Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
Láncszemek. (Hol a boldogság? Jó utón kercssük-é ? — Petőfinek, a világszabadság nagy dalosának; van egy nagyon kedves költeménye, mely igy kezdődik ? „Hol a boldogság mostanában ? Barátságos, meleg szobában.“ Viharos, téli időben ennél megkapóbb közve* tétlenséggel alig fejezhetné ki valaki azt, ami legközvetetlenebbül boldogíthat mindenkit. A viharral küzdő emberre nézve valóban a boldogság netovábbja lehet egy barátságos, meleg szoba. Milyen nagy bölcseleti mélységgel fejezi ki a költő ebben a két sorban a boldogság határát! Milyen mély és erős lelki igazsággal jelzi ebben a kedves egyszerűségű és igazán keresetlen közvetetlenségü két sorban azt, hogy a boldogság) úgyszólván csak egy lépésnyire van mindig az embertől, s könnyen el is érheti, ha nincsenek measzenéző vágyai, igényei. Csakhogy az a baj, hogy az előttünk fekvő boldogságot nem látjuk meg ; átgázolunk rajta, és törtetünk, futunk, rohanunk lázasan képzeletünk alkotásai után, elérhetetlen álmák után. Nem látjuk meg a költő lelki mélységével, világos bölcsesőgével, hogy „hol a boldogság.“ Kergetjük nagy területen, keressük nagy messzeségben, hajszoljuk a vágyak szárnyain. Csak kifáradtan, kimerültén megállva, tudjuk meg, hogy aki köz vetetlenül maga mellett, alig egy lépésnyire meg nem találja : az hiába futja be érette az egész világot; nem találja meg sehol. Kellé forradalom?) október 11.
