirágu Nymphaea thermalis, sőt neves !.magyar botanikasok annak á nílusi lótuszszal i való azonosságát is vitatták, a szinbeli s egyéb morfológiai eltéréseket a kiima átalakító határéval igyekezvén megmagyarázni. Az egyiptomi lótusznak úgy a fehér fajnak (Nymphaea lotns), mint az égszínkéknek i (Nymphaea coeruVea) — valóban csodálatosan ajágy szerepe jutott az egyiptomi nép életében. iÜTam kerülhet felszínre ó-egyiptomi műemlék, ’•■legyen az kép vagy szobormű, melyen többé- Skevésbó művészi ábrázolásban meg nem talál- [jsók a lótus* virágát. Mint nálunk a rózsa, az r iptem iáknál kétségtelenül a lótusz töltötte a virágok királynőjének szerepét. Felvonu- — ------—ilvános vagy családi ünnep e lképzelhető lótusszal a ke- ms A* j^ado* san megfésült hajában viselte a virágot oly- ' épp, hogy a szirmok homlokát érintsék. Nagy vallási ünnepeket megelőzőleg a templomszolgák napokig fosztogatták a templomok közelében ásott s a Nílussal csatornával összekötött medencéket, bogy azok virágával feldíszítsék a, templomot. Temetések alkalmával a szarkofágot elborították szárral együtt letépett, vagy koszorúba font lótuszvirággal. Az istenségeknek szintén e virággal áldoztak, ornamentikájuk pedig tele van e virág stilizált változataival. , A hieroglif-írásban a lótusz az öröm, a bőség és gazdagság jelképe, a száiujegyirásban a lótusz fejezi ki az 1000-et, amely számmal az egyiptomiak az áldás és jólét fogalmát kötötték össze. A különben is szentnek tartott virág rendkívüli tiszteletben állt az egyiptomiak előtt, amiben kétségtelenül nagy része volt az egyiptomi nép hálaé.rzetpiiek. [Hisz Egyiptom őslakói táplálkozás .tekintetébén _ nagyrészt a lótuszfajok gyökereire és.magvaira voltak, ráutalva. Hérodotosz szerint (II. könyv, 92. fejezet): „Mikor a folyó (a Nílus) megdagad s nyílt tavakká alakítja át a mezőket, akkor a vízben nagy tömeg liliom nő. melyet az egyiptomiak lótusznak hívnak. Ezeket lemetszik és megszáritják a napon. Azután a mákhoz hasonló magvakat kitapossák a lótuszból, kenyeret készítenek belőlük s azt megsütik a tűzön. A lótusz gyökere is ehető és édes s. majdnem gombai a,ku és a kkora, mint: az alma. Va nnak egyéb liliomok is, a rózsához hasonlóak (» n'eiumbium), melyek, szintén a folyóban nőnek- de ezek gyümölcse külön kebelében rejlik, mely a szár mellett nő ki a gyökérből s alakra hasonlít a darázsiéphez.“ Görögországban számtalan rege volt elterjedve a „loíophagos“-okról. a lótuszevőkről. A lótusz magvainak a görögök valami olyan- féle csodás hatást tulajdonítottak, mint mi magyarok a Tisza vizének, melyről azt mondja a nóta: . Ki a Tisza vizét issza. Vágyik annak szive vissza Iája* kében így ir a lótusz csodás hatásáról: „Aki a lótusz méznél édesebb gyümölcsét megizlelte, az feledi ígéretét s többé eszébe sem jut a visz- szatérés, hanem a lótuszevők társaságában a lótusz gyümölcsét szakítva, lemond a szülőföldjéről.“ S valóban, még korunk utleirói is bizonyítják, hogy Egyiptom szegénysorsu lakossága még ma is táplálkozik a lótusz gyökereivel és magvaival, A Ptolomeusok korában, körülbelül a. Ki), e, ,500. évig csupán a két említett lótnszfaj, az egyiptomi lótusz és a kék lótusz Volt ismeretes, mint olyan, mely elborította a Nílus és kiöntéseinek felszínét. Körülbelül ekkor hozták be talál! Perzsián keresztül — Indiából a nélum- biumot (Nelumbinm speciosum). Hérodotosz az első iró, aki említést tesz arról, hogy az indiai lótusz Egyiptomban is dúsan tenyész s a. görög történetíró állítását igazolják az e korból származó műemlékek, melyeken: a nelnm- bium kezdi kiszorítani az egyiptomi lótuszt. A nelumbium aztán a görög-római Uralom alatt éri el népszerűsége tetőpontját a körülbelül egészen azt a szerepet játssza, amit a lótusz a nagy dinasztiák alatt. De a Nílus benszülött, igazi édes gyermeke nem ez, hanem a fehér lótusz s ennek testvére, az elterjedésre nézve talán még gyakoribb kék lótusz. Még ma is a folyammal nő, ennek duz-. zadása kezdetén rügyezik, áradása tetőpontján virágzik s mikor a Nílus árvizének jótékony hatása már földi paradicsommá varázsolta Egyiptomot, gyümölcsöt érlel. A lótuszdayirózsa e, két faja ma is óriási tömegben borítja a Nílusnak és kiöntéseinek tükrét, csupán a Deltából pusztult ki. Ma a. kék lótusz határozottan túlsúlyban ,van a _ fehél lótusz felett. Ugyancsak, a kék lótusz népesít! be a Gazella-folyót, a Djur és Bar el Az.ra la» subb folyású szakaszait.. Ezzel szemben az indiai lótusz, a oelums bium teljesen kipusztult Egyiptomból, éppúgy a Nilus hs3da© tcásík newaetcss^e, 4
