Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
Szombat, 1910. október 15, Lélekzetvisszafojtva hallgatnak, a két fia,, a háziasszony, — mint egy bizantinus madonna, szigorú és szelíd — az öreg nabob is velük. A pénz, a föld, a búza, birtok, tulajdon és hatalom, minden el van felejtve és a fantázia, a szárnyas emberi lélek lesz úrrá az asztal fölött. Éjfél felé jár az idő és a hatalmas buza- kereskedő elfogódott, lágy hangon szól : — Szép ez, a miket a boldogult Petőfiről és a megboldogult anyjáról beszélt. Hogy olyan nagy és derék ember volt. Mindennel szebbek ezek a dolgok, hogy ilyenek vannak a világon és én boldog vagyok, mert a Gédó , fiam házában, a mi házunkban, ilyen beszédek 1 .folynak... / «V * Tavaly előtt Karlsbadban a szapora és hosszadalmas cseh eső utolért bennünket egy játékosboltban. Az igen is sokszoros milliomos játékot vett az unokáinak. Nagyon örvendtem, hogy a kis boltban, a kis boltoshoz beszorultunk, mert legalább jól megnézem, hogy a ki földet szokott venni látatlanban, hogy vásárol ajándékot. Drágálta a fa-krokodil üst és hogy nem jól szalad. Gyengélte a gummi- labdák gummiját és kétszer is átnézte a kis cseh számláját, hibát talált benne és végre bizonyos kis summát leütött belőle mint kassza-skontót. Bizonyos, hogy nem az unokáitól spórolt, hanem itt elvekről, szokásról, vérről van szó. A szeme szögletéből rám lesett, mit mondok ehhez a módhoz én, a kinek a természetem meg az, hogy ha csak egy milliócs- kám volna is, megvenném ezt a játékosboitot és a számlát meg se nézném . . . Ezen a napon órákig ott ültünk, nem mozdulhattunk ki és nekem módom volt csodálkozni az öreg uron, hogy milyen kicsinyes kis dolgokban és minő nagy a nagyszabásuakban. Úgy látszik, ez a gazdag emberek természetrajzához tartozik : a kis pénz iránt való tisztelet és a nagygyal való dobálódzás, ha kell. Nem csúnya dolog ez, de egy-egy pülanatra mégis megzavart. Elértette a titkos gondolatomat, szólt : — Nem a pénz a nagy dolog. Hanem a munka, a cselekedet, a mivel az ember azt. megszerzi. Az, hogy sikerült. Nekem csak egyszer nem sikerült, a dunai hid, nem akart elkészülni, ráfizettem és minden. Úgy éreztem akkor, hogy alólkerültem és hogy nem érek már semmit. Sokáig nyomott aztán még ez az átkozott hid . . . Sohasem bocsájtott meg ennek a hídnak, annyi sok esztendő után még mindig visszatért rá, úgy hogy maga is mosolygott magán. — Egyébként az én kezem elég jó ! — monda öntudatosan és szerényen. — A mihez nyúltam, az nem sorvadt el. Én még a kártyán is inkább nyertem és most már ezt el is mondhatom, mert most már aligha vesztem vissza. Kiderült. Gyalogosan indultunk haza a távoli Karlsbadba. Útközben azokról beszélt, a kikkel itt sétált azelőtt. Szilágyi Dezsőről, a kit ki kellett tanítania a buzakereskedésre és Horánszky Nándorról, a ki jogász létére úgy értett a kereskedéshez, mint egy czinczár. Aztán kivallatott a szinmüirodalomról, mit Írok, hogy írom és miért? Mennyit kereshetek vele, ha sikerül és mennyit veszthetek, ha bukom. Hogy milyen nyelven irom, az nem érdekelte, mert a mi előtte fontos, az a lényeg : — Tehát a színdarab — az a maga búzája ! Kissé sajátságosnak fogják tartani, — a rossz szemű gyanakodók lehet hogy félre is értik — hogy ilyen sok mondanivalóm van egy gazdag emberről. Biztosítom azokat, hogy az, a mit itt leírok, csak egy>kis része annak, a mi feljegyzésre érdemeset tudok Dungyerszky Lázárról. Ha nem a gazdagság, hanem egyéb pályára adta volna magát, mindenütt nagyon sokra viszi vala, hihetetlenül vüágos elméjével, melyet könyvvel és más egyéb elfogultságokkal nem rontott soha. Igaz, hogy van- naK dolgok, a miket meg nem ért és gyanakodva, elmeállapotomban kételkedve néz rám, a mikor magyarázom neki : — Azalatt, a míg az ember dolgozik, voltaképpen nem él. Sokért nem adom, hogy semmim nincs. Én függetlenebbnek és urabb- nak érzem magamat bármely milliomosnál. Nem is tudom, hogy mivel töltenéin be az életemet, ha nem lennének pénzgondjaim, napból - napra, hétről-hétre. Küzdeni, hogy legyen. AZ ÚJSÁG A pénz csak azért szerzendő meg, hogy eiköl- tessék . . . — És a kötelesség? A gyerekek. Az utódok. A kik itt maradnak? — Utánam a vízözön ! — Mindennek úgy kell maradnia, a mint volt. Csak az ember megy cl, ha elmúlt alóla a munka ! A mi Dungyerszky Lázárnak egy a halállal. Ezzel az Írásommal nem fogom magamat behízelegni nála. Nem is akarom, szükségem sincs rá. A ki se nemes, se báró, sőt még gróf se akart lenni soha, az nem vágyik az — irodalomra sem. Mégis, szeretném, ha nagyszerű alakjáról maradna egy futólagos vázlat, — magyar nyelven. Ö maga nem hiszem hogy elolvassa e sorokat, vagy ha igen, olyan érzéketlenül fogadja, mintha egy hatalmas szál nyárfával szemben tartanék egy szónoklatot. A nyárfa fölfelé tör és gyökerét mind luesz- szebbre és mélyebbre fúrja be a honi földbe, mindig csak a fekete földbe . .. Ezek jutnak eszembe, hogy olvasom : a bácskai nabob megvette a jászsági Kürtöt négy millióért. Eddig csak a bácskai és a bánáti határt vette komolyan, de most, ime, közelebb jött az ország szivéhez. Lehet, hogy ez az az országra nézve is jelent valamit Brédy Sándor. k franczia vasutas-sztrájk A kormány vaserélylyel látott a sztrájk letöréséhez. Az a véleménye, a mit a szindikátusi kamarák lakomáján a kereskedelmi miniszter is nyíltan hangoztatott, hogy a sztrájk nem a tőke és a munka harcza, hanem forradalmi tüntetés. Le kell törni a sztrájkot, mert ha gyöngeséget és engedékenységet tanúsítana a kormány, az anarchiát segítené elő. A kormány intézkedéseinek a hatása némely helyen már látszik is. A keleti és a páris—lyoni vasutakon már majdnem normális a forgalom, s az északi vasúton is csökkent a sztrájkolok száma. Más táviratok viszont a helyzet rosszabbodásáról adnak hirt. A kőműveseken kívül már a vülamos világítás munkásai is sztrájkba léptek, s meglehet, hogy a közúti vasutak munkásai is rövid időn csatlakoznak harezoló munkástársaikhoz. Azonkívül az anarchista elemek mozgolódása is aggasztó. Úgy mondják, egy újabb Fort Chabrolt akarnak csinálni Párisban az üldözött sztrájkvezérek megvédel- mezésére. Ez párisi speczialitás, melyet a forradalom, ime, a monarckistáktól tanult el. A kormány erélyes fellépésére a sztrájkoló vasutasok erőszakoskodásokkal és rombolásokkal felelnek. A kormány a sztrájkolok merényleteit a helyőrségek megerősítésével akarja megakadályozni. A sztrájkról szóló újabb értesüléseinket az alábbiakban adjuk : Briand és a vasuiigazgatók. Paris, október 14. Briand miniszterelnök tanácskozott a keleti vasút, a páris—lyon—mediterranée és az északi vasút igazgatóival. Az előbbi vasútvonalak igazgatói közölték vele, hogy a szolgálat majdnem normálisan folyik. Az északi vasút igazgatója kijelentette, hogy a sztrájkolok száma csökkent, és hogy ismét uj vonatok helyezhetők forgalomba. Az igazgatók készségüket fejezték ki, hogy a személyzet követeléseiről a miniszterelnök közvetítésével tárgyaljanak Merényletek, Páris, október 14. A páris—lyoni vonaton tegnap egy gyorsvonat erősen késett, a minek az volt az oka, hogy gonosztevők egy vasgerendát fektettek keresztben a pályatestre és azt csavarokkal a vágányokhoz erősítették. Csodaszámba megy, hogy nagy katasztrófa nem történt, a mi annak köszönhető, hogy a vonat, mely kilenczven kilométer óránkénti sebességgel haladt, szétzúzta az akadályt és minden baj nélkül átment rajta. A mikor aztán a gyorsvonat megállt, az utána következő marseillei ' személyvonat majdnem beleütközött, mert ezt a _________________________________________ v onatot csak a legutolsó perezben sikerült megfékezni. Lyon és Grenoble között a sztrájkolok az összes taviró- és telefonvezetékeket átvágták. Páris, október 14. A vidékről több romboló amerikázásról érkezik hír. Alfontban a jelzőkészülékeket elpusztították és a síneket megrongálták. Páris, október 14. Éjjel egy órakor a Rue de Berry-utczában egy bomba fölrobbant . Egy kapu elpusztult, ugyanezen háznak komlokzata erősen megrongálódott és a szomszéd ház összes ablakai behúzódtak. A rendőrség meginditotta a vizsgálatot. Köln, október 14. ( Saját tudósi tónktól.) A belga határon számos támadást intéztek sztrájkolok belga vasúti hivatalnokok ellen. Több személy súlyosan megsérült. Egy belga gépész halálos lősebet kapott. Csatlakozások. Páris, október 14. A villamos munkások még tegnap elhatározták, hogy támogatni fogják a vasutasok sztrájkját. Páris nagy része tegnap világítás nélkül maradt. Páris keleti és déli részének villamos vasutain tegnap este óta szünetel a munka. A helyi vasutak alkalmazottai a sztrájkoló vasutasok pártjára állottak és velük egy húron pendülnek. Paris, október 1-t. A Nogen és Páris között közlekedő közúti vasutak és a Páris északi részén közlekedő tramway személyzete este sztrájkba lépett. Este 9 órakor a villamos világítás a Cluny- és Odeon-szinbázban kialudt. A városi villarnostelep tovább működik. Páris, október 14. A szállitótársaságok alkalmazottai szövetségének vezető bizottsága, tekintettel a kormány által a vasutasok ellen tett intézkedésekre, a szövetség összes tagjait felszólította, hogy szolidaritásból szüntessék meg a munkát. E felhívást az omnibuszvállalatok alkalmazottainak, az automobilsoőőrök- nek és a tramway-motorvezetőknek szindikátusai írták alá. Bordeaux, október 14. A déli vasúttársaság alkalmazottai elhatározták, hogy holnap reggel sztrájkba lépnek Az elsötétült Páris. Páris, október 14. A villamossági müvek alkalmazottjainak szindikátusi vezetősége este 6 órakor a villamos müvekbe azt az utasítást küldte, hogy a munkát szüntessék be. Este 6 óra 30 perczkor a villamos világítás a boulevardok több pontján kialudt. Kevéssel ezután a Madel eine-negyed, az EJysce-mezők, St. Honorc- külváros, a Boulevard St. Michel, az Avenue Clichy és St. Douem villamos világítás nélkül volt. Passy városnegyedben a kávéházakat, vendéglőket és üzleteket gyertyával, gázzal vagy petróleummal világították. Több villamos üzemű közúti vonalon a forgalmat beszüntették. Páris, október 14. A Parist világítással ellátó öt villamtelep közül csak kettő szüntette be az üzemet és pedig a melyik a Szajna balpartján és egy másik, a mely a Clichy-téren van. Ma reggel ezt a két telepet is üzembe helyezték a műszaki katona k. A sztrájk kártevései. Brüsszel, október 14. (Saját tudósitónktól.) A franczia vasúti sztrájk miatt 1500 franczia ember ittrekedt. Az itteni franczia kereskedelmi kamara nagyobb összeget szavazott meg támogatásukra. A brüsszeli főposta nem fogad el Parisba szóló ajánlott küldeményeket. A párisi személyvonatok mind megérkeztek, de nagy késéssel. A vonatokat vezető belga gépészek mind katonai őrizet alatt vannak. A gépész mellett a mozdonyon két szuronyos katona álL A kereskedelmi miniszter a sztrájkról. Páris, október 14. A szindikátusi kamarák lakomáján a kereskedelmi miniszter beszédet mondott, a melyben kifejtette, hogy a mostani sztrájk nem a tőke és a munka harcza, hanem forradalmi tüntetés. Más megoldás nincs, mint vagy CDgedni, vagy ellent- állani. Ha engednénk, — mondotta a miniszter —
