Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

hogy a czenzurätlan „Talpra magyar“ napvilágot lásson mielőbb. Fél tizenkettőt mutat az óra!... Irinyi az első, aki a lelkesedéstől kipirult arczczal széjjelszórja a szabadság- harca lelkesítő dalának első példányait. Az első hely most kétségkívül a Petőfié, aki a „nagy márczius“ lánglelkü harsonásai közt a legelső. Mellette áll Jókai s a „rnárcziusi ifjúság“ s a szabadságharcz e két kimagasló alakja köré csodálatos lelkesedéssel tömörül az egész ország.

1848 márezius 15-én nincs kivétel sem érzésben, sem a lelkesedésben! Egybeforrnak a magyar szivek — együtt lelkesednek, együtt s egyért küzdenek s a vívmányokért egyformán illeti mindannyiokat a dicsőség! Az első sorokban küzdő és szereplő ifjak mindegyikének megvan a maga sajátos rendeltetése. Vasvári tartalmas izgató-gyujtő szónoklatai meghódítják az ifjúságot s ö lesz az állandó kapocs az irók és az ifjúság között. Szinte észrevétlenül tesz szert népszerűségre s boldognak érzi magát az, aki tartalmas egyéniségének megnyilatkozását hallhatja. Késztvesz a rnárcziusi napok minden jelentékenyebb mozgalmában s résztvesz a szabadságharcz minden későbbi küzdelmében is. A tanító, a szónok, az iró s a fontos szolgálatokat teljesítő „futár“, kit a függetlenség eszméjének villámfolyama visz, ragad, sodor, messze-messze, a magasabb ideálok harmonikus légkörébe, nem tud meg- állani, — keresi nemzete dicsőségét, kardot fog, lóra pattan s merészen törtet a szabadság eszméjének nyitott országutján — előre! Szabad csapatot toboroz, útra kél Erdély felé s 1849 július 6-án vakmerő vállalkozásra határozza el magát. Meg akarja fékezni a lázongó, a vad havasi móezokat. Becsületes, lovagias faji érzete a nyílt síkon lezajló erőpróbát keresi, nem bujkál, nem lappang, mert azt tartja, hogy „orvul csak az éhes fenevad támad.“ Csalódott!... Nem talált lovagias ellenfélre, ki nyíltan szembeállva összemérte volna fegyverét.

A fontineli fensikon haladó kis csapat gálád orvtámadásnak esik áldozatul. Sorra hullanak Vasvári bajtársai — a szabadság- harez névtelen bősei. Lopva, orozva oltják itt az életet! S a derék ,.rnárcziusi ifjak sze- mefénye“ a szabadság, a függetlenség eszméinek hűséges bajnoka Vasvári Pál sem kerülhette el a sorsát. Meghalt ő is a magyar hazáért, a magyar szabadságért. Nemesen