Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

Negyvenedik évfolyam. Szombathely, péntek, 1907. márczius 15. 62. széM. Előfizetési ár: Égés* évre .... 24 K. j Negyedévre. . . fi K. Fél évre .............12 K. | Egy hóra . . . 2 K. k lrlwfll. Iliim I «Midírfftll .iliilri Ilii! »VII11 * Mn.dtvn 1« »I Egyes szám ára 10 fillér. POLITIKII NAPILAP. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Szeikesztőség és kiadóhivatal: Szombathely, Battliyány-tér i$. szám Az ízt. templom átellenében. Tulpfnn • Nyomda és éjjeli szerkesztőség: 4. re Giuii . Szerkesztőség és kiadóhivatal: 177. Márczius (5 Lomha szürke szárnyait meglegyin tette a világ felett az idő s lélekzetet vett minden földgöröngy, felébredt min­den tetszhalott, türelmetlenül rázta le fejéről a havat minden törpe fűszál. És minden, ami élt, arczczal keletre fordulva várta a napot, melynek első fehér sugarai, ahogy végigsiklottak a harmatos mező színén, gyémánt sze- mecsek milliárdjaival látszott az be­hintve. Csak közelebbről nézve lehetett észrevenni, hogy a sütü nagy mezőnek minden fűszála egy-egy magyar, ki a szabadság hajnalodását várja epeelve, esengéstől és reménytől csillogó sze­mekkel. Világszerte ilyen volt annak a kor­nak hajnalodása. Távoli erdőzugást hallottak a népek, sejtelmes morajnak vélték feléjük ülödni lianghullárnait, úgy tetszett, mintha a messze, távol zugás mély tengeréből most diadalrivalgás, majd halálsikoltás szakadna egy-egy pillanatra ki, aztán csend le szén és árnyalatról árnyalatra beáll ismét az a távolról jövő zugás. És az emberek figyelve álltak meg mindennapi munkájok közepette, tekin­tetűk éle, lelkűk szárnya be akart ha­tolni a sejtelmes messzeség honába, ahonnan egyre egyre hullámzott a mély zengzelü moraj. A távolban keresték forrását, pedig saját szivük felhangolt húrja zúgott, összhangzatosan, egyformán, mint mi­kor Egyptom kelő napja első sugarai­val megilleti Memnon szobrait. A népek szivében felébredt édes vágya egy álmodott szebb világnak, melynek friss levegőjében szabad életet él a a lélek, elfojtott nemes érzelmek eszményi anyagából a szabadságvágy jegeczedett ki a szivekben, mint ahogy a .öld szivében évezredek sajtoló nyo­mása a felmelegedett mély széurétegből kijegecziti a gyémántot. Érezte mindenki, hogy a vajúdások kora végét járja s hogy a megváltó gondolatnak, ha gyilkos kinok közölt is, de világra kell jönnie. És betelt az idő és született a sza­badság. Az 1848 ik év márcziusi szele nálunk is a szabadság üde lehelletét hozta meg. Kivirágzott a szabadság fája és bizton reméltük, hogy boldog, szabad nemzet talál árnyában nyugalmas fej­lődést. így is volt kosszu évekig. S most? A szabadság fájának terpeszkedő ágait vágják, csoukitják, tépik. S a hernyók és bo garak és férgek sokasága is megtelepszik rajta: szívják és pusz­títják az élet nedvét. S a harezban pusztul maga a szabadság és vele pusztul a nemzet. Mit ér a fa, a szabadságnak fája, ha nem fakasztott rajta lombot a márcziusi szellő, lia nem nyíltak rajta virágok, ha nem termett gyümöl­csöket ? Csak száraz ágak maradtak, ahova elveket, meggyőződést, hazafiasságot felaggatni lehet'? S azok függnek rajta, kiaszva, mint akasztófán a ha­ramia ? A szabadság fáján! . . . Magyarok hatalmim Istene, mi bí­zunk Benned ! Hisszük, reméljük, érezzük, hogy eljön az idő, amikor gondos kezek ápolják a megviselt gyümölcsfát, szedegetik róla, pusztít­ják a rontó hernyókat. S uj erőre fog kapni a szabadság Iája, éltető nedve két szív az áldott, anyaföldből, s a márcziusi szellőre kipattannak finom rügyei. Eljön az az idő, meglássátok, nem sokára! Márczius 15 ét pedig ünnepeljük most és minden időkben. Meleg szív­vel, hazafias lelkesedéssel. E nagy nap dicső himnuszát, Petőfi „Nemzeti dal “-át véssük mélyen a szi vünkbe. A „Talpra magyar“ magasz­tos esküje el ne mosódjon elménkben, „s ha újra kell, e vers riasszon talpra, hogy ez esküvel élve s halva szolgál­junk téged híven s igazán, én szép magyar Hazám!“ A képviseiöliáz ülése. — Saját tudóútónlctól. — Budipest, márczius 14. A román obstrukezió tegnap véget ért ős ezzel a minimumra csappant a Ház érdek­lődése. Huszonegy képviselő előtt nyitja meg az ülést Justli Gyula elnök negyedtizenogy órakor A múlt ülés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítik és íz elnök előterjeszt nehány beérkezett kérvényt és feliratot. Az elnök : Jelenti, hegy most következik az állami népiskolák tanítóinak fizetésron- dezáséről szóló törvénya vaslat feletti szava- zás.Előbb azonban s zárszó joga illeti azokat, akik határozat javaslatot nyújtot­tak be. M i h á 1 i Tivadar: Határozati javaslatá­nak két első pontját viiszavonja. Vajda Sándor: Hitározati javaslatának első részét visszavonji s kéri a második rész elfogadását. Az *-lnök : Kövelkezk Vlád Aurél. Nincs itt. Maniu Gyula ! M aniu Gyula: Ne« élek zárszó jogával Az elnök: Az előad! urat illeti a szó. Bedőházy Jánoi előadó: Reflektál a vita során elhangzott leszédekre s különösen a nemzetiségek kifogásaival foglalkozik. Szerinte lehet, hogy a magyar államot kii- lömbözö nyelvű nemzetiségek alkotják, de az érintkezési nyelv köztük a magyar kell, hogy legyen. Beszélnek a románok kultúrá­jának veszedelméről. Erről szó som lehet. A határozati javaslatokat kéri visaszvetni. Ajánlja a törvényjavaslatnak a részletes tár­gyalás alapjául való elfogadását. (Éljenzés.) Appony i Albert kultuszminiszter: Nem fogadhatja el Miháli határozati javaslatát, mely arra vonatkozik, hogy ezt a törvény- javaslatot vonja vissza. Ami az ingyenes népoktatási határozati javaslatot illeti, ki­jelenti, hogy ezt megfogja csinálni, de kéri a Házat, hogy no adjon erre utasítást külön határozatban. A többi határozati javas­latot is kéri elvetni. Az elhük: A tanácskozást befejezettnek jelenti ki. Felteszi a kérdést, öt határozati javaslat nyujtatolt be, ezek közül három szemben áll a törvényjavaslattal. Ezeket tehát nem is bocsájtja szavazás alá, ha a Ház elfogadja a törvényjavaslatot. A Ház a törvényjavaslatot nagy több­séggel elfogadja és az összes határozati javaslatokat visszaveti. Az elnök: Következik a részletes tárgyalás. Az 1. § nál. M a n i u Gyűr. indítványozza, hogy aholyett, hogy a tanítókat állami tisztvise­lőknek nevezzék, tegyék oda. a kolyosebb hivatalnok kifejezést. Appony i Albert gróf kultuszminiszter : A tanítóknak az az óhajtásuk, hogy állami tisztviselőknek tartsák. Nem fogadja el Maniu indítványát. Bedőházy János előadó: Kéri az indítvány mellőzését. A Ház a szakaszt változatlanul fogadja el. A 2. § nál. V ár ady Imre : Indítványozza, hogy azokat, akik eddig lakbér osztályba nem sorozott helyen 300 korona lakbért élveztek, ettől o törvény életbelépte után so esonnek el. A millenáris évet minden állami tisztviselő­nek a nyugdíjba két évnek számították s Wlassics Gyula kultuszminiszter megígérte, hogy a tanítók is mogkapják ezt. Indítvá­nyozza, hogy a 2. § a értelmében mó­dosítsák. Weresmartby Mihály, Bozóky Árpád ajánlanak még jelentéktelen módosításokat. Apponyi Albert kultuszminiszter Vá- radynak a lakbérre vonatkozó indítványát nem fogadja el. Bozóky Aladár visszavonja indítványát. A Ház a szakaszt változatlanul elfoaradia. A 4. §-nál G o 1 d i s László : Módosítást ajánl, hogy a felekezeti és állami iskolákból átjött tanulókat abba az osztályba sorozzák, amely­ben előző szolgálatukban voltak. Bizony Ákos : Ugyanezt inditván3rozza, de más szövegezéssel. G o 1 d i s László : Miután Bizony Ákos módosításához hozzájárul, visszavonja indít­ványát. Apponyi Albert gróf felszólalása után a Ház a szakaszt Bizony Ákos módosításával fogadja el. A 6. szakasznál Vajda Sándor : Az kívánja, hogy az állami tanítóknak is adjanak bizonyos kert­teleket gyümölcsöztetősre.

Next

/
Thumbnails
Contents