Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

kérdezhetjük meg a választójog ellenségeitől, nem kiálthatjuk oda nekik : .,Meddig bőgtök még a hon

nevében ?“ -Nem kérdezhetjük meg tőlük: „Sol hát az a magyar szabadság f (Úgy van!) Az épitömun- kások zászlójának szallagjait nem lehetett elhozni, mert a magyar szabadság — bezárta az egyesületi helyiségbe. (Gyalázat!)

A magyar szabadságot, a mostanit, „a föld, az ember, a gondolat., a lelkiösmeret szabadságát“ legékesebben jellemzi az, hogy mindennap kapunk vagy tizenöt helyről hirt, hogy az egyesülés, a gyülekezés jogát fölrúgják (Gyalázat!), hírt kapunk arról, hogy Andrássy szolgabirái (Levelük!) megtiltják a gyűlést, mert „a nép nagyon izgatott“. A gondolat szabad, de a gyűlést nem engedélyezik, mert „nincs semmi garancia arra, hogy a szónok nem fog izgatni“. Van szabadság, de gyűlést nem

| engedélyeznek, mert a „gyárosokra kedvezőtlen I hatással volna ez“; a gyűlést nem engedélyezik, í mert a nép szervezkedését Andrássy-eltiltotta . . .

| És a kormány, a szabadsághösök ivadékainak kormánya, a „győzedelmes 48“ (Le vele! Áruló!) sokkal gyalázatosabban dolgozik, mint Magyar- ország bármelyik kormánya dolgozott (ügy van!)

Hogy a fölizgatott munkásság még nem mutatta meg, hogy a szabadságát nem engedi elrabolni, ez csak annak tudható be, hogy nem akkor megy harcba, amikor az uralkodó osztály jónak látja, hogy provokálja. ( XJgy van !)

Polónyi Géza és Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc újra behozzák az előzetes cenzúrát. A i sajtószabadságra az éjjeli ügyészek vigyáznak, az egyesületi és gyülekezési jogot Andrássy és szol gabirái teszik pocsékká, a választójogról meg valósággal irtózik a győzelmes koalíció 1

Van-e hát szabadság ilyen állapotok mellett ? Még ha szabad is a sajtó, biztosítva van is a sajtószabadság és van általános választójog az országban, van-e szabadság akkor? Akkor sincs szabadság; akkor is csak a keret van meg, akkor is csak az ut van megadva, hogy az igazi szabadságért menjünk harcolni, (ügy van!) Jelenti a sajtó- szabadság, az egyesülés szabadsága azt, hogy a munkás fölszabadul a tőkések rabszolgasága alól ? Jelenti az általános választójog azt, hogy a munkásság szabaddá lesz ? A polgári osztály szabad- i sága nem jelenti a munkásság szabadságát. Csak jelenti azt, hogy a munkásság majd több eszközzel rendelkezik céljai elérésére. Mint ahogy a 48 nem jelenti azt, hogy igazán szabadságot, jogokat adtak a népnek, hanem megcsinálták a keretét annak, hogy a jobbágyból bérmunkás lehessen, hogy nem maradt rabszolgája egy embernek, hanem a kapitalizmusnak, egy egész osztálynak, amely az éhség korbácsával tartja féken.

A munkásosztály szabadsága más szabadság, mint a polgárságé, amint hogy a munkásság gondolatvilága is más, mint a polgárságé, amelyévei homlokegyenest ellenkezik. A polgári osztályt a gyors meggazdagodás vágya vezeti és a leigázás egyenlőségét hirdeti; a munkásosztályt a politikai, és gazdasági fölvilágosodás vezeti, uj országot, uj világot akar, tij tartalommal, uj érzésekkel, uj szépségekkel. (Éljenzés.) A munkásság szabadság gondolata tehát más. mint a polgárságé.