Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
4 1923 január 23., kedd — A lángészhek nagyobb kötelességei vannak at emberiséggel szemben, mint az átlagos intellektusnak. A kivételes tehet ségü férfi, akit vHAgmegismerése ember' gyűlölővé tesz, hasonlít n kigyuladt kő- srénbánrához, amely haszon nélkül ég el. Vele szemben All a nagylelkű zseni »mely kincseit odaszórja embertársainak é* melegséget és fényt ad a földi életnek Ilyen zseni volt Petőfi Sándor (Hosszantartó taps.). Amit ez a huszonöt és fél esztendős ifjú gondolt és érzett, az a magyarság ezeréves lelki életének legneme sebb cs legjellemzőbb megnyilatkozásai közé tartozik. Annyira magyar, hogy gyakran nem is egy ember, hanem a daloló anyaföld hangját véljük hallani. Dicsősége nemzetünknek és tanulsága irodalmunknak, hogy éppen legnemzetibb költőnk emelkedett a világirodalom legnagyobbjai közé. A »Otto pap. de Petőfi nem Apolló hanem Dionysos isten papja. Ő az élet italától mámorosán követi utján az istenséget, A világ neki nem művészi látványos »ág, hanem véres és tüzes valóság. Ő nem fékezi meg az életet, mint az állaticlomitó, hanem táncol vele, mint a katona. Ő az élet katonája. Az ember neki nem modellje, hanem testvére. Neki testvére mindenki, aki küzd, szenved és remél. Az ó költészete nem a müveit osztályok nemes szórakozása, hanem ennél mélyebb, szomorúbb és megrázóbb valami: Egy nemzet imádsága, amely a sötét földről a csillagos egek felé tör. (Taps.) A képzelet országában íf van igazság, van hazugság. Petőfi a leg- igatibb költő, mert. soha még írónál a gondolat. és cselekedet, a költészet és az élet oly kristálytiszta, gyémántkemeny egységbe nem forrt. Ez az egység teszi oly megtagadóvá Petőfi alakját. A szerelem éa a szabadság költője volt. Mint a szerelem költője egy gyönyörű különösséggel, a hitvesi szerelem dalaival ajándékozta meg nemzetét. Ezért megérdemli, hogy minden magyar asszony a szivébe zárja emlékét. (Szűnni nem akaró taps). — Midőn megszólaltak a harci l rom - biták, a szabadság költője feláldozta Szerelmi boldogságát és elment meghalni a hazáért EzérL megérdemli, hogy minden magyar férfi a szivébe zárja emlékét Forradalmár természet volt. De az ő korában minden valamire való magyar cfjtj forradalmár volt, mert a forradalmi (űz nem volt egyéb, mint a nemzet életerejének é* éleiakaratának föllámadása. Demokrat* volt, de az ó demokráciája elválaszthatatlan volt a nemzeti érzéstől. Megénekelte a világszabadságot. Ám küldjétek nekünk világpolgárokat, akik a Talpra magyart éneklik és meghalnak Mágyarorszag becsületéért és mi megkoszorúzzuk a világpolgárok zászlóit! — Petőfi nemcsak esztétikai értékekkel gazdagította a magyarságot, hanem ennél jóval többel: ideálokkal. Ne kicsinyeljük az ideálok hatását a népek életében; az egymás mellett élő emberek laza tömegeit közös ideálok fűzik a nemzet kulturális egységébe. Az ideál, amelyet, reónkhagyott. as ifjúság bájában és a zseni tüzében ragyogó nemzeti hős alakja. Az ő élete egy nemzeti éposz, amelynek fájdalmasan szép és hősies akkordjai belezengenek a hétköznapok zajába és gazdagabbá és mélyebbé teszik a magyarság életét.-^-Szomorú, hogy oly ifjan halt meg, de felemelő gondolat, hogy szűzies tisztaságában úszta mag az élet zavaros hullámait. Emlékéből az örökifjuság fluidumja árad a magyarság vérébe. Ismeretlen sirjából láogoszlop tör elő az életnek egy nagyszerű vulkánja, amely fényt vet a magyar éjszakába, arariylávat ont. az országra és a magyar dicsőség, tűz éve] megvilágítja tévői óceánok partjait. Petőfi emlékében önmagát becsüli meg a nemzet. He rezeg Ferencet annyira clfogódottá teszi « pillanat monumentális nagysága, hogy mindig biztos és fölényes hangja jiicgrerteg és végig rendült meghatottságául olvassa fel klasszikus formákba öltöztetett, remek emlékszózatát. Hertzes: verme telkes és szűnni nem »karó éljenzéssel fogadott beszéde után P. Mfohu* Emilia Petőfi «A ledőlt szobor* című ódáját szavalta el páratlan művészéttel. Ezután a gazdák és főid mívesek képviseletében lovász János szólalt fel.-— Hazánk nagy költőjének ezen az emlékünnepén, amikor szedegetjük a sok szép Maié«!, mint a méh a virágról a mézet, azt látják, hogy nem mindig sírva vigaót a magyar, mert volt olyan idő is, amikor a magyarok dicsőségét é* hatalmát, a Lehel kürtje harsogta belő a világba. Volt idő. mikor a magyar ég négy táján magyar dicsőségről regélt az apa a fiának, Volt idő. mikor magyar tenger viz éh hnayt ei ászuk, kelet," dél hullócsillaga, De volt olyan ; idő is, amikor ezekkel a hullócsillagokkal a magyar dicsőségnek srabadaágnak és függetlenségnek a fénylő «flag* is eltűnt a magyar égboltról ATWÉP — Egy ilyen csillagtalan éj után állt fel hazánk nagy költője a Muzeum lépcsőjére. — Rabok leszünk-e vagy szabadok, ez a kérdés, válaszatob. Oh, Petőfi, hazánk nagy költője, sötét éjben fénylő csillagunk, kinek emlékére itt ma lángolunk és sírva fakadunk. Te nem állsz már ma a Muzeum lépcsőjén, de mi ma megint itt állunk világ árvájaként a bármerre tekintünk, délnek és északnak, .keletnek nyu- nak, rokona, barátja nincsen a magyarnak s amikor itt állunk szivünknek minden sívárgásával, testünknek és lelkűnknek minden szükségével és szegénységével, — Belőlem a magyar nép lelke kiált, amikor azt mondom, hogy mi ennél a nagy- országos véres temetésnél is nem ..átkozzuk azt a földet, mely ezer éven át táplált bennünket, hanem csak áldjuk azt a bölcsőt és áldjuk azt az áldott édesanyai kezet, mely magyarnak ringatott. (Zajos taps és éljenzés.) • Ezután a munkások részéről Horváth Gergely vasmunkás szólott: A munkásszónok bámulatos érzéssel mondja cl szépen csiszolt mondatai: — ívlost amiKor az egesz nemzet ünnepli Petőfi szellemét — mondotta — mint .magyarét, aki a maga költészetében irányt adott az egész magyarságnak, én is a magyar munkásság részéről üdvözlöm azt a szellemet, amely a maga lángelméjének erejével nekünk, testvéreinkek, nekünk, magyar munkásoknak is örök irányt adott, megmutatva az utat, melyen az igazi szocializmus, az egész világra kiterjedő emberszeretet ás a magyar hazának mindennél jobban való szeretető békésen megférve, egymáshoz simulva visznek bennünket a boldogulás felé. A mai idők körülbelül olyanok, mint voltak azok a harosnapok, amelyben Petőfi élt. — Petőfi megmutatta nekünk, hogy az egyéni nyomort, keserűséget, szenvedéseket nem szabad ereznünk többé abban a pillanatban, mikor egyszer az egész Magyarországon végig vág a sors kegyetlen ostora, hanem kezünket kell nyújtanunk mindén magyar felé és azon kézszorításon keresztül összeolvasztanunk a lelkünket, a keserűségünket, a haragunkat az ellen a harmadik ellen, akinek kezében a sors ostora suhog. E szomorú napokban ezt a példái akarjuk megfogadni az ő .szelemének üdvözlése alklmából. Ez legyen a ímhódolátülik Petőfi szellemiének. •— Hallják meg a világ összes munkásai, hogy csak a magyar egyenlőségen, testvériségen, szabadságon keresztül kívánjuk elérni azt a nagy világszabadságot, melyről Petőfi álmodott. Mi is ott leszünk és nem nyugszunk majd még haló porainkban sem, ha megharsan egyszer az a nagy- riadó, mely azok ellen hívni fog, akik a népek egymásrauszitásával igyekeznek megölni a testvériséget, kik a maguk pénzbeli hatalmával igyekeznek elnyomta bennünket, az egyenlőséget, de mindenekelőtt esküszünk, hogy nem fogunk nyugodni mindaddig, amig ki nem vívjuk a magyar szabadságot és fel nem emeljük újra azt a zászlót, melynek pirosa szerintünk a világ összes népéinek testvériségét, fehérje az egyenlőséget és z oki je Petőfi szabad Alföldjének, rónájának színét, a szabadságot jelenti.- / V karfel a favtfyi cukoranarchia megismétlésére készül cukorkivitel nem lógja megjavítani a koronát, a kariéit anná| nagyobb nyereségekhez jullaija — A NÉP tudósítóiétól — A magyar ifjúság nevében Nagy Ivén a MEFHOSz elnöke köszöntötte Petőfit — A magyar ifjúság nevében köszönt lek Téged. Petőfi Sándor. Köszöntünk mi húszezer ifjú magyar diák és uj húsz meg húszezrek, akik még mögöttünk -növeked nek. .Ma Téged ünnepel az ország ; hódoló szóval, kitárt karokkal. lelkesedő szivvej mi is köszöntünk Téged, aki száz év óta vagy már vezére, álma, hite, bizodalma, regőse, hadnagya, útmutatója a magyar ifjúságnak. — Negyvennyolc márciusa óta mindig Te voltál ki gyújtogatta a magyar szive" két, kinek szava zengve-zugva riasztotta félre a kishitüoket, ki ragadtad, vitted, sodortad magaddal ellenállhatatlanul szép magyar jövendő ígéretével a fiatalokat.. — Ama március dicső idusa óta Te mindig itt vagy köztünk, el nem hagytál bennünket sohasem, itt ölsz, itt dalolsz közöttünk. A te huszonhatéves diadalmas elmúlásod örökre bozzáláncolt az ifjúsághoz. Te egy vagy velünk. —Majd ha, Sándor, újra üt az óra és fel harsan dalod; magyar, talpra, talpra, majd akkor ököl leszünk, mely fegyvert mar kol erő leszünk, mely mindent legázol Leszünk bosszú, halál, ördög és pokol, kik mindenen keresetül diadalra visszük a magyar lobogót. Petőfi, ébredj sírodból! Várjuk a szavad, zúgjon végig ismét a szegény hazán, légy újra vezér. Segesvári sírból toppanj inár elő, riadjanak meg mind a harsonák. Petőfi, nézd: uj március uj ifjúsága vár. Recseg a föld, valami kc.- sztil ; titkos vágyakkal terhes a lég. csillagok ezek -. jön éve csodáknak. Petőfi ébredj ; rab magyarság rab ifjúsága vár. Fogadalmas, hódoló szívvel húszezer magyar diák igy köszönt Téged, Sándor barátunk ! (Lelkes éljenzés és taps.) Nagy Iván, aki lapunk főiskolai rovatvezetője, talán a legközvetlenebb hatást váltotta ki a szónokok kqzül és beszéde közben unos-untalan felcsattant a taps. Az ünnepélyen a zárszó keretében Pékár Gyula, a Petőfi Társaság nevében áldozott utolsónak Petőfi szellemének : — Princeps poetarum ! Szent hagyományaid őre, a rólad elnevezett társaság nevében köszöntőm a Neked hódoló magyar társadalmat a nemzet fenségétől megszentelt, e kupola alatt. Koronás Te, ét szoborként, őrködő koronások közt lánglelked oltár!Őzként bennünk lobog s mi oly hivő és hivő sóváran nézünk errc*az oltártüzre, látnok voll él... De ha mindaz-szörnyű, amit előre láttál, beteljesedett, akkor annak is megdönthetetlenül igaznak kell lennie, amit a másik végletben jót, biztatót,,,ragyogót láttál és Te zengted : «Élni fogsz hazám, mert élned kell. «A magyarnak élnie kell örökké ...» — A költő mondta, a próféta mondta, Petőfi mondta .. s én hallom a szavát, az újjászülető Petőfi is azt dörgi nekünk. Hisz azért született, újjá. Hogy ezt ismételje nekünk ! S én azzal a szent hittel, zárom a szavam ; Igaznak kell lenni — mi hiszünk benne, mi hiszünk Petőfinek. (Hosszantartó, zajos éljenzés és taps.) Az ümjftpség a Himnusz hangjai mellett éPt^egPt. amelyej/vJ?Bíi«' dalárda adott elő.* fíwf .János közélelmezési miniszter .•1 NÉP pénteki számában részletesen nyilatkozott a kormány uj kiviteli pro- gtammjáxól. Ez a programúi tudvalévőén a kivitel fokozásával az újból leromlott magyar korona megjavítását óhajtja elérni. A közélelmezési miniszter nyilatkozatában többek közt bejelentette, bogi’ a kormány engedélyt adott 500 vagon cukkor kivitelére. Erről a cnkorkivitelről már betek óta különböző híradások jelentek meg, amelyek yekeztek indokolni a cukorexport állítólagos előnyót, szükségét, nnélkül azonban, hogy erről az elfogulatlan gazdasági közvéleményt sikerült volna meggyőzni. Búd miniszter nyilatkozata immár befejezett tényként említette a kormány elhatározását a cukorkivitel kérdésében. Le kell szögeznünk álláspontunkat, hogy a legnagyobb meglepetéssel és aggodalommal vittük tudomásul a kormánynak ezt az elhatározását. A cukor exportját állítólag az leszi indokolttá, hogy a huzai cukorgyárak .idei termelése meghaladta a 6700 vagont és kilátás van arra, hogy oukorkampány teljes befejezése után az idei cukortermelés el fogja érni a 7000 vagon mennyiséget. Ezeket az adatokat az érdekelt cukorgyárak jelentették be, de vájjon pontosak megbizliatók-e a kartól ben tömörült cukorgyárak termelésének adatai ? Eöl kell tennünk a kérdést , ki ellenőrizte a cukorgyárak ierae- íéséuek adatait? Nekünk alapos okunk van kételkedni abban, bog} a cukorgyárak kimutatásai nem egészen helytállók. E részben elég csak a múlt évi cukorkampány adataira és lesújtó eredményére utalnunk. A cukorgyárak tavalyi termelése is meghaladta az 5000 vagon mennyiséget. A közönséget ugv az érdekelt cukorgyárak, mint eeek nyomán a cukorgyártást ellenőrző hivatalos szervek tavaly is igyekeztek megírvugtatni, hogy a belföldi fogyasztás ei van látva cukorral, sőt a termelésből kiviteli feleslegek is mutatkoznak. A cukorgyárak tavaly is kiviteli feleletekről beszéltek, kiviteli en- gedéljyket szorgalmaztak és a végén kiderült, hogy mindezek a hírek és termelési adatok hamisak voltak. A mrt!t év májusában egyszerre elfogyott a hazai cukorgyárak min- AíS: készlete. A cukorkészletek elfogyasztását utóbb nem a közönség legális igényeinek kielégítésével, hanem azzal a meglepő érvvel indokolták, hogy holmi cukorkagyárak, konzervgyárak és más cukrot feldolgozó iparágak fogyasztották el a kartelben tömörült gyárak termelését. Ezzel a megjepő indokolással a kormány megengedte a külföldi * cukor behozatalát. A külföldi cukor importja pedig csak arra volt jó., hogy' itthon elősegítse a cukor árának szédületes megdrágulását. Megtörtént az a hallatlan eset, hogy a még 1920. évi cukorrépából termelt, cukrot — amely cukorból beavatott szakértők véleménye szerint bőséges kittieteket rejtegetnek ma is még egyes pincik és raktárak — 400—500 koronás áron árusítottak a drágaságtól megnyomorított közönségnek. A cukorkartel, ugylátszik. a tavalyi cukoranarchia megismétlésére készül- Most újból a cukortermelés kitűnő eredményeit emlegeti csak azért, hogy telhetetlen önzését minél szemérmetlenebből elégíthesse ki még a cukor kivitelénél is. A kartel gyárai köztudomás szerint hihetetlen nyereséggel dolgoznak. Alig van iparágunk, amely üzleti nyereség dolgában felvehetne a versenyt a kartelben tömörült cukorgyárak nyereségével. És ennek ellenére a cukorkartel most exportengedélyeket kunyorál a kormánytól. » Egyáltalán nem bízunk abban, hogy az 500 vagon cukor, amelyet a cukorkartel a külföldre fog kivinni, raegjh- vitja; majd a magyar koronát. Viszont tudni szeretnénk, mivel fogják majd indokolni a cukor njabb drágítását, amely biztos következménye lesz a cu* kor exportjának és hol van a garancia, hogy a «bőséges» cukorkészletek csakugyan föltalálhatok lesznek a belföldi piacon majd — májusban is? A tar- valyi példa nyomán mi újabb cuko- hiánv gondjait és a cukordrágulás újabb veszedelmét látjuk tornyosulni. HamisfogataM-ig Brilliánst, aranyat, ezüstöt legdrágább»» t«bt MENDELSOHN ékszerüzlet, Rákóczi-ut 60- sz. Régiségeket, t&rgyiiu^ fwfcj ményekot, bronzot és öntik mOCvUttlr órákat a legmagasabb árban Mllli KREMSER M. 4e TARSAnAí. Budapest, | Vili*, Főherceg Sándor-». !5„ f. 8. Hívásra lövők. szakorvost»!” Vll„ Dohány-Utca 39. Vendel j ll-l-i? is < My. Hats2isfo|afeatdrbiú; 400k-,£ Aranyat, ezüstöt ús hagyatőkekát legiiiagasaob árban veszek WySCilOQrOtl Tisza Kálraán-tér Levelezőlap hívásra jövők. 1
