Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

14) MAGYAR NEMZET. 1910. április 19j tételben, — ez mind között a legnagyobb arányú, — egész a fenségesig emelkedik. Itt is az ellen- pontozásban való remekelése ötlik fel; a szólamok bonyolultan szövődnek és mégis oly természetesen hangzanak s oly közvetlenül hatnak. A hete­dik, utolsó tétel az egész mü hangulatát össze­foglalja.. A fájdalom és az enyhülés hangulata váltja fel egymást. A hit, a vigasztalódás mennyei nyugalma, magasztos hangsatokban zárja be a müvet. E tétel szerkezetében elsősor­ban a nagy szimfonikust látjuk. Az egész mü a maga nagy egységessége által a legmegkapóbb. A hangulatokban egymástól a legeltérőbb tételek oly bámulatos rokonsággal simulnak egymáshoz, hogy lehetetlen lenne észre nem venni összetartozásu­kat. A gazdag dallam-anyag feldolgozási módja, bármennyire változatos, teljesen egyöutetü. Brahms e müve óriási feladatot ró az elö- -adókra. Az ellenpoutos dolgozás a legnagyobb pre- czizitást és muzikalitást kívánja. A karok liangszi- neinek a legnemesebb eszközökkel való kihaszná­lása, nagyon képzett és iskolázott karokat tesz szükségessé. Bátran mondhatjuk,, hogy ez ma jó­részben megvolt. Pedig még súlyosítva Í3 volt a helyzet azzal, hogy egy műkedvelőkből álló női k»r az Opera férfikara és zenekara mellett szere­pelt j és ennek ellenére egyenlőtlenség, iugadozás nem volt észlelhető az előadásban. Legfeljebb a kisebb dinamikai erő. Ez a siker első­sorban Iiii'/ilenberg Emilt, a karmestert illeti, a ki a betanítás nehéz munkáját kiváló gonddal és eredméDynyel végezte. Dirigálása is biztos volt és gazdagon árnyaló. A két magánszólamot Itónánó és Takáts Mihály énekelték. Az Opera zene* és férfikara természetesen kitünően állottamig helyét. a- s ) * Csortos-eset a vidéken. Csorlos Gyula pél­dája iskolát csinált s akadt már követője a vidé­ken is. Szolnokon dr. Farkas Ferencz színtársu­lata1 játszik ; és ott vasárnap estére a »Hoffmann meséi«-nek előadása volt kitűzve. Hajós Károly karmester délelőtt előleget kért, a mit is az igaz­gató megtagadott, mire a karmester kijelentette, hogy este elmegy ugyan a színházhoz, de addig ném ül be a zenekarba, a inig a kért előleget meg nem kapja. Az igazgató erre táviratozott Tincse Zsigmondnak, a Király-Szinkáz karmeste­rének. Nyolcz órára volt kitűzve az előadás kez­dete s nyolcz óra előtt öt perczczel érkezett a vonat Szolnokra, tiz perczczel később már a pulpituson ült Vinczc Zsigmond és minden fenn­akadás nélkül eldirigálta Offenbach operettjét. A közönség, a mely időközben tudomást szerzett a dologról, lelkesen tapsolta a karmestert és a ka­tonazenekart, — mert az játszik a színházban — valamint a szereplőket is. A renitens karmester ellen az igazgató megtette a feljelentést a színész- egyesület központjánál. * A Vígszínház kedden az » Obsitos «-t, Ba­konyi Károly és Kálmán Imre operettjét ismétli Hegedűs Gyulával a czimszerepben. A Finum- kupléhoz, a partitúra egyik legkedveltebb számá­hoz, uj aktuális strófák készültek. Holnapután, szerdán, a . »Théodere és Társa«, Armont és Nancey vigjátéka kerül szinre. * Színtársulatok állomáshelyei. A színigaz­gatók a következő városokban tartanak előadá­sokat : Bállá Kálmán Fiume, Erdélyi Miklós Nagyvá­rad, dr. Farkas Ferencz Szolnok, Fehér Károly Gyer- gyószentmiklós, Fehér Vilmos Alsólendva, Heves Béla fezatmár, Kiss Árpád Aranyosmaróth, Kolozsvári Nemzeti Színház, igazgató Janovics Jenő Kolozsvár, Komjáthy .Tinos Kassa, Köresy Albert Pjvidék, Kre- rsányi ígnáoz Budapesi, Krémer Sándor Szabadka, Kunhegyi Miklós Medgyes, özv. Makó Lakosúé iAl mássy Endre igazgató) Szeged, Mariházy Miklós Ka­locsa, Mezey Béla Veszprém, Mikién/ Gábor Lippa, Molnár Gyula Jászberény, Nádasy ' József Sopron, Palágyi Lajos Miskolcz. Palásthy-féle konzorczium Sátoraljaújhely, Polgár Károly Nagybecskerek, Bácz Dezső Nyírbátor, Szabadhegyi Aladár .Selmeczbánya, Szabados László Eperjes, Szabó Ferencz Nagyszom­bat, S.alkay Lajos Pápa, Szendrei Mihály Arad, Szi­lágyi Dezső Székelyudvarhely, Zilahy Gyula Deb reczen. IR0PAL0M. Petőfi-társaság. Vasárnap délelőtt megtelt az Akadémia tenne hölgyközönséggel. A kiváncsi érdeklő­dés legfőkép Kiss József egy uj elbeszélő müve felé irányult. Annyira nagy volt az ér­deklődés, hogy a közönségből sokan nem ju­tottak helyhez s távozni kényszerültek. Herczeg Ferencz elnök nyitotta meg az ülést s igen szép szavakban eínlékezett Gyarmatiig Zsi­gáimról. a társaság elhunyt tagjáról, a ki mint az irodalom művelője s mint Kalotaszeg népének s népművészetének lelkes támogatója egyaránt ki- íiiut. Ezutáu Ferenczy Zoltán alelnők és Táradi Antal főtitkár tettek különböző jelentéseket. Irodalomtörténeti szempontból nevezetes ok- mátiyuyal gyarapodott a Petőfi-muzeum, azzal a katonai törzslappal, a mely Petőfi Sándornak a »zöld hsjtókás, sárga pitykés közlegények« közé való fölvételéről szól. Az illetékes badtestparancs- nokság a társaság iránti figyelemből átengedte ez okmányt a Petőfi-muzeum számára s Herczeg Fe­rencz elnök indítványára a társaság ezért jegyző­könyvi köszönetét mondott a hadtestparancsnok- Ságnak. Egy uj adat is tűnik ki e régi, sárgult Írásból. Fetöfi ugyanis, mikor végső elkeseredésé­ben katonának állott be, hogy felvehessék, két évvel öregebbnek mondotta be magát s igy esett meg, hogy az alig 15 évet múlt gyermek, mint a. ki 17-ik évét már betöltötte, szolgálatra alkal­masnak találtatott. — Még más irományokkal is gyarapodott a retőfi-muzeum. Fetőfi István és Szendrey Julia több levelével, a melyek a korán elhunyt Petőfi Zoltán éleiének utolsó időszakát világítják meg. Az első felolvasó Táradi Antal volt, a ki az első magyar színigazgatóról, Kelemen Lászlóról adott elő színesen és hangulatosan megirt rajzot. YársAiról immár mindenki elismeri, bogy a régi magyar sziuészélet lcgbivatoüabb festője, különö­sen nagy szeretettel, mély bénsőséggel tud írni a magyar színészet úttörőiről, önfeláldozásukról, nyo­morúságukról, háDyatásaikról, s mindig jóizü hu­mort kever a szomorú élményekbe. Felolvasásá­ban a legsikerültebb az a rész volt, a melyben a régi sziutársulat felszerelésének elárvereztetésőt Írja meg. Ezután következett Kiss József uj elbeszélő költeménye, a mely egy kikeresztelkedett zsidó uzsorásról szól. Kiss József legnagyobb sikereit a közönség előtt annak idején balladáival aratta, ezeket a balladákat ma is országszerte szavalják, sőt az egyik, Simon Judit, egy külföldi írónak drámai sujet gyanánt is szolgált. A költő azon­ban évek során át nem irt újabb balladát, most megint visszatért első szerelméhez, de most a bal­ladái hangját szatirikus hanggal elegyítette. Az öreg uzsorás, daczára annak, hogy kikeresztelke­dett s házából kifüstölt mindent, a mi múltjára emlékeztetné és egészen megujhodva uj életet ki­van élni: — még sem tud éjjel nyugodni. A kiszipolyozott áldozatok emléke gyötri. Kiss József nagyon hatásosan Írja meg az éj­jeli álmatlanság képeit s müvének ez a része egészen balladai. A költemény csattanója az, hogy másnap az uzsorás elmegy a paphoz s hevesen kifakad ellene. A régi istent, a lietediziglen bün­tetőt —■ úgymond — elhagyta, mert azt remélte, hogy az nj, a szelíd és irgalmas bocsánatot.ád majd neki, hát most az rljtól sem kaphat vigaszt! Nem így alkudott a vén uzsorás. hitet is üzleti alapon cserélt s most becsapottnak érzi magát. Ezzel a kegyetlenül gúnyos Lánggal végződik a költemény, mely Kiss József legjellegzetesebb müvei közé tartozik s úgy festői részével, mint szatirikus fordulatával általános nagy hatást tett/ A közönség hosszan és zajos ovácziókkal ünne­pelte a költőt. Következett Zempléni Árpád «Szentgalleni kalandja«, a költő »Turáni dalok« czimü most megjelent könyvének legjobb műve. A külföldre kalandozott honfoglaló magyarok isröert élményét/ kitünően írja meg s csupa vigság, pajkosság, ma­gyaros dévajság szól a műből. Végül Prém József mutatott be egy hatásos részt legújabban dijat nyert történelmi színmüvéből. A zárt ülésen a társaság több anyagi ügyé­ben történt döntés Farnady ügyész előterjesztése értelmében. •• RIÓIKUL divatos női kézitáskák a legnagyobb választékban kaphatók kizáró» — lag jobb minőségben — PAPEK JÓZSEF Budapest, VIII, bőröndön és finom bőr- — áru készítőnél- — náköCEl-nl 15. szám. TUPOMÁNY. » Fürdőink és ásványvizeink. — A balneológiái kongresszus. — A balneológiái kongresszus vasárnap délelőtt folytatta tanácskozásait. Délelőtt kilencz órakor a gazdasági osztály tartott az orvostudományi osz­tály lyal együttesen évi rendes ülést Topp Samu dr. elnöklétével. A* elnök megnyitójában felhívta a megjelent kongresszusi tagokat arra a sajnálatos tényre, hogy a magyar fór dó-ügy pang és a fürdők igen sok nehézséggel küzdenek. Támogatást és segít­séget kérnek a magyar fürdők, első sorban az állam részéről, a mely hosszú időre szóló adó­mentességgel, szállítási kedvezmények nyújtásával segíthetne a magyar fürdőkön. Másodsorban állandó jóakaratu támogatást várunk a napi sajtó részéről. A magyar fürdőiigynek teljes egészében való fel­virágoztatására legalkalmasabb a magyar fürdőket arra a magas nívóra emelni, a miu a külföldiek állanak. Hankó Vilmos terjesztette elő ezután jelen-' tését arról, hogy a magyar fürdők és források milyen módon szerepeljenek a berlini utazási és idegenforgalmi kiállításom Az előadó a kiállításon' való részvételt az érdekelteknek figyelmébe aján­lotta. Tdmossy Zoltán javasolta, hogy az egyesület adjon ki minden év tavaszán, a fürdöezezon meg­kezdése előtt, egy prospektus-albumot. Az Országos Balneológiái Egyesület ülésén Tdmossy Zoltán főtitkár megemlékezett azokról az együttes akcziókról, a melyek a fürdőügy fellendí­tése érdekében igen szükségesek volnának. Jelenti, hogy a kereskedelmi miniszter leirata alapján tár­gyalta a franczia öt czentimes ásványvizvignetta- adót és ezt a magyar ásványvizekre igen károsnak találván, annak behozatala ellen tiltakozott. (_) A Kir. Magyar Természettudományi Tár­íulat cheima-ásványtani szakosztálya április hő 19-én, kedden, este 6 órakor az egyetem I-ső cbemiai intézetében (Muzeum-körut 4. sz.) ülést tart. Tárgyak : 1. Jelentés az élelmiszer-vizsgálat ügyében ki­küldött bizottság megállapodásáról. 2. Felhívás egy­séges cbemiai talajvizsgálati módszerek kidolgozá­sára. Előterjeszti ’Sigmond Elek. 3. Rózsa „Mihály: Adatok az oldatok általános elméletéhez. Ülés ulán‘ társasvacsora. (—) A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya ma délután Entz Géza elnöklésével fel­olvasó ülést tartott. Elsőnek Vndránstky László újonnan megválasztott levelező tag tartotta meg székfoglaló értekezését »A fájdalomérzés egység- értékének kérdése« czimeu. Utána Zimányi Ká­roly bemntatta a götnürmegyei sajóházaí és a krásBószörénymegyéi dognácskai pyritnek általa eszközölt kristálytani vizsgálat eredményeit. Vé­gül Kövesligethy Kadó rendes tag bemutatta »Bolygó topográfiái tanulmányok« czimen- Koma-4 romi Kátz Endre színes rajzait,

Next

/
Thumbnails
Contents