Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

1910. október 26., szerda.

9

(Hogy az építészet a megfagyott zene: Lehárnak eme házai bizonyítják a legékesebben.) De elmondotta Lehár ezenkívül, hogy a darabjai nemcsak neki jelentettek jövedelmet, hanem számos direktort segítettek föl, igen soknak hoztak nagy szerencsét. Az az idő elmúlt, hál’ Istennek, mondja Lehár, amikor 1000 forintot fizettek nekem a Drótostótért, 1000 forintot örök árban. Elmondotta még, hogy lelki szükségből lett operette-szerzővé. Lipcsében 1896-ban Boguschka nevű operája igen tisztességes sikert aratott, de ő mégis operetteket irt azután, mert erre volt meg a nagyobb lelki hajlandósága. Most ismét visszatért az operához, hosszú idő után, egyfelvonásos operát irt Harejáték (Soldatenspiel) címen, Willner szövegére, amely opera Budapesten fog először színre kerülni. Készen van különben két uj operettje is; az egyiknek a cime: Endlich allein (Végre egyedül), a szövegírója: Willner, a másiknak: Éva a cime, szövegét Willner és Bodansky Írták. — Szóval, ismét három darabja van készen a jeles és nagyon termékeny mesternek, aki tavaly tudvalévőén szintén három operettel szerepelt három bécsi színház állandó műsorán. Nagy és gazdag dalforrás a lelke annak a nagyon és joggal kedvelt muzsikusnak, a

kit Lehár Ferencnek hívnak.

* (Az opera uj tagja.) Az operaház igazgatósága ösztöndijas magánénekes gyanánt egy évi próbaidőre szerződtette Báder Dóra alt-énekesnőt, aki tavaly végezte kitűnő eredménynyel a Zene- akadémia operai tanfolyamát, Báder Dóra 1911 január 1-én kezdi meg működését a magyar királyi

/bperaházban. .

* (Blaháné a Petöfi-házban.) Érdekes látogatója volt hétfőn a Petőfi_haznak c Blaháné, aki log- utóbb akkor járt. a Bajza-utcában, amikor a nagy regényírót, .Tokait, meglátogatta. Azóta sok év telt el és a művésznő ugyancsak csodálkozott, bogy mivé lett a régi Brjza-utca ujonan épült páfctasorai- val és a Feszty-fóle velencei stilban épült házból is azóta Petőfi-Ház lett. Magyar dallal telitett lelke régóta vágyódott látni azt a hajlékot, ahol a halhatatlan dalok költőjének emléktárgyait őrzik. BlaViánó másfél órát időzött a Petőfi-Házban, könyez- ibe állt meg a kiskőrösi szobában és áhítattal szemlélte az ereklyéket.

— ügy érzem, mintha templomban járnék. — Szólt, mikor a Petőfi-házból eltávozott és keresztet vetett magára.

Blaháné látogatásának emlékét a Petőfi-Házban egy kis fehér papirlap őrzi, amelyre ezeket a

sorokat irta :

,,Petőfi szelleméhez. Te vagy a szabadság legszebben zengő csalogánya. Addig éljen a hon, amig dalaid élnek! Akkor örökké él!‘‘

A Petőfi-Házból a művésznő átment Strobl tanár műtermébe, amelynek mostanában gyakori látogatója lesz, amenenyiben a mester régi kedves tervét valósítja meg azzal, hogy Blahánét lemintáz-, za egy olyan szobor számára, amely öt a Piros bu- gyelláris Török biróné viseletében fogja ábrázolni. Ebben a szerepében Blaháné a mindenkit elbájoló magyar menyecskének csakugyan a legtökéletesebb személyesitője.

* (Filharmónia.) A holnapi, szerda esti I-sö filharmóniai hangversenyen léptetik életbe a hosz- ^zabb középszünet intézményét s erre való tekintettel a hangversenyt pontosan félnyolckor kezdik. A hangversenyen közreműködnek Debogis Mária Lujza énekművésznő és Mosshammer Román tanár hárfaművész.

* (A szimfonikusok II. bérleti estélye.) Az

Orsz. Szimfóniái Zenekar november 6-án tartja II. bérleti hangversenyét a Zeneakadémiában. A hangverseny teljes műsora a következő: I. Weber: Öberon-nyitány. II. Siklós Albert : „Ferkó szórakozásai.“ Suite. 1. Az automobil. 2. Szerenád a babának. 3. A njacó. 4. A tánc. 5. A körhinta. (Bemutató előadás.) III. Wagner Richard: Császár- induló. IV. Debussy: Rondes de Priutemos. (A mester legújabb müve; Budapesten először.) V. Mozart: 39-ik Szimfónia. (Es-dur.)

* (A pécsiek uj primadonnája.) A pécsi Nemzeti színház primadonnája, Tábori Frida, — 600 korona előleggel — megszökött a társulattól. Kö- vessy, dacára az előlegnek, nem nagyon bánja; hogy miért, az ő titka. Ellenben sürgősen uj primadonna után nézett; jelölt négy is akadt: Parlagi Kornélia, Sugár Jolán, K. Hegyi Lili és Hidy Irén. Az utóbbi már volt Pécsett és jelenleg a Városligeti szinbáz tagja. Kövessy arra számított, hogy Feld Zsigmond felbontja Hidy Irénnel kötött szerződését, amiből azonban nem lett semmi, már csak. azért sem, mert a Városligeti színház egyik legközelebbi újdonságában, a Szerelem iskolájában,

______Pesti Hírlap______

K

ür,y Klára mellett ő, Hidy Irén, játszsza az egyik fő női szerepet. Ilyenformán valószínűleg K, Hegyi Lilire, a szegedieknek volt kedvelt suhret- tejére, esett Kövessy választása.

* (Goldmark vitás jubileuma.) Megírtuk, hogy Neumayer bécsi polgármester a községtanács ülésén kijelentette, hogy Goldmarkot azért nem ünnepük, mert a rendőrség jelentése szérint csak két óv múlva lesz 80 éves. Erre vonatkozólag Goldmark Gmunden- ből a következő levelet intézte a „Neue Freie Presse“- hez : „Tisztelt szerkesztő ur ! Épen most olvasom, hogy a mi tisztelt polgármesterünk egy interpellációra válaszolva, a rendőrség adatai nyomán bona fide azt mondta, hogy 1832-ben születtem. Ez azonban tévedés, amelyet én, nehogy kétes világításban tűnjek fel, helyre akarok igazítani. Én 1830-ban születtem. Amikor 1844-ben tanulás céljából Becsbe jöttem, legutóbbi magyarországi tartózkodási helyem elöljáróságától igazolványt kaptam, mert akkorában Bócsben megkövetelték a legitimációt. E szerencsétlen Írás szerint, amely még most is birtokomban van, tényleg 1832- ben születtem és természetesen a bécsi rendőrség is így vélte. Azonban 1868-ban, atyám halála után hagyatékában egy könyvre akadtam, amelynek belsejében a következő feljegyzés volt : ,,A mai napon egy kedves fiam született: Károly. Keszthely, 1830. május 18.“ Szülővárosomnak, Keszthelynek anyakönyvi adatai később megerősítették ezt a feljegyzést. Dr Goldmark Károly, s. k.“

* (A Cigánybáró jubileumát), az első bemutató negyedszázados évfordulóját, hétfőn díszelőadással ünnepelte meg a bécsi An der Wien színház. Két művész, aki az első bemutatóban rés?t- vett, ezúttal is közreműködött: Girardi, a Zsupán kreálója, és Streitmann, az első Barinkay — mind a kettőt ezúttal is lelkes tüntetéssel ünnepelte a nagyszámú közönség.

* (Caruso), mint eleve jeleztük, e hó 24-ikén kezdte vendégszereplését a berlini udvari opera- házban, Rhadamesz szerepével. A jelenvolt közönség, de főleg a német császár is, sokat és lelkesen tapsolt a művésznek.

* (Berlin lefekszik) a cime annak az énekes bohózatnak, melyet Ritter szövegére Robert Leonhard komponált s amely 28-dikán kerül a berlini Louisen-Theaterben bemutatásra.

* (A 19. számú úr) a cime Kérőül és Barro háromfelvonásos bohózatának, mely 29-én kerül bemutatásra a berlini Residenz-Theaterbeu.

* (Hangverseny.) Az iskolatársnők szövetsége a Batthyány-uteai polgári leányiskola nagytermében vasárnap délután szépen sikerült hangversenyt rendezett. A műsor első száma Lendl Adolf érdekes előadása volt az ősyilági állatóriá- sokról, utána Báthoryné-Kertész Tullia, Klauser Mihályné és Szász Istvánné kiválóan sikerült énekszámokkal szerepeltek. Kovács Mihály, a Nemzeti színház művésze, kacagtató verseket és mókákat mondott el. Legsikerültebb Horváth Gizi, a Kt- rálvszinház művésznőjének föllépése volt, ki zongorázott és operetterészleteket- adott elő kitünően. A művészi értékű hangversenyen mintegy ézerötszáz néző jelent meg.

A kulisszák mögül.

(XIV. Lajos. — A titok. — Modern férj.)

Nagy vacsora a Lipótvárosban. Zajos csevegés, leghangosabb egy fiatal ember, akit bizalmasan XIV. Lajosnak nevez mindenki. Egy ismert iró, aki először volt ebben a társaságban és kissé idegennek érezte macát, megkérdezte a szomszéd- nőjét :

— Mondja csak, asszonyom . . , miért hívják ezt a fiatal embert XIV- Lajosnak? . . .

— A dolog nagyon egyszerű, — mosolygott a szomszédnő. — Egyrészt Lajosnak" hívják . . . másrészt tizennegyediknek hívják — olyankor, amikor különben tizenhármán ülnének az asztalnál.

«

Egyik bájos művésznőnknek" van egy nagyon kedves és okos leánykája, aki nagyon elnéző a mama kis hibái iránt. Ezek közé tartozik a hiúság is ... no meg az, hogy a művésznő szereti magát jóval fiatalabbnak mondani, mint amilyen a valóságban.

A napokban a család egyik barátia megkérdezi a kis lányt:

— Hány éves is maga, Elzácska?

— Tizenöt vagyok, — mondja a kis lány és hozzáteszi, — de ne mondja meg a mámának!

*

X. ur beront Z. úrhoz.

— Barátom . . . rettenetes . . . képzeld, a feleségem megcsalt . . ,

— Képzelem.

— Nem, nem képzeled ... Meglestem őket

és amikor legkevésbbé sejtették, rslöttem a nyomorult csábítóra ... és ... és .. . borzasztó!'

— Szerencsétlen! Megölted'?

— Nem . . . cgak könnyedén . . . egészen jelentéktelenül megsebesitettem . . .

— Hát akkor mit akarsz?

— Tekintve azt, hogy nem sikerült .megölnöm, attól félek, hogy az esküdtszék nem fog fölmenteni . . j

Egyletek és intézetek.

Előadás az uj egyetemről.

A Magyar Társadalomtudományi Egyesület délután öt órakor a Társadalmi Muzeum termében Gaál Jenő főrendiházi tag elnöklésével ülést tartott, amelyen dr Ferenczy József műegyetemi tanár „Főiskoláink és társadalmunk“ cimmel előadást tartott. Az előadás alkalmából igen nagy és előkelő közönség jelent meg az ülésen.

Az előadó nem a pénzhiányban látja a harmadik egyetem felállitásának halogatását, hanem á tudományok iránt mutatkozó általános közönyben. Kifogásolta intelligenciánk műveltségben hézagosságát, hiányosnak tartja közönségünk filozófiai műveltségét és ennek tulajdonítja, hogy nincs nálunk a tudományoknak közönsége. Helyteleniti azt, hogy az egyetem csak szaktudást ad és az univerzális műveltség elérésére segédkezet nem nyújt. A szaktudásban is főleg gyakorlati tudást sajátítanak el az egyetenfi hallgatók és így alig vannak nálunk igazi szaktudósok. Párizsban a nagyközönség tömegesen keresi fel az egyetemi előadásokat, könyvtárakat, nálunk még magas állású müveit emberek is megelégszenek az újságolvasással. A közműveltség terjedése, a kulturcentrumok szaporítása. a főiskolai oktatás eredményessége, a tudományos irodalom fellendülése tekintetében sürgeti az uj egyetemeket. De teljes és állami egyetemekét sürget és elitéli a csonka és felekezeti egyetemek felállítására irányuló törekvéseket. Sem tudomány érdeke, sem szociális állapotunk nem teszi kívánatossá a felekezeti főiskolai oktatás propagálását. A főiskoláknak az állam kezében kell lenniük, sőt az volna az ideális állapot, ha a középiskolai képesítést is kizárólag az állam venné kezébe. Ennek a célpak elérésére széleskörű társa dalmi mozgalmat akar megindittatni, hogy tova bt ne húzódjék a már évtizedek óta emlegetett kérdések' megoldása. Előzőleg azonban az egyetemi tör vény megalkotását sürgeti a felolvasó. Az uj egye temek kulturális hatásának vázolásával fejezte bt a felolvasást, amelynek kapcsán a következő határozati javaslatot nyújtotta be:

Foglaljon állást a Társadalomtudományi Egyesület a felállítandó uj egyetemek teljes sége mellett, kimondván, hogy

a) csonka egyetemek létesítését nem tartja kívánatosnak;

b) hive az állami főiskolák szaporítása nak. És sem a tudomány érdekeinél fogva, sérn társadalompolitikai szempontból nem barátja a felekezeti egyetemek felállitásának.

Fejezze ki a Társadalomtudományi Egyesület azt a kívánságát, hogy óhajtja az egyetemi törvény létrejöttét még a most folyó oi szággyülési ciklusban. E célra.

c) diskussió tárgyává teszi e kérdést a maga kebelében;

d) felhívja figyelmöket e kérdésre azon tagjainak, akik a törvényhozásnak is tagjai Végre

e) módot keres nagyszabású társadalmi mozgalom indítására — ha szükségét látja — hogy ezúton is szorgalmazza a rég megvalósításra váró intézkedés megoldását.

Gaál Jenő elnök az értekezlet nevében köszönettel fogadta az előadást és a határozati javaslatra vonatkozólag megjegyezte, hogy annak" határozattá emelésére a mai értekezlet hivatva nincsen! azonban az elvi kérdések tekintetében részletes vita indulhat meg.

A vita első szónoka Rados Gusztáv egyetemi tanár volt, aki a határozati javaslattal szemben azt a nézetét hangsúlyozta, hogy nem uj egyetemekre, hanem egy harmadik egyetemre van szükségünk. De ez az egyetem teljes egyetem legyen.

Giesswein Sándor kanonok általánosságban elfogadja, a határozati javaslatot Rados Gusztáv hozzáadásával, de szükség esetép a csonka egyetemek expediensét is elfogadja. A felekezeti egyetemek felállítását ő sem tartja kívánatosnak. Tudomása van arról is, hogy ez a nézet a főpapság egynémely tagjának nézetével megegyezik. Mindazonáltal nem egyezhetik bele abba, hogy ezt oly határozottan, mint az előadó javaslata, kimondják, mert nem lehet eltiltani a felekezeteket és magánosokat főiskolák felállításától.

Méhely Kálmán iparfelügyelő felszólalása után, amelyben lehetőleg teljes egyetemeket kívánt, Farkas Pál orsz. képviselő szólalt fél, az előadás-